Bihary József
„Anyagias” adalék a Himnusz megzenésítéséhez

Ennek az apró "szösszenetnek" az összehozására Gárdonyi Gézának egy olyan, nagyon élvezetes írása indított, ami mesteri, de a történészek szerint nem felel meg a történelmi valóságnak, amelyik a Szózat és a Himnusz megzenésítésének részleteit taglalja, az általa a kortársairól írt sorozatából. A lényeg, hogy Bartay Endre/András színi igazgató húsz "rongyos" arany forint pályázati díjat szánt a Himnusz megzenésítésére. Lássuk előbb Gárdonyi írását: (Egyéb)

Rozványi Dávid
Siratok valamit...

Czuczai László barátomnak egy közösen szervezett trianoni megemlékezésre... / Siratok valamit, / ami sohasem volt enyém: / mikor születtem, / csak mesékből ismertem, / hogy egykor volt egy ország, / kerek és egész – a hazám. / Nekem a Felvidék tündérmese volt, / a Délvidék rácsodálkozás. / A Lajtabánságot vasfüggöny zárta el, / Ruszinföldet a Vörös Hadsereg. / S a kincses Erdély, / szerelemes titkos tánc volt nekem. // Állok előtted nemzetem, állok (Vers)

Szerkesztő A
Juhász Gyula: Csáktornya

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Varga Csaba Napok

A ma magyarnak nevezett nyelvet már eleink is beszélték – igaz akkor még nem magyarnak hívták, mert ez egy ősnyelv, - az ősnyelv - az Isten által teremtett nyelv. Gyöknyelv, egy szerves egész. Ebből alakulnak majd ki sorban „szellemi lerombolódással” az európai nyelvek. Ugyanakkor a mi nyelvünk maradandó, időtlen. A szókincsében "nyugatosított" magyar nyelvben mindvégig ott „parázslik” a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. (Hírek)

Szerkesztő B
2012. június 15-én hunyt el Varga Csaba filmrendező, matematikus, magyar nyelv kutató

Varga Csaba (Mezőcsokonya, 1945. október 28. – Pilisszentiván, 2012. június 15.[1]) Balázs Béla-díjas magyar animációs filmrendező, nyelvkutató. Eredetileg matematikatanár, filmrendezőként és íráskutatóként vált ismertté. Filmrendezőként 1988-ban Chicagóban a világ 40 legmeghatározóbb filmese közé választották, ugyanitt életműdíjat kapott. 2000-ben már a 15 leg... meghatározóbb filmes közé került. 1945-ben Mezőcsokonyán született, kamaszkorában Mohácsra, majd Kaposvárra költözött (Hírek)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 2/6

A TAVASZ SZÓ JELENTÉSE // MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb állapotában az egykor még közös ősnyelvet, míg a többi nyelvek sokkal jobban eltávolodtak már tőle. De a közös eredet lépten-nyomon kimutatható. A TO, TÁ szógyök az ősnyelv gyökeinek egyike. Jelentése: egy vagy több irányba kiterjedő, szétfele tartó, végül is e gyök távolító érteményű. Ennek az ősgyöknek a (Tudomány)

Szerkesztő A
A magyar nyelvről magyaroknak 3/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A KÍN SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 4/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... A LYUK SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 5/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A SZAPPAN SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 6/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A nyak szó jelentése: MOTTÓ: A magyar nyelv... (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap