Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (1/2)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, akinek életművét az egyik legjobban feldolgozottnak mondhatjuk: nagyon sokan és sokat írtak róla. Saját munkái – a korabeli kiadású könyveivel és a levelezésével - több, mint félszáz kötetben állnak a mindenkori olvasók rendelkezésére. Nem könnyűolvasmányok, mert – noha nyelv... újító írta őket – magukon hordják a nyelvújítás előtti magyar nyelv nehézkességének, botladozásainak, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (2/2)

Ehhez képest a szakirodalom máig megátalkodott szabadkőművesnek bélyegzi, ráadásul nem téve különbséget az akkori és mai szabadkőművesség között. Ezt megkönnyíti az iskolában nemzedékeken át tanított Kazinczy-kép, mely – az ateista diktatúra szándékainak megfelelően – az „ateista” Kazinczyról tanított, aki kiábrándult a vallásból és legfeljebb a filozófusok istenéről bölcselkedett. A szabadkőművesség ui. bármely vallás (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
Kazinczy Ferenc rabsága a munkácsi várban

Fogságának utolsó állomására 1800. augusztus 25-én érkezett ide nyelvújítónk Kazinczy Ferenc fogolytársaival együtt. A vár nyugati részén álló épület harmadik emeletén lévő negyedik cellában raboskodott. Ő is írói munkával próbálkozott fenntartani lelki egyensúlyát. Kazinczy ereklyéi között őriznek egy kis piros bőrkötésű könyvet, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés olvas... ható: „ Dolgozásaim a’ munkácsi várban 1800-1801. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 1/3

A tanulmány Kazinczyról, a szükségben gazdálkodó emberről kíván új adalékokkal szolgálni. Kazinczy saját feljegyzéseire támaszkodva vázoljuk gazdasági elképzeléseit, előbb mint az anyjától függő, s 1813-tól mint „önálló" gazda tevékenységét. A forrásokból szembetűnő, hogy az ember, aki életét magasabb célnak, népe, nemzete felemelésének szentelte, mennyi nehézséggel, mindennapi kenyérgonddal küzdött. Sokszoros erőfeszítés (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 2/3

A házasság után megszaporodott házi kiadásokat, a hitelek kamatait, a legszükségesebbeket a gazdálkodásból kellett előteremtenie. Felesége semmi vagyont nem kapott a házasságkötéskor. Kazinczy érsemlyéni részjószága, újhelyi szőlője, széphalomi kevés birtok jövedelme mellett mindennel próbálkozott, amiből csak krajcárnyi hasznot is remélt: „... Itt a' zabnak köble 9 és 8 márjás ... már vétettem egynehány köblöt, többet is fogok vétetni, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány

2012. október 13-án Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában mutatta be Fried István Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány című új kötetét a Kazinczy Ferenc Társaság és Sátoraljaújhely város önkormányzata. Fehér József múzeumigazgató és Kováts Dániel szerkesztő mellett maga a szerző beszélt a kötetről; az alábbiakban ennek tanulsá... gait foglalom össze. A magyar irodalom története a Kazinczyhoz való viszonyulásunk története (Tudomány)

Balogh Bertalan
New yorki furcsaságok

Elhangzik a kérdés: "Honnan ered a croissant, Magyarországról, Franciaországból, vagy Görögországból?" A három versengő egyszerre nyomja meg a gombot és kórusban üvölti, mert hiszen a legbutább ember is tudja, hogy a válasz: Franciaország. "Tévedés", - mondja a játékvezető. "A helyes válasz: Magyarország". Én tudtam. Rongyoskifli néven ismerjük. És nem is ez a legnépszerűbb kiflink. Ezt is elhappolták tőlünk. Mert ezt is hagytuk. * New York, 2nd Avenue. A Futball bárban mesélte (Publicisztika)

Szerkesztő A
1880. augusztus 22-én születt Bíró Lajos író

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1] Élete // Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el. 1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Hagyaték (részletek a regényből)

Az öregember ott ült a barlang szájában, a pihenő padkán és csontos kezét odatartotta a roskadó tűz zsarátnoka fölé. Odébb, az aprító tönkön, ott ült a gyerek. Tizennégy éves ha lehetett, de ember módjára ült ott, ázott ködmönében, szakadozott harisnyában, ócska katonabakanccsal a lábán, s mellette a balta. Szeme kerekre nyílva, szomjasan csüngött a vénember minden szaván. Odakint szünet nélkül esett, esett a hideg, szürke, apró-szemű november végi eső. - A jó, ha útjára engeded, (Novella)

Csata Ernő
Bíró Lajos plágiumafférja

Bíró Lajos, regényinek, színműveinek, novelláinak a figuráit az eleven valóságból vette, nem egyszer annyira forrón szakította ki az életből, hogy a kortársai világosan felismerték egyik-másik modelljét. A valóság eseményeit szinte változtatás nélkül vitte színpadra a Rablólovag vagy a Sárga liliom című színdarabokban vagy a Kunszállási emberek című novelláskönyvben olyan figurák szerepelnek, akik a könyv megjelenésekor, 1912-ben, még éltek. (Egyéb)

Szerkesztő A
Bíró Lajos Emléknap

Az 1880. augusztus 22-én Bécsben, más források szerint Nagyváradon Blau Lajos néven született Bíró Lajos az a magyar író volt, akire és műveire az angol-szász kultúrkör, és az őket figyelő világ már életében is felnézett, és 1948. szeptember 9-én bár maga az alkotó elhalálozott Londonban, művei ma is közkézen forognak, élnek. Hiszen, ha elkezdjük sorolni: A bagdadi tolvaj, VIII. Henrik magánélete és még több tucatnyi filmalkotás, akkor tudjuk miről van szó, magunk előtt látjuk a filmeket. (Hírek)

Jászter Zoltán
Stradivari

Nagyon kellett figyelni, és az egyik adásban végre nekünk is üzentek az óceánon túlról: „Pulika üdvözli nagymamát a Rózsa utcában, jól vagyunk. Anyukáék ne aggódjanak, Dezső bácsi még nem halt meg.” Nagyapám azt mondta, hogy a nagymama félreértette, mert Micike nem is mondta azt, hogy „még nem halt meg”. Mert az csúnya dolog lenne, és úgy esne le másoknak a hír, hogy anyukáék a halálát várják az amerikai bácsikának, − pedig nem is. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Az utolsó balhorog

Már késő ősz volt és este kilenc óra lehetett, amikor Balkezes végigsétált bandájával a Török utcán. Csonti, Kocka és Csokoládé jókedvű volt. Valahogy ez a mai nap jól sikerült, meg ittak is már a bisztróban egy pár pohárral. Az utca végén, a téren egészen sötét volt. Kocka fedezte fel a padon ülő párt. Közelebb mentek. Megszólították. Balkezes távolról nézte a beszélgetést, nem akart beleszólni. Különben nem volt az erőszak híve. Szeretett ugyan vagánynak látszani, szerette, ha a többiek felnéznek (Novella)

Jókai Anna
Az építkezők

Így volt. Egyikük vitte valamire, a másikuk nem. Beszélgetéssel kezdődött vagy folytatódott inkább. – A föld meghalt – mondta Szittyán –, összezsugorodott, kész, ennyi. Ostoros bólintott, értette. A föld bizony meghalt. Ami végképp lehetetlen, kipusztul a vágyainkból is. Jó? Sajnos? Egyszerűen védekezés. Öreg emberek voltak, ha az élet második fele, hatvan után, öregség. Megkülönböztetésük, a munkamegosztásban betöltött hely igazi különbözőségüket inkább elfedte: s ezt cselekedte sorsuk látszólagos hasonlósága (Novella)

Szerkesztő A
Czibor Zoltán Emléknap (Aranycsapat)

Czibor Zoltán személyében a magyar labdarúgás történelmének legkiválóbb balszélsőjét ismerhettük meg, aki nem csak mint futballista, hanem mint magyar ember is például szolgálhat az utókor számára. Ars poeticáját életrajzi kötetében így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.” (Hírek)

Szerkesztő A
1929. augusztus 23-án született Czibor Zoltán labdarúgó, az aranycsapat tagja

Czibor Zoltán (Kaposvár, 1929. augusztus 23. – Győr, 1997. szeptember 1.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja. Édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt. / A Komáromi MÁV-tól a Bp. Honvédig / Két bátyjával, Czibor I.-el és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap