Szerkesztő A
Fedák Sári Emléknap

Fedák Sári több évtizeden át ott volt a színházban, a filmeken, az úgynevezett társasági eseményeken, beszéltek róla városi szalonokban, minisztériumokban, írtak róla az újságok, szóltak róla a kofák, s az asztaloknál így verték egy időben az ultit vagy a 66-ot: „Kontra, rekontra, szubkontra, fedáksári!” Mármint ezzel a legutóbbi bejelentéssel jelezték, hogy mindent visznek. Ők a nyerők, mint amilyen Fedák Sári volt. Fedák Sári szülei, dr. Fedák István és Kokoli Emilia polgári életutat szántak (Hírek)

Szerkesztő B
1879. október 26-án született Fedák Sári színművésznő, énekesnő-primadonna

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Rákosi Szidi színész... iskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Szerkesztő B
Mihály Ágostonné: Cseréptöredékek az én uram életiből

A cím utólagos, és önkényes, mert Mihály Ágostonné elbeszélése eredetileg teljes volt. A hetvenes években néprajzos édesanyámat kísérve – a néprajz és az általam jobban kedvelt történelem közti egyensúlykeresésként – számos életet „gyűjtöttem”. Kazettás magnómba idős emberek mesélték el, hogy miképpen élték át, és élték meg a 20. század viharait, emberséget kísértő megpróbálta... tásait. Mihály Ágostonné – pedig iíztattam, de hiába – nem magáról beszélt, (Riport-tudósítás)

Fedák Anita
Akkor a gatyán túl vagyunk... (Fedák Sári)

18 évesen ahhoz is volt bátorsága, hogy a szigorú atya, dr. Fedák István, Bereg vármegye tiszti-főorvosa elé álljon és bejelentse, hogyha nem engedik el színészetet tanulni Pestre, ő bizony hozzámegy ahhoz a vénségesen vén katonatiszthez, akivel apja esténként az Úri Kaszinóban kártyázik. A Munkácsi utcai Fedák-villa falai bizony sokat mesélhettek volna Sári hisztérikus kitöréseiről. Pedig csak játszotta a megbán... tott kisasszony, Pestre vágyott ő, a színpadra. (Novella)

Kárpátalja-szerkesztő
Fedák Sári élete képeslapokon

A Beregvidéki Múzeum rendelkezik az egyik legnagyobb, közel 300 darabot számláló képeslapgyűjteménnyel. Az album ezekből nyújt válogatást. A korabeli fényképekből nem csupán Fedák Sárit ismerhetjük, hanem az általa viselt ruhák, kalapok, díszek és kellékek révén bepillantást nyerhetünk az operett világába is. Az album megjelentetésével a szerkesztők a neves primadonna emlékének kívánnak adózni, emellett arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a Vérke-parti kis... város hány nagyszerű embert adott (Könyv)

Lukáts János
A legkisebbek temploma

Jean-Pierre atya, a közép-franciaországi Levroux városka plébánosa, különös bejelentést tett az évszázad utolsó szeptemberi vasárnapján, a szentmise végén. - Testvéreim! – kezdte és végignézett az alig harmincfőnyi egybegyűlt levroux-in, akik már szedelődzködtek, hogy hazafelé induljanak. - A jövő vasárnap, Szent Ferenc atyánk névünnepén, olyképpen emlékezünk meg a teremtés egyetemessé... géről, hogy a templomot megnyitjuk az Úr kisebb (Novella)

Mila
Hívatlanul jöttek

Még ma is veszem a Blic nevű szerb újságot, és szívesen elolvasom. Nézem a magyar nyelvű TV-t és nézem a szerb adásokat is. Ha foci van, akkor mindegy, melyik adó mutatja, biztos, hogy ki nem hagynám. Volt is vitám a foci miatt a feleségemmel, de megoldottuk: van két TV-nk, mindegyikünk azt néz, amit akar. Lajosnak nincsenek gyerekei, de a feleségének az első házasságából van egy lánya, van három unoka, akiket Lajos nem csak elfogadott, de szereti is őket. / Ma... gyar Irodalmi Lap (Riport-tudósítás)

T.Ágoston László
Pappék unokája

‒ No, Marikám, mit szólsz ehhez a Rádai Gyöngyihez? ‒ állította meg Ballánét a kisbolt előtt a barátnője, a kövér Takácsné. ‒ Hallottad, mit csinált a saját gyerekével? ‒ Hallani éppen hallottam, de fölfogni is képtelen vagyok. És ha meggondolom, hogy ez a lány itt nőtt föl köztünk a faluban, a szemünk láttára… ‒ Ezt azért nem mondanám ilyen határozottan ‒ állt meg mellettük a szikvízgyáros felesége. ‒ Tőlünk hordták a szódavizet. Az apja nagyon szerette a fröccsöt. (Novella)

Turcsány Péter
Keroucakot olvasok -Nemzedék az elhagyatottságban

Keroucakot olvasok -Nemzedék az elhagyatottságban Memória technikája lényegre törő, láttató. Tájleírásai olykor emberfölöttiek, gigásziak „Itt, az elhagyatottság csúcson, a szél kavarog elhagyatottan, nem szól benne zene, megrázza a föld eresztékeit, úgy nemzi az éjszakát. – Óriás denevérfelhők árnyéka lebeg a hegyen.” : Kerouac önmaga, útitársai és rokonlelkű „testvérei” megjelölésére fedezte fel a beatitude (üdvözültség, angyaliasság, angyalhasonlóság) szóból származó beat kifejezést. (Novella)

Orosz T Csaba
A sors mestere

Hárman indultak útnak. Három sértett, kinevetett kölyök. Ang a Vezér klánból, Plus a Repülő klán gyermeke míg Seta egyszerű vadász volt. Mindhárman az Elátkozott Föld satnya hulladékai. Hármuk közül csak Angnak volt valamiféle ember formája, ezért is tartozhatott a Vezér klánhoz, hiszen itt, mint az ókori Spártában,minden látható rendellenességgel születettet azonnal halálra ítéltek. Plusnak hatalmas szárnyai voltak amit lesimítva hordott a hátán. Seta mint a... (Novella)

Szerkesztő A
Balogh Elemér: A tanár úr

Balogh Elemér: A tanár úr - A Kráter Műhely kiadása az '56-os forradalomra emlékezetére. Balogh Elemér regénye a tragikus halált halt Brusznyai Árpádnak állít emléket, akit az ’56-os forradalom után koncepciós perben ítéltek el és végeztek ki. Életszentsége és erkölcsi példaadása a mai ifjúság számára felbecsülhetetlen. Balogh Elemér: A tanár úr - A Kráter Műhely kiadása az '56-os forradalomra emlékezetére. / Magyar Irodalmi Lap (Könyvbemutató)

Kő-Szabó Imre
Szabad lélek

A faluban lakott egy hatvan év körüli férfi. Szép magas ember volt, ősz hajjal és egy zöldre festett férfi kerékpárral. Ez elválaszthatatlan volt tőle. Így volt kerek, egész. Mindenki csak Sanyinak hívta. A falu szélén, egy piros cserepes házban lakott, ott élt már vagy öt éve. Sanyit egy különleges, különc embernek ismerték. Öltözetét sokszor változtatta. Nyári időszakban zsebes kaki színű inget viselt, egy síp volt a bal felső zsebében, melyet a fonott zsinóron a vállpántjához erősített... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/4 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
1956 kronológiája

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc megismeréséhez és megértéséhez szükséges megismerni azokat a politikai és történelmi eseményeket, melyek annak előzményei voltak. 1955 – A szovjet hadsereg kivonul Ausztriából. Ekkor előttünk, magyarok előtt is felcsillant a szovjetektől való felszabadulás lehetőségének reménye, de a Varsói Szerződés megkötése megakasztotta ezt a folyamatot. 1956. február – A Szovjet Kommunista Párt XX. kong... (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap