Szerkesztő A
Lechner Ödön Emléknap

Lechner Ödön az a magyar építész, akinek neve külföldön építészek és építészek tanárainak a száján forog mint korszak-meghatározó építész-nagyság. Sőt nyugati építészeknek „tetőnéző utazást” is szerveznek Magyarországra. Lechner Ödön építész tervei, főleg a színes cserepekből kirakott mintás tetők külföldön híresebbek, mint nálunk. Pedig egy építészeti alkotás ugyanúgy műremek, ugyanúgy művészi mestermű, akár egy szobor vagy egy festmény. (Hírek)

Szerkesztő A
1845. augusztus 27-én született Lechner Ödön építész

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban született. Édesapja a bajor származású Lechner János (1812–1884)[3] hites ügyvéd, fővárosi főadószedő, téglagyár-tulajdonos, (Hírek)

Kalász István
Rovarcsapda

/../ Orvul jönnek, nem tudni, hol a táboruk, hol gyülekeznek, de bárhol és bármikor felbukkanhatnak. Egyformák, de nem teljesen. Nem alakzatban járnak, de állandóan együtt vannak, a nedves helyeket kedvelik vagy a száraz meleget, döghúsra mennek, galambfészekben élnek, petéznek, lárvát raknak a repedésbe, avarba, homokba. Két hét, négy hét és kelnek ki az új csapatok, nem tudtam, hogyan tovább, csak azt: támadni kell, a háború elkerülhetetlen (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Felemás élet

A nénike békésen, meztelen talppal lépked a friss zöld fű bársonyos szőnyegén. Kertjében szárba szökken a hagyma, háza előtt lilaakác bontogatja szirmait. A távolból harangszó tompa kondulását röpíti felé a szél, s ő boldogan ebédjére gondol. Valahol egy özvegyasszony kémleli a folyót a töltés tetejéről. Lába előtt homokzsákok százai hevernek, előtte tengernyi víz terül el. Nem éhes, a test most másodlagos. A szív az első, az érzések és az otthon. Bútorát menteni kellene, az árvíz nem vár. (Novella)

Jókai Anna
Belátás és átvágyakozás

Szent Pál: A rómaiaknak írott levél, 12,4-8 „Mert ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik (Egyéb)

Turcsány Péter
Az angyal rejtélye

Legsúlyosabb önzés a határtalan szétesettség. A részegség szakadékában öntudatlan zuhanás. Kiszakadt idő, emlékezet- és figyelem-kiesés. Ezután váratlanul, mint egy magamtól eldobott lényt, megtaláltam magamat az esti műút szélén, közel egy sorompóhoz, kifelé a lakott helyektől. Lépések önkívületben, meddig? hová? nem tudható, s hirtelen föleszmélés az elveszettségben. Esti fények, autók, fénypászmák közeledése és távolodása. (Novella)

Fehér József
Ilonka esküvője

Nagy a sürgés-forgás most a Kovács portán, az istálló előtt, a gyepes udvaron. Ünneplőbe öltözött legények tréfálkozva lovakat fognak a szekerek elé. Némelyik mén ágaskodik, úgy kell visszafogni: Hőha-hő! …Csak aztán el ne ragadjátok az ifjú párt – fenyegeti meg a Jani, a legfiatalabb kocsis nevetgélve a két almásderest, és virágokat tűz a lovak hámjába. Lányok érkeznek a tornácról fehér, puffos ujjú hímzett blúzban, és azt éneklik: „Lakodalom van a mi utcánkban…”, majd gyors mozdulatokkal szalagokat (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert - Mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

„Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak. Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.” Gábor Emese illusztrációival. / A mátyás és az őz meséje / Erdők könyve sorozat 6. / ISBN: 978-963-9735-34-7 / Keménykötésű ár: 1400 Ft, Puhakötésű ár: 680 Ft, Terjedelem: 24, Kötés: Keménytáblás, Szerző: Wass Albert (Könyv)

Bige Szabolcs Csaba
György Borbála (IV.)

Borbála gyermekei közül csak két leányka: Matild és Virág, s egy tíz év körüli fiúcska, Jákó maradtak életben. A harcokban odaveszett Istvánon kívül a láz is elvitt két gyermeket még elébb. Borbála féltő gonddal vigyázta ezt a hármat. A lányokkal nem is volt semmi gond. Már nyiladozott nőiességük, de fiatalemberek nem forgolódtak még körülöttük. Igaz nem is nagyon akadtak, mert vagy rokkantak voltak a felnőtt férfiak, mint Simon, vagy gyermekek, mint Jákó. (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
Egy hajléktalan visszaemlékezése a 115 éve született Dobroszláv Lajos akvarellfestőről

DOBROSZLÁV LAJOS VINGA, 1902 - 1986, TATA Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1926-ban. Mesterei: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, a következő évtizedekben több tatai és Komárom megyei elismerést kapott. 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen. Az alkotó... munka mellett rajztanárként, 1950-1954 között pedig a helyi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1939-től szerepelt kiállításokon. (Egyéb)

Szerkesztő A
Márton Áron Emléknap

Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott „nyájért”. Egy életen át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök. (Hírek)

Szerkesztő B
1896. augusztus 28-án született Márton Áron püspök

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke. Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szen... vedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. (Hírek)

Kondra Katalin
A szent életű püspök (Márton Áron)

Márton Áron az erdélyi római katolikus egyház püspöke 1896-1980 között élt. Jelmondata: „Nem futamodom meg a munkától”, jellemére is utal. Fáradhatatlan, hitében megingathatatlan ember volt. „ Isten parancsaiban és az egyház ügyeiben nem ismerek kompromisszumot” – vallotta. A szent életű püspök, az üldöztetések ellenére is, mindent megtett népe szellemi felemelkedése érdekében. Olyan korban kellet hívatását gya... korolnia, amikor a nép sötétségben járt. (Egyéb)

Turcsány Péter
Jobb-parti séta

Telik az idő és telik a magány, / minden elhalasztott óra visszavár, / de az elveszett időt nincsen, ki helyre illessze a nincsben.// Mi hiányzik – a minden: / Egy éjfél utáni vizitben, / Hol az orvos hiába jár-kel, / De a betegnek csak örök hiány kell. // Lángoló, fülledt délutánok, / hol szerelemtől nyakig ázok! / Ti hosszú, párás éjjelek, / hol elvesznek a térfelek! // És az a csók, melynek vége nincsen, / mégis fennakad az örök nincsen! / És az egymásra utalt életek! / Én a ... (Vers)

T.Ágoston László
Miért éppen Krúdy?

Harminchárom év, több, mint három évtized, majd’ egy fél élet... Egy alapítólevél, egy működési szabályzatmásolat, egy névre szóló tagsági igazolvány, meg az egykori tagnévsor. Ez maradt az asztalfiókomban tárgyi bizonyítékául annak a szellemiségnek, mely 1982. októberének végén megalakította az óbudai Zichy – kastélyban a Krúdy Gyula Irodalmi Kört. Pontosan mikor is? Az alapítólevél tanúsága szerint október 25 – én. A valóság... ban két nappal korábban, szombaton (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap