Mészár Alexandra
Kölcsey Ferencről...

1823-ban, Kölcsey Ferenc megajándékozta a magyar nemzetet. Ekkor írta a meg, a Himnuszt, „ A magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, melyet Erkel Ferenc megzenésített. Kölcsey eredeti kézirata mai napig megvan, az Országos Széchényi könyvtár őrzi. Jelen kéziratot Kölcsey „hitelesítette” saját kezű aláírásával. Kölcsey a himnusz megírásával, egy érezhető kapcsolatot hozott létre a magyarok múltja, jelenje és jövöje között. Az írás eredti megnevezése (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort…”

A Huszt című epigrammában Kölcsey a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghez vinni. Ma már nem kőből emelt bástyák, hanem társadalmi szervezetek védelmezik az asszimiláció által fenyegetett huszti magyarságot. Ha valakire, rájuk valóban igazak Reményik Sándor sorai, melyek hangsúlyozzák: ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Lássuk hát, milyen munkát végeznek (Egyéb)

Lukáts János
Vásárba ment a hold

Fürgén futott medrében a folyó, mintha kergetné saját magát. A partnál azért mindig megállt, tükröt tartott a fűzfáknak, amelyek lábujjhegyre álltak, és a tükör fölé hajoltak. A vízből felugrott egy-egy apró hal, széjjeltörte a tükröt, de a fűzfák csak bámultak, és bólogattak tovább. A folyó nagyot harapott a parti fövenyből, aztán zsákmányával továbbszaladt. A falu is odatelepedett a folyó partjára. A fehér házak és a zöld kerítések nézegették magukat a folyó tükrében (Könyv)

Turcsány Péter
Kertjeinket dér lepi már

Istenem, / te drága, / legkisebb lényedet, a pókot / estémre, éjszakámra / hozzám küldöd strázsára: // ablakomnak nyílását, / virrasztásom nyugalmát / nyálának ezüst szála / vigyázza, jól vigyázza! // Taszítottál a tisztulásba / hányszor és újra, újra, / szerettél és megszűrtél: / lehessek ég lakója; // de viszketeg csak vissza-vissza- / forgolódunk e förtelemben, / szívem mégis szivacsként issza / jeled - akár egy harmatcseppben. // 2. // Nyissam csak ablakom, / fújj be hozzánk őszi szél, / napsütésed izzószálán (Vers)

Szerkesztő C
Rab Gusztáv: Belvedere

Szép Klára angol regényt olvasott az ágyban. Félig könyökölve feküdt. Halványzöld hálóingéből kivillant gömbölyű válla, amint az angol szótár után nyúlt, mely ott hevert a vattával tömött, polgári, meggypiros paplanon. Egy szót keresett, melyet nem értett. Az egyik regényalak az ebédnél Hamletből idézett: „Frailty, thy name is woman!”… Klára nem tudta, mit jelent frailty. Cigarettája az éjjeliszekrényen füstölt a hamutartó szélén. Szőke, göndör haja árnyékot vetett arcára, mely komoly volt olvasás közben. Nagy (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő B
2009. augusztus 7-énhunyt el Cseh Tamás zeneszerző, énekes, előadóművész

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest[1], 2009. augusztus 7.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, előadóművész. Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. 1964-ben hoz ... ta létre Bakonybélen az úgynevezett „Indiántábort”. Az indián keresztségben a „Füst a (Hírek)

Vasi Ferenc Zoltán
CSEH TAMÁS FEJFÁJA

Elvesztünk mindent. Szülőket, szerelmeket, barátokat, mestereket. Bereményi Géza is vesztett nagyot. De Ő ismerte Cseh Tamást, én csupán (?) szerettem. Szeretem azóta is. Nincs nap, hogy ne hallgatnám. A szívemhez nőtt. Velük halok meg naponta, vagy velük virrasztom át az éjszakákat, pityeregve. A magány kiélesíti az ember érzeményeit. Elvették a szülői házam, többször az életemre törtek, "és megis itt vagyok!" "Születttem Magyarországon...", Tatán! Halok ekkor és ekkor... Ki sír majd utánam? Fiam tán? (Vers)

Vasi Ferenc Zoltán
Cseh Tamás telihold dalai

Miniinterjú két problematikus kapcsolatomról, művészek, autodidakták. Sorra kaptam a sebeket tőlük, pofonokat, s mint a beszédük elmondja-felfedi, van kellemetlen események életútjukon. Lányoknál maradtam hoppon, elhalászták őket előlem, s most (a kérdezés 1997-ben történt egy Cseh Tamás-koncert ürügyén, Tatán), közreadom, kordokumentumok, abban az évben nagyszombaton halt meg anyám, néhány hónap múlva jegyeztem le e sorokat. Ámen. (Riport-tudósítás)

Vasi Ferenc Zoltán
Születés és halál keresztjén

Épp augusztus 7-én, egyik alkotótársam menyegzőjének napján, a Károlyi-kastélyban (Petőfi Múzeum) tartották, halt meg Tamás s Édesanyám születésnapján temették, s 1941-ben, egy évvel születése napján ezen a napon indult a Magyar Csillag folyóirat, a Nyugat jogutódja. Én egy sötétzárka-albérletben szorongtam, Jannisz Ritszossz se különbül, s szólt a mobilom, fiam anyja (feleségnek nem mondható! - kipaterolt a cigány pereputtyával a szülői házból). Néztem a riportfilmet. Azóta sokszor. Ilyenek az augusztus 27-éim. (Vers)

Horváth Lajos
Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét

A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, elfogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)

T.Ágoston László
Tükörponty a harangozónak

Öregapámnak húsz hold földje volt, meg egy hentesüzlete a faluban. A boltját államosították, a földjét elvitte a téesz. Egyszer leköpött egy tanácselnököt, aztán a fél veséjét leverték a rendőrségen. Engem meg csúfoltak a gyerekek az iskolában, mert nem volt apám. Meg is vertek hazafelé menet. Lehettem vagy nyolc éves. Az öreg meglátta, hogy sírok. A kezembe nyomott egy botot, és visszaküldött. Azt mondta: „ én verlek agyon, ha nem veszel magadnak elégtételt." (Novella)

Jókai Anna
„Gyerünk a moziba be”

Mozi nincs már. Csak filmek vannak, filmszínházakban. Valamikor – gyermekkoromban – a mozi egyszerre jelentette a helyet, ahova megyünk, s a sztorit, amit a vásznon látunk. Nyolcéves voltam, amikor elkezdtem moziba járni és tizenkettő, amikor az ostrom ezt a fontos „élettevékenységemet” beszüntette. Gyerekfilmeket nem néztem, mivel egyedül nem engedtek volna el, s így anyám ízlése szabta meg, hova tudom elcsa... logatni. Anyámtól – akit (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap