Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, (Könyv)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Szerkesztő B
1937. december 3-án hunyt el József Attila költő

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. - Magyar és világirodalmi jelentőségéről - „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori (Hírek)

Szerkesztő B
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő B
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 1/2

Szentségtörés? Kegyeletsértés? Vagy talán kötelező, de szeretetteljes kutakodás ez a kötet? / Izgalmas és régóta várt feladatra vállalkozott dr. Udvardi József, a Svájcban tanult és Nizzában élő / pszichológus professzor. Kis könyvben adta közre nagy költőnk lélek-arcképét, amelyet sokfajta / legenda és szándékosan torzított történet nyomán ismerünk. Nemcsak így ismerhettük, hanem / kötelezően így kellett ismernünk. Rettentő és drága titkai csupán kósza sejtésekben / derenghettek eddig... (Könyvbemutató)

Kiss Dénes
József Attila lelki összeomlása 2/2

Tanácstalanul állunk annál a megállapításnál is, hogy költőnk érzelmi világa önközpontú volt. Mi / tesszük hozzá, a gyerekkorból eredeztethető szeretethiánya sajátos lelki űrt hozott létre benne. / Több évtizede a boldogság megmaradásának / törvényéről írtunk-tűnődtünk, de akkor nem fogalmaztuk meg azt az egyszerű fizikai tényt, hogy a / lelki hiány a szenvedés maga. Hogy, amit nem kaptunk meg, ami nem lett lényünk része, noha / az egészséges emberi létnek szüksége van rá... (Könyvbemutató)

Szerkesztő B
József Attila: Nem! Nem! Soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége/ Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!/ Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!/ Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!// Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,/ Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,/ Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,/ Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!// Majd nemes haraggal rohanunk előre,/ Vérkeresztet festünk majd a határkőre/ És... (Vers)

Szerkesztő B
József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta – biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. / Menyhárt király a nevem, / Segíts, édes Istenem. / Istenfia, jónapot, jónapot; / Nem vagyunk mi vén papok. / / Úgy hallottuk, megszülettél / szegények királya lettél. / Benéztünk hát kicsit hozzád, / Üdvösségünk, égi ország! / Gáspár volnék, afféle / földi király ... (Novella)

Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Jókai Anna
Áprily Lajos és Jékely Zoltán

Páros csillag / – a népdal is tudja – ritkán ragyog az égen. Lett légyen ez a párosság önként vállalt szerelmi kötés vagy esetünkben az apa-fiú megmásíthatatlan vérségi kötése. Mégis megtörtént: a magyar költészet fekete, de csillagokkal dúsan kivarrott kárpitján ez a két fényesség, csaknem érintkezve, ott ragyog már mindörökre. Csaknem érintkezve, mondom, de saját formáját mindkettő kényesen megtartva. Először Áprily Lajos röppent föl, immár huszonöt... (Egyéb)

Balogh Bertalan
Regénygyártó masina

Amerikában például olcsón lehet már kapni irodalmi software-t is. Beteszi az ember a komputerbe, és már csak a hőst kell megneveznie, meg a rossz fiút, valamint néhány más figurát, valahogyan így: Fiatal férfi, foglalkozása bankvigéc, barátnője utcanő. A konfliktust is meg kell határozni: szerelmesek egymásba, de egyikük AIDS-e van, a másikuk meg sem nem egészen férfi, sem nem egészen nő. A megoldás kulcsát is be kell táplálni: mondjuk, a világoskék falra mászó fogkefe. Aztán, megnyomhatja az ember a (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/8 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap