Jankovics Marcell
Kultúrából a Civilizációba 3/4

Az ezredforduló táján, mintegy a kerek évszám jelképes erejét demonstrálva, megszaporodtak azok az írások, melyek a Nagy Paradigmaváltással (a hagyományos világrend fölbomlásával, ha úgy tetszik, világvégével, kulturális stratégiák megfogalmazásával foglalkoztak. 1999-ben jelent meg Jan Assman szemnyitogató könyve, A kulturális emlékezet. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata különszámot szentelt a témának (Szín – Közösségi művelődés, 2007. június). Jómagam 1998-ban, még NKA elnökké való (Tudomány)

Szerkesztő A
Németh László Emléknap

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)

Szerkesztő B
1975. március 3-án hunyt el Németh László író, esszéista, drámaíró

Németh László (teljes nevén: Németh László Károly,[1] Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Édesapja, Németh József (1873–1946), a nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára, édesanyja, Gaál Vilma (1879–1957), tisztviselő család gyermeke. 1901. jú... nius 2-án keresztelték.[2] / Tanulmányai: Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött (Hírek)

Jókai Anna
Németh László: Széchenyi

A színházi előadást nehezen tudtam követni. A mondatgörgetegek nem mindig álltak össze drámai helyzetté, a hatás különben is a szöveg súlyában rejtezik. A szövegben, amit a Madách Színház most példamutatóan tisztelt: otthon újraolvasva az 1946-ban keletkezett darabot, szinte egyetlen szót sem találtam, ami az előző estéről a fülemben vissza nem csengett volna. Ez meghatott; hozzászoktunk, hogy a klasszikusokat sem kíméli olykor a kísérletező (Egyéb)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Lukáts János
Mesterek közt – tanítvány

(Németh László: A másik mester c. könyvéről) - Németh László regényei soha nem ott gyökereznek, ahol elkezdődnek, hanem sokkal mélyebben, sokkal korábban. Mondhatnánk, hogy az emberré válás őstörténetében, hogy a magyar rendiség megszilárdulásának idején, de mondjuk inkább azt, hogy két nemzedékkel a megírás ideje előtt. Utolsó kísérlet – ezt a baljós és figyelmeztető címet adta az író (orvos, polihisztor, „a magyar szellemi erők organizátora”) évtizedet betöltő vállalkozásának, amelybe a saját (Könyvbemutató)

Várfalvy Emőke
A szemétkupac tetején (Németh László Napok)

Bár sokan hisszük, hogy lelkünk halhatatlan, a legtöbben igyekszünk valamit hátrahagyni a világban. Valamit, ami értékes, amiről emlékeznek majd rá, hogy itt voltunk. Érdemes volt léteznünk. Aki ír, akarva akaratlanul is az örökkélvalóság felé nyújtja kezét. De vajon eléri-e? Novellám egy saját élményem feldolgozása, s azt a gondolatot járja körül, vajon ami ma érték,, holnap nem csak ócska, mihaszna lim-lom lesz majd a szemétkupac tetején. (Novella)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 1/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. Hogyan valósul meg ez az igény, követelmény Németh László művészetében, pontosabban itt elemzendő négy regényében, (Gyász, Iszony, Égető Eszter, Irgalom). Az irodalom célja, hogy valóságos képet adjon az emberről, a világról. A valóság tükrözése sohasem (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Amatőrök

– Ennyi. Köszönöm, hogy meghallgattatok – fejezte be a felolvasást elcsukló hangon Ubiobi, a kopasz, 50-60 körüli prózaíró, civilben temetkezési vállalkozó. – Bámulatos! Ez a mű igazi gyöngyszem, uraim – hallatszott innen-onnan a teremből. – Mester! – térdelt eléje eléje egy pirszinges tinédzser. – Smacizz, kérlek, homlokon! – Mit csináljak? – Csókold meg a homlokom, mert akivel te smárolsz, azt a múzsák is homlokon csókolják! – Kérlek, állj fel, és ne nevezz (Egyéb)

Szerkesztő A
Hidegkúti Nándor Emléknap (Aranycsapat)

Hidegkuti Nándor korának legnagyobb játékosai közé tartozott. Technikailag mindent tudott a labdával, taktikailag tökéletesen képzett, jól cselező és fejelő labdarúgó volt. Távoli lövései erősek és pontosak voltak, nemegyszer szerzett gólt messziről. Így nemcsak korával vívott ki magának tiszteletet a pályán. Az öntörvényű zsenik közé, Bozsik és Zakariás elé kellett egy olyan egyéniség, mint ő, aki a támadások kialakításában, támogatásában és befejezésében is jeleskedik. Ezáltal lett csodacsapatunk karmestere. (Hírek)

Szerkesztő B
1922. március 3-án született Hidegkuti Nándor labdarúgó

Hidegkuti Nándor, (becenevén "Öreg") (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. A londoni 6:3-as mérkőzésen mesterhármast szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben. Ma az MTK Budapest FC Hungária körúti otthonát Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik. (Egyéb)

Jókai Anna
Szerkesztőség a szerzőhöz 2/2

IV. Hello, hello, Te Isten (Istennő)! Dobjál meg már minket valami szöveggel, szövegecskével, rég hallattál magadról, legutóbb azon a konferencia-szájtépésen. Mit mondjak, príma voltál, mint a sülthalak, bámultak rád a sültparasztok (még majd rám sütik a rasszisták, hogy rasszista vagyok! Persze, süthetik a sületlenségeiket, csak mert nekünk több a sütnivalónk, hiába, unom már, hogy folyton a saját pecsenyéjüket sütögetik, pedig szarból nem lehet (Novella)

Patócs Júlia
Arany levele szomszédjához

Nagykőrös, márc. 28.1852. Kedves Szomszéd úr! Furcsa szomszédság ez a mienk, 20 mérföldnyire egymástól! No de sebaj, azért a szomszédi jó érzet nem változott. A kérdéses számadásról egyebet nem tudok, mint azt, hogy az a forradalom alatt akkori főszolgabíró Sughó József úrnak volt kiadva (a megyei közgyűléstől) megvizsgálás végett: Súghó úr 1849-ben ha jól emlékszem január vagy február hóban köz... lötte is a várossal hogy észrevételeit (Hírek)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap