Kárpátalja-szerkesztő
Mikor jár Kárpátalján a Mikulás?

Mikor jár Kárpátalján a Mikulás? Legendák szólnak róla. Pontosabban a gyerekek fantázia szülte különböző történetek. Gyerekkorában mindenki hisz a létezésében, de később kételkedni kezdenek benne. Közben pedig titkon reménykednek abban, hogy eljön és teljesíti a kívánságaikat. Hetekkel előtte listát készítenek, és azon törik kis buksijukat, lesz-e virgács a szépen megtisztított kiscsizmájukban. A Mikulásról van szó tehát, akit az idén is várva várnak (Riport-tudósítás)

Kühne Katalin
Panka Mikulása

Mikulás-ünnepség mozgáskorlátozottak, fogyatékosok iskolájában. - A nyár régen véget ért, kezdődött az iskola, jöttek az őszi hideg szelek, esett az eső. Végre elérkezett a december hatodika, vele a várva várt Mikulás is. Panka idén egy hétig együtt nyaralt Erdélyben a Mikulással. A pici lányka hamar feloldódott a számára ismeretlen társaságban, őt is megkedvelte mindenki. Az eleven, pajkos gyermeket könnyű volt megszeretni. A felnőttek közelében... (Riport-tudósítás)

Kondra Katalin
A piros kabát

Egyszer volt egy piros fehér prémes kabátom. Nagyon szerettem amíg azon nem kaptam magam, hogy minden kisgyerek, aki meglát vagy rám mosolyog, vagy sírva fakad. Hamarosan megtudtam miért. Egy nap, egy kislány kiszakította magát anyja kezéből és hozzám rohant. - Mikulás! Hoznál nekem egy szép nagy babát és még ezt, meg amazt. Meglepődve mosolyogtam, és megmondtam neki, hogy nem én vagyok a Mikulás, de Ő nem tágított. Elmenekültem. Attól fogva, ha gyermeket láttam közeledni, már előre szóltam, hogy (Egyéb)

Szabó Jolán
A Mikulás kétszer rázza a szakállát

A Mikulás teljesíti egy kisfiú kérését. - December ötödikén este, Bogács Lőrinc, második b. osztályos tanuló, a vacsoraasztalnál ül és lóbázza a lábát. Szemben vele Márta néni, a nagymamapótló, éppen szedi a tányérjába a sóskát, mellé egy nagy kanál tört krumplit és tetejére biggyeszt egy szelet sült csirkemellet. - Tessék, kisfiam, jó étvágyat! - Köszönöm, Márta néni! Az öregasszony magának is pontosan annyit szed az ételből, (Novella)

Szerkesztő A
Mikulás

See video

Fedák Anita
Amikor a Mikulás királyfit hozott nekem…

Gyerekkoromban szépemlékű édesapám Marica grófnőnek becézett, de én királylány szerettem volna lenni. Pár évnek el kellett telnie, hogy rájöjjek: ilyen foglalkozás nincs. És a királyfik is csak a mesében léteznek. Pontosabban azért nem egészen csak a mesében. Hiszen „Egyszer egy királyfi…” Mikuláskor hozzám is „eljött” és megkérte a kezem. Történt mindez ötévesen a múlt század hatvanas éveinek végén egy Munkács mell (Egyéb)

Kertai Gabriella
II. András és az Aranybulla (Arany Sas pályamű)

Novellám az igaz történelmi valóságot sugallja, a párbeszédet egy-egy odaillő mondatból készítettem. Történetem az uralkodási intervallum kezdetén íródik, majd Endre haláláig tart. A novella részben leírja az Aranybulla néhány pontját. / Az 1205. esztendőben az Árpád-ház második András nevezetű tagja került fel a magyar trónra, mint III. Béla fia. Endre (András) trónra lépése után Halics ellen indul, és felveszi a Halics-Lodoméria királya címet. Egy évvel később, 1206-ban megszületik Béla. Energikus

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje (Könyv)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV V/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött (Könyv)

Szerkesztő A
Népszavazás, a magyar szégyen napja (december 5.)

2004. dec. 5-én Hazánkban arról tartottak népszavazást, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot. A szavazás eredménye nem lenne vitás egy erős nemzettudattal rendelkező nép esetében. Azonban a nemzet-és magyarellenes kormány aktív propagandájának köszönhetően, az “igen” szavazatok kevésnek bizonyultak ahhoz, (Hírek)

Szerkesztő A
A 2004-es magyarországi népszavazás

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes ho... nosítását lehetővé tévő törvény megalkotását (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Az elnemzetietlenítés gyümölcsei - Kárpátaljaiak a népszavazásról

Csoda-e, ha ezek után megannyi magyarországi állampolgár a szolidaritás legkisebb szikrája nélkül viseltetik irántunk, hogy nem testvérként, hanem vetélytársként tekint ránk? Az évtizedekig folyó elnemzetietlenítés gyümölcsei érnek most be. S még jó, hogy a folyamat nem érte el a végpontját, nem szorította ki teljesen a szívekből a nemzeti együvé tartozás érzését, és megtanulták, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron, Kolozsvárott, Nagyváradon, Újvidéken épp (Publicisztika)

Erdős Géza
Káin köve - A népszavazásról

Manapság könnyen megy a „hazaárulózás”. Szó se róla, gazember és gazemberség akad már naponta. Ám 2004-ben még csínján bántunk a megvető jelzővel, szinte csak kóstolgattuk. Ma már állami pénzen – vagyis a zsebünkből – tartjuk el hazaárulóinkat. És 2004-ben? – akkor is! Magyarország lakossága népszavazásra készült. Arról szándékozott dönteni, hogy egy születendő „státusztörvénnyel” jogokat adjon-e külhonba szakadt testvéreinek. A volt kommu... (Egyéb)

Kertész Jenő
Talán a Psalmus Hungaricus - Erdélyiek a népszavazásról

"Ilyen árulásra Európa egyetlen népét sem lehetne rávenni..." - „- A határon túli magyarokról van szó!”- próbáltam érvelni. Hiába! Újból, többedszer kellett tudomásul vennem, hogy a határokon túl nincsenek magyarok. Egyesek szemében én sem számítok annak. Feladtam. Egy röpke társalgás kevésnek bizonyulhat megkövesedett berögzülések feloldozására. Talán fel kéne olvasnom Dzsida Jenő, Psalmus Hungaricusát? Kétlem, hogy ez a „galeri” meghallgatná, (Egyéb)

Csata Ernő
Keményen arcul ütöttetek - Erdélyiek a népszavazásról

Tele van a lelkünk keserűséggel, de az érvényes és sikertelen népakaratot, ha szomorú szívvel s csalódottan is, tudomásul vettük. Nyolcvan éven át megtanultuk az akkori felelőtlen és hozzá nem értő politikusok tettei miatt, hogy gondjainkban, saját erőinken kívül másra nem támaszkodhatunk a szülőföldön való boldogulásunk és magyarnak maradásunk nehéz történelmi folyamatában. Ezer éven át mi testvéri szeretettel adtuk nektek ingyen, és ti elfogadtátok (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap