Czakó Gábor
Tanbaj és a benső Trianon

Olvasom az Nemzetben – Gyerekhiány a középfokú iskolákban (2011. július 2.) – hogy az ősszel induló tanévre 152 158 helyet hirdettek meg, ám csak 102 809 gyermek jelentkezett. Az ok a benső Trianon: 1918-ban Károlyiék ideológiából adták át az országot a zsákmányéhes szomszédoknak, a mai nemzedék nem szül, nem nevel gyermeket, s így üríti ki a hazát más, élni vágyóbb népek számára. De maradjunk az iskoláknál, az élet tanműhelyeinél. A nemzet sorsa függ tőlük. A szakiskolákba 30%-kal kevesebb gyermek (Egyéb)

Major Zoltán
Trianon fájdalma és a megújhodás reménye (tanulmány)

1919. augusztus első napjaiban a bukott tanácsköztársaság nyomában rosszul felfegyverzett román had vonult át e tájon. A Kárpátok bércein túlról verbuvált csapat hamarosan megállt Budapesten, és Mardarescu, Mosoiu és más tábornokok vezetésével katonai parádét tartott a Hősök terén. Aztán tovaszaladt előre egészen Győrig. Amikor 1919 ősze és 1920 tavasza közt, cserébe Besszarábia meghódításának elismeréséért, a nagyhatalmak parancsára kivonultak, maguk után hagyták névjegyüket, a fosztogatás (Tudomány)

Szerkesztő A
Gábor Dénes Emléknap

A 19. század végét a 20. század eleje a rendkívüli tehetségek időszaka Magyarországon. Nagyon termékeny szellemi periódus volt ez, rendkívüli tehetségek születtek. Van, aki e korszak Budapestét a reneszánsz Itáliához hasonlította, a tudósok, művészek egész serege miatt. Elég, ha gondolunk Szent Györgyi Albertre, Neumann Jánosra, Teller Edére, Gábor Dénesre, akik ennek a termékeny korszaknak a szülöttei voltak. Mindannyian ugyanabból a szellemi légkörből nyerték tudásuk alapjait, ami az akkori magyar (Hírek)

Szerkesztő B
1900. június 5-én született Gábor Dénes fizikus, a holográf feltalálója

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg Dénes; Budapest, Terézváros, 1900. június 5.[1] – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. - Élete - Budapest Terézváros városrészében született. Családja izraelita vallású volt. Édesapja, Günszberg Bernát, a Magyar Álta... lános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatói rangban, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. A szülők 1899-ben (Hírek)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Szerkesztő B
1912. június 5-én született Szabó Zoltán író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő

Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője. A Magyar Nemzet munkatársaként, 1939 nyarán „Szellemi hon... védelem” elnevezéssel mozgalmat hirdetett a nemzetiszocialista és nyilas befolyás ellen. 1949-től haláláig nyugat-európai emigrációban élt és dolgozott. Ifjú évei - Szabó Zoltán felmenői Beregsurányból (Egyéb)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 2/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1 millió 72 ezer magyar és szinte egy tömbben él a Trianonban meghúzott határ közelében), az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 3/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... - 3. Trianon metafizikai megközelítése - Trianon megítélésének (Tudomány)

Kárpátalja-szerkesztő
Trianon:а legfontosabb, hogy vagyunk

Ha valaki azon morfondírozott, hogy erő alkalmazásával területeket lehet az anyaországnak visszaszerezni vagy akár népszavazásra bocsátani a kérdést, az nem egészen gondolta át a dolgot. Mi ugyanis – és ezt el kell ismerni – senkivel szemben nem léphetünk fel támadólag, mert egy másik utódállam azonnal ellenünk fordulna. S a határon túli magyarság ebből a szempontból védtelen és védhetetlen. - Újabb évforduló. Holnap lesz immár 94 éve annak, (Egyéb)

Rozványi Dávid
június 4. - Trianon

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza. - Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért. Nekünk, ha azt mesélték: Felvidék, azt... (Publicisztika)

Köntös-Szabó Zoltán
Trianon gyermekei (A másodszülött unoka 1983-as, újpesti naplójából)

A Mozgó Világ se vállalja írásomat. A rovatvezető értesített főszerkesztője döntéséről, ami – kedvezőtlen. A főszerk. nem tud azonosulni az írás érzelmi hevületével. Hát akkor fújjon a plattenbe. Nyárnak teljében. Ledorongolós kritika. Szervátiusz Tibor „történelmi-nemzeti” szobrászatáról. Dózsa megégetése – közhely. Krisz... tus kínhalála – közhely. Krisztus kínhalála – közhely. Minden közhely. A Kolozsváron szenvedő emberiség is. Az Erdélyben maradó művészekkel példálóznak. Ők a példák és a kötelező mércék. (Novella)

Rozványi Dávid
A magyar történelem keresztútján

Anikónak, aki azt kérdezte: van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek? És Kárpátalja magyarszívű népeinek - ezt a versemet a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók X. Konferenciájára írtam, Beregszászon adták elő először. ///Mi, magyarok,/ arra ítéltettünk,/ hogy mindig történelmi időket éljünk,/ soha nyugalmat ne leljünk,/ hogy mindig egy hajszálon csüngjön,/ sorsunk és életünk./ A nemzethalál kardja ott lebeg felettünk, / mindig van, ki hűti a sört / hogy akasztásunk után koccintson vele. // (Vers)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Szerkesztő B
1920. június 4., Trianon gyásznapja!

1920-ban június 4-én Trianonban a győztesek aláírták a hazánkat feldaraboló, lakosságát szétszóró szégyenletes békediktátumot. A Magyar Irodalmi Lap a nemzet széthullásának napját nem fogadja el a "nemzeti összetartozás napjának". Szégyenletesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzet sötét múltjára emlékezést ekképpen próbálja rózsaszínre festeni. Tanulságul a kiadott közlemény: "A nemzeti összetartozás napjának". Szégyenletesnek tartja, hogy a magyar kormány a nemzet sötét múltjára (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap