Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 4/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco,itáliai vendégek CONSTANZI, Antonio, UGOLETTI, Taddeo, POLIZIANO, Angelo (Dráma)

Fehér József
Menekülés

Valószínűtlenül kék volt az ég, s a felhők valószínűtlenül fehérek. Akár a festményeken: vakítóan szikrázott minden. Az útszéli lombok zöldjén rést ütött a fény és meg-megcsillant a száguldó, metálkék Sedam szélvédőjén. A volán mögött ülő szőke, kisportolt alkatú fiú láthatóan élvezte a száguldást. Egy gondtalan hétvége vár a Balatonnál. A zsebében a haver üdülőjének a kulcsa. Kaja, pia van bőven… Már csak egy csaj hiányzik. Lesz az is… Ilyenkor annyian... (Novella)

Orosz T Csaba
A sors játéka

Ha a sors keveri a kártyákat... - Az 1960-as évek Münchenjében állott egy komor épület. A városlakók csak „ Diliház" néven emlegették. A második világháború értelmileg sérült német katonáit rehabilitálták ott. Már csak kevés lakója volt. Épp ma reggel halt meg az egyik szerencsétlen. Dieter, ápoló volt az intézményben. Főnöke arra utasította, hogy szedje össze a holt katona minden holmiját és vigye le a raktárba. Ha mégis keresné valaki az évek óta nem látogatott, 48 éves korában... (Novella)

Balogh Bertalan
Pogány képek

Óriási kultúrlihegéssel meghirdetett kiállítás: Középkori festmények, ikonok. Mindenki hanyatt esik a nagy kultúrától, huhog és sóhajtozik az anatómiailag rossz alakzatok láttán. Arany keretekben óriási könnyes és átszellemült szemek, szinte testetlen testek, ránctalan kezek és arcok, mert a szent emberfölöttisége nem tűr emberi vonásokat, sőt árnyékot sem. Az ég sem kék, hanem arannyal van festve. "Pogány" lelkemmel valahogyan nem tudok itt áhítatot érezni, akárhogyan is (Publicisztika)

Erdős Lajos
Arany Sas 2018. pályamű - Erdély felé félúton

Az Arany Sas történelmi novellaíró pályázatra az "Erdély felé félúton" című novellát írtam, ami remélem sok olvasónak elnyeri majd a tetszését. A történet a Rákóczi-szabadságharc kitörése utáni időszakban játszódik, helyszíne pedig egy elegáns fogadó az Alföldön, ahol mindig zajlik az élet, és mindig történik valami. Talán még a szabadságharc végkimenetelét befolyásoló események is... A cím egy sokak által látogatott vendégfogadó neve

Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő B
1860. április 8-án hunyt el gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.[2] Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar (Hírek)

Béres Attila
Ki a legfontosabb...

1846-ban alig pár hónap alatt leforgása alatt egy bravúros tettet hajtott végre a Balatoni Gőzhajózási Társaság mikor kalandos úton, külföldről érkező gőzgép, Óbudán megépített majd szétszedett hajótest elszállítása révén a Balatonon vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst. A reformkori Magyarország fejlődésének egy újabb állomása volt ez a tett, mely mint oly sok egyéb kezdeményezés gr. Széchenyi István nevéhez, a "legnagyobb magyar" életéhez kapcsolódik. (Novella)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba" felismerés. Ugyancsak józanabb ... (Publicisztika)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Szerkesztő A
A Híd Ünnepe (Széchenyi-Lánchíd)

Azért kevés olyan híd van a világon, amelynek nem csak saját ünnepe, ünnepnapja van, hanem ez a nap egyszerűen csak a híd ünnepe, mert mindenki tudja, hogy melyik hídról, melyik ünnepelt hídról van szó. Ez az emblematikus híd, amelyről sok fővárosi és vidéki is úgy beszél, hogy „a híd”, a Széchenyi lánchíd, amelynek három neve is van – talán, mert három a magyar igazság! Nevezzük Széchenyi hídnak, Lánchídnak, Széchenyi-Lánchídnak és egyszerűen csak hídnak is. Ez utóbbi meg a harmadik megnevezésre a ráadás. (Hírek)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Szerkesztő A
1919. április 8-án hunyt el Eötvös Lóránd fizikus

Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathema.... tikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó. (Egyéb)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 3/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco, itáliai vendégek, CONSTANZI, Antonio... (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap