Szerkesztő C
Kittenberger Kálmán Emléknap

Kittenberger Kálmán számunkra, magyarok számára azért jelentős, mert ő az a felfedező, vadász, Afrika-megismerő, aki „magyar-Afrikát” meg kívánta teremteni. (Bár sohasem mondta ki, mert ahhoz túlzóan szerény volt, hogy önmagát így előtérbe állítsa.) Nem úgy akarta ezt elérni, hogy gyarmatot létesítünk ott – bár egy időben voltak ilyen hagymázas álmok –, hanem hogy mi, magyarok és államunk, Magyarország is ... hozzárak valamennyit Afrika népeinek, kultúrájának és nem utolsósorban állatvilágának megismeréséhez. (Hírek)

Szerkesztő A
1881. október 10-én született Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író

Kittenberger Kálmán (Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920–1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője. Ifjúkora - Szegény, nyolc gyermeket nevelő felvidéki iparoscsaládba született. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. A gimnáziumból (részben anyagi, részben fegyelmi okból) a lévai tanítóképzőbe iratkozott át. Természetrajz tanára (Hírek)

Balogh Bertalan
Újra Pesten

„Nincs libatöpörtyű? Amerikában?!” álmélkodik, mintha azt hallaná, hogy ott nem lehet levegőt vagy vizet kapni. „Libát tömni állatkínzásnak számít ott, sovány libából meg nem lesz töpörtyű, tehát nincs olyan, hogy libatöpörtyű. piros hagymával”. „LIBATÖPÖRTYŰ?!” mondom a pincérnek. „El tud uram képzelni egy embert, aki étlapon harminc éve nem látta ezt a gyönyörű magyar szót?” Nem tudja, hogy értem ezt. El kell hát mondjam, hogy most jöttem vissza először Amerikából, és ott nincs ilyen. „Nincs libatöpörtyű? (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: A teremtés története

A Kráter Műhely története: Magosan fönt, az ég kékjén is túl, napsugár-sátrából uralkodott ÚR-ISTEN a világ fölött, két édes testvérével, a napsugárba öltözött BOLDOGASSZONNYAL és az éjszaka sötétjébe öltözött Ördöngasszonnyal együtt. Mikor a föld teremtésére került a sor, a sivár pusztaság szépítését két testvérére bízta az ÚR. Boldogasszony kioldotta hajának hét aranyos tincsét, s ahol megérintette velök a földet, hét hatalmas folyó (Könyvbemutató)

Petrozsényi Nagy Pál
13 kutya (2/2)

– Egy lósz.rt! – tromfolta le Bence. – Ki nyugodt, kiegyensúlyozott ember máma? Azt hiszem, még én sem, mégis kutya bajom. Szerintem túl sokat kajálsz. Egyél kevesebbet, mozogj többet, és ennyi. Gondolj arra, milyen vékony voltál nem is olyan régen. Neked mi a véleményed, anyjuk? Felesége elvörösödött. Három dolgot nem szeretett: ha kiabál, ha káromkodik vagy leanyjukomozza az ura. Idem, de miért ordítasz? Én nem hallok nagyot, és más sem. Kivéve talán a mamát. – Kikérem magamnak – csattant fel váratlanul (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Orosz T Csaba
Sanchez gyermekei

Széles karimájú szalmakalapja miatt ragadt rá ez a név. Sanchez. Ha jól emlékszik, talán egy elsős kollégista kiáltotta a matematika terem ablakából. - Hello Sanchez! Akkor nem haragudott. Később már egyre jobban bosszantotta, mert szemtelen jelzőkkel együtt használták. Mindig szeretett volna középiskolába járni. Nyolc általános után azonban kimaradt a felvételizők közül, hiszen apja halála után anyja egyedül maradt a tehenekkel. Később aztán a teheneket sorban eladták és tizennyolc éves... (Novella)

Jókai Anna
Három kívánság

Aki túl sokat akar, a mesében is megbűnhődik. Néma gyereknek viszont – mondja a népi bölcsesség – az anyja sem érti a szavát. Meg kell szólalni. Egy csapásra még a rosszat is nehéz agyonütni, hát még fölnevelni a jót?! Ne szabaduljanak el az indulatok? El fognak – mert elszabadítják őket. Nemcsak a gazdaságban vannak vállalkozók, nem tétlenek a szellemi bajkeverés vállalkozói sem; mindenütt ott vannak, a pártokban és a pártokon kívül is. Sajnos, mindig a leghango... sabbak azok... (Egyéb)

Szerkesztő A
Barnabás, a királlyá lett juhász 8/9

- mesesorozat - Mártának és Annának Barnabás, a királlyá lett juhász Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris kö... (Egyéb)

Balogh Bertalan
Ki magyar?

...majdnem minden magyarban több a magyar vér, mint sem, ámbár legjobb a vérséget nem belekeverni a dologba, (vérig sértenénk vele például Petőfit) mert annál sokkal komplikáltabb az ügy. Azok jártak talán a legközelebb az igazsághoz, akik a maguk meghatározásában, tudati, majdnem vallomásos választ adtak a kérdésre. Az "az a magyar, aki magyarnak érzi magát", vagy a másik: "az a magyar, aki magyarnak vallja magát", vagy az "az a magyar, aki vállalja" azonban mégsem egészen látszik definíciónak, (Novella)

Temesi Ferenc
A 48-56-os zongora

(Regényrészlet) ▲ Minden zeneszerző átéli azt a kínt és kétségbeesést, amit azoknak az ötleteknek elvesztése okoz, melyeket nem volt ideje leírni. De Mr. Bela Victor Jean Bartoknak, aki a New York-i Nyugati 57. utca 101. szám alatt található, rondán funkcionális Buckingham szállodába jelentkezik be épp a feleségével, azt is át kellett élnie, hogy leírt ötletei, gyŐjtései, egész művei is elvesztek. A spanyol határon, a portugál kikötő felé tartva... (Könyv)

Szerkesztő A
Tormay Cécile Napok

Tormay Cécile a 20. századi irodalom jelentős alkotója, aki nőként a magyar művelődés meghatározó alakja tudott lenni egy vészterhes korban. Megítélése ma ellentmondásos és átpolitizált. Műveit 1945 után betiltották, munkásságát napjainkban fedezik fel és értékelik újra. A maga korában a legnépszerűbb írók közé tartozott, művei több nyelven megjelentek, nemzetközileg elismert volt, 1936-ban és 1937-ben Nobel-díjra is felterjesztették. Mun... kásságának megítélése az (Hírek)

Szerkesztő B
1875. október 8-án született Tormay Cécile írónő, műfordító, közéleti szereplő

Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő. Származása, tanulmányai: Tormay Cécile[1][2] ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja Krenmüller (Tormay) Károly honvédőrnagyként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap