Jókai Anna
A műszeműek

– Ne mutasd, Vergil’; ne vigyél oda – – Megmutatom, amíg látsz s nem oda viszlek, csak odáig! – Bátorság! – mondja Vergil’, s mint a macskát, a nyakbőrömet becsippentve tart a szakadék fölött. Lebegünk. Kapálózom, a talpamnak szilárd támasztékot keresve. – Nyugalom! – mondja Vergil’ – még foglak. De ölben már nem vihetlek. A hátamra sem csimpaszkodhatsz. Mert nem vagy már gyerek. Andalogni pedig, kéz a kézben, kettőnk viszonyában s ily helyzetben nem természetes (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV VII/18 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövet... zett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a (Könyv)

Szerkesztő A
Móra Ferenc Napok

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, ... (Hírek)

Szerkesztő B
1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár (Hírek)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az é... szaki, melyik a déli, melyik fúj a Dunáról, melyik (Novella)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a do... (Novella)

Fedák Anita
Móra Ferenc látogatása Kárpátalján

Beregszászt az emléktáblák városának is tartják, hiszen többek között Petőfinek, Illyés Gyulának, Bethlen Gábornak is van emléktáblája a városban. Miért tartják a beregszásziak fontosnak, hogy megörökítsék nagyjaink emlékét Kárpátalján? Egyrészt fontos szerepe van a turizmus fejlesztésében, hisz van látnivaló, van mit megmutatni a hozzánk látogató magyarországi és más környező országokban élő, illetve elszakadt nemzetrészekről érkező vendégeknek. (Egyéb)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: Miben lakik a magyar tündér?

Szó ki nem mondhatja, milyen büszkén ballagtam haza az alsó utcákon keresztül. Ahogy kiértem a városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg csősz, nagy tasla kalapban, kampós botjával vállán, mint valami furcsa madárijesztő. Nagyon megrökönyödve tátogott felém: - Minden jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője, vagy csak a lelked? - Én hát, Gyurka bácsi, mit figurázik kend velem? Erre... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő A
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett ... Mindössze a csizmácskámat kellett lerántani a lábamról (Novella)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / szíveden kopogtat / kis unokád, Márton. // Szíveden kopogtat / gyönge kis ujjával, / könnyeket pergető / nehéz bánatával. / Mit ér, amit küldtél, / a szép csengős szánkó? / Az egész határban / régen nincsen már hó. // Aranyos nagyapó, / ákom-bákom-mákom, / tudod-e, mire kér / kis unokád, Márton? / Gyere el mihozzánk, / légy te a Télapó: / fehér szakálladból / hátha hull majd a hó. // Hátha hull belőle erdőre, mezőre, / hátha a tavasz (Vers)

Szerkesztő A
Neumann János Emléknap

Lenne e vajon számítógép Neumann János elvei, elméleti munkája nélkül. De léteznének ezen elvek ha az első épülő számítógép kapcsán nem kérik fel rá Neumann Jánost? Neumann - számítógép, tojás - tyúk? Ma már talán nem is annyira ez a fontos, hanem az, hogy távol Magyarországtól, az egyik princetoni temetőben az egyik sírnál minden évben egy amerikai zászló egy nemzeti színű koszorú, néha pár szál virág és mécses jelzi, hogy ez a nemzet nem felejti el fiait. Kerüljön a világ bármely pontjára, ha tett (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap