Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 3/3

Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."57. A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak semlesz elég van fizetni valóm Bécsben... "58 Petneháza adott most is a legtöbbet, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 1/4 - Török Zsófia levele

Bevallom, hogy Kazinczy földi boldogságom, a büszkeségem volt, finom lelkét senki sem tudta oly híven ismerni, úgy értékelni, mint én. Eszembe jut egy kedves történet, ő maga mesélte nekem. Egy szép március végi napon, amikor gyermekként Sárospatakra szekerezett, különös élmény érte. A tavaszi melegben kiszáradt földút mély barázdái nagyokat rántottak a fogaton ülőkön, a kocsis mégis elszundított a bakon, megszokta már, (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 2/4 - Ifjabb Wesselényi Miklós levele

Kazinczyban szenvedélyes lobogással, már-már eget simogató lánggal égett a hazaszeretet. Lángolt benne, s hajtotta őt előre, a változtató tenni akarásba. Ha nemzedékem politikai örökségéről beszé... lünk, a hagyományról, melyet követnünk kell, melyet követnünk érdemes, akkor nem szabad elfeledkeznünk Kazinczyról. Minta volt ő számunkra a nyelv politikai vonatkozásainak ítéletében is. Tudta ő, hogy a számosabb rész nyelvének, a magyarnak kell a hivatalos nyelvnek lennie. Mert ha a magyar nyelvet hozzuk be (Novella)

Szerkesztő B
Balázs Géza (szerk.) - A nyelvújítás jelvilága. Tanulmányok Kazinczy és a nyelvújítás máig tartó hatásairól

A kötet Kazinczy Ferenc teoretikusságát, Kazinczy és a nyelvújítás hatását, a magyar nyelv sokféle szimbolizációját elemzi művelődéstörténeti, irodalom- és nyelvtudományi megközelítésekkel, valamint tartalmazza a 2009. évi magyar nyelv éve jeltudományi bemutatását. Tartalom: Előszó: Balázs Géza: Nyelv- és jeltudományi gondolatok Kazinczyról Tanulmányok: Kováts Dániel: Kazinczy Ferenc példája - Balogh Piroska: Szöveg (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Wass Albert: Szerencsés Pista

A Kráter Műhely kiadása: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegényember meg egy szegényasszony. Szegényebbek voltak ám még a templom egerénél is, s alighanem bele is pusztultak volna a nagy szegénységbe, ha a Jóisten meg nem áldja őket annyi sok gyerekkel. De volt gyerekük annyi, mint a rosta lika, s még eggyel több is. Így aztán, ahogy nőttek-növekedtek a gyermekek, segítettek (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc Emléknap

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. (Hírek)

Szerkesztő A
1838. augusztus 23-án hunyt el Kölcsey Ferenc költő

E napon hunyt el Kölcsey Ferenc nemzeti költőnk, a Himnusz írója. Atyját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, ki álmosdi (Szatmár megye) birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elvesztvén, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Bal szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.[2] Mikor Kölcsey anyja, ennek 11 éves korában elhalt, a házartást Panna néni, a család régi hű (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett

De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Hírek)

Szerkesztő A
Kölcsey: Huszt - Töredék

Huszt // Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;/ Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. / Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! / Cseke, 1831. december 29. // ... (Vers)

Kárpátalja-szerkesztő
Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról

Veronka néni azonban, aki a Kölcsey portára kalauzol bennünket, tud magyarul, s azt mondja, az idősebbek közül mások is tudnak. Így Kölcseyéknél már magyarul köszönünk és mutatkozunk be a meglepődött családnak. Soha senki a sajtóból nem érdeklődött még irántuk. Pedig várták, hogy legalább a magyar konzulátuson felfigyelnek a nevükre. De csak az újlaki határátkelőn tették fel egyszer-másszor a cso... dálkozó kérdést: – Maguk Kölcseyek? És ukránok? De furcsa. Aztán a magyar himuszt tudják-e? (Riport-tudósítás)

Mészár Alexandra
Kölcsey Ferencről...

1823-ban, Kölcsey Ferenc megajándékozta a magyar nemzetet. Ekkor írta a meg, a Himnuszt, „ A magyar nép zivataros századaiból” című költeményét, melyet Erkel Ferenc megzenésített. Kölcsey eredeti kézirata mai napig megvan, az Országos Széchényi könyvtár őrzi. Jelen kéziratot Kölcsey „hitelesítette” saját kezű aláírásával. Kölcsey a himnusz megírásával, egy érezhető kapcsolatot hozott létre a magyarok múltja, jelenje és jövöje között. Az írás eredti megnevezése (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort…”

A Huszt című epigrammában Kölcsey a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghez vinni. Ma már nem kőből emelt bástyák, hanem társadalmi szervezetek védelmezik az asszimiláció által fenyegetett huszti magyarságot. Ha valakire, rájuk valóban igazak Reményik Sándor sorai, melyek hangsúlyozzák: ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Lássuk hát, milyen munkát végeznek (Egyéb)

Szerkesztő A
Kölcsey Ferenc: Emléklapra - Töredékek

Emléklapra // Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT. // Pozsony, 1833. június 14. /// Felírás Kende Zsigmond házára // Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak / Partjain a költő lát vala s renge felém: / Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben / Gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát! // 1833 /// Szép Erdély.... // Töredék // Szép Erdély barna fürtű (Vers)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap