Szerkesztő A
Wass Albert: Mese az elveszett Szabadságról

Figyeljetek csak magyarok: egy angyal szállt volt le a földre. Ez pontosan száz évvel ezelőtt történt. Makulátlan tiszta fehér ruhát viselt és akár hiszitek, akár nem: semmiféle színes pántlika nem fi tyegett rajta. Sem barna, sem zöld, sem piros. Semmi más szín nem volt rajta, csak fehér. És úgy hívták, hogy „Szabadság”. Odaállt a márciusi ifjak mellé és kezébe vette a nemzet lobogóját, nem egy csoport lobogóját, nem ennek vagy (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert zsidó története: Az összetört esernyő

Wass Albert fordításban kiadott novellája hűségesen mutatja be a két világháború közötti Mezőség életét. A zsidó malomtulajdonos és a zsidó fakereskedő megbecsült tagjai voltak a magyar és oláh kisközösségeknek. A történet csupán erkölcsi, és nem faji különbséget tesz alakjainak jellemvilágában. Wass Albert a személyes élményekből merített történettel írói tisztán... látásának ad hangot. A zsidó kereskedő halála az erkölcs halála is ebben a térségben. A novella nagyszerű példája az írói (Novella)

Csata Ernő
Madarat tolláról, embert barátjáról! (különleges, ritka fotó Wass Alberttel!)

1999. július 12-én hunyt el Érden Szeleczky Zita, akit színpadi szerepléseiért, versmondásaiért, magyarsága melletti következetes kiállásaiért méltán tekinthetünk a Nemzet Színészkirálynőjének. Wass Albert neki írt utolsó leveleinek egyikében 1997-ben amolyan testamentumként így fogalmazott: „Zitácska: hogy bennünket el akarnak némítani, az kétségtelen. Ez azonban nem olyan könnyű ám, ugye? A Jóisten „nagy szájjal” áldott meg mindkettőnket, (Egyéb)

Szerkesztő A
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 1/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak, mint bármikor, s a tudományos haladásban is sok forradalmi előrelépést tettünk meg. Sőt, az individuum önmegvalósítására (Tudomány)

Szerkesztő A
Wass Albert: Átoksori kísértetek

(részlet a regényből) - Nekünk is van Átoksorunk ebben a városban. Azt hiszem, a világ minden városának van. A mienket itt Harcsa-sornak nevezik, valószínűleg azért, mert egy iszapos patak mellett nyúlik el, a város és a kikötő között s mert lakói szívesebben ülnek a patak partján horgászva, semhogy munka után néznének. De nem ez a lényeg. Minden embernek jogában van úgy élni, ahogy az neki megfelel. A lényeg az, hogy (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Szerkesztő A
Jókai Mór élete

See video

Szerkesztő A
Jókai Mór Napok

Jókai Mór a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, a szíveket magával ragadó, nemzeti öntudatot nyújtó történetmesélés mestere, a hazai romantika kiemelkedő, Európa-szerte ismert alkotója. Fantázia és valóság keveredik műveiben, csodás erejű, éles elméjű, mindent legyőző hősök és angyali tulajdonságú nők, szentek küzdenek regényeiben a rosszak, a pusztítók ellen. Jókai világa mesei-mítoszi világ, melynek befogadásakor fel kell függesz... tenünk realitásigényünket, s éppen ezáltal (Hírek)

Szerkesztő A
1825. február 18-án született Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő

Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Egyik névadó ági felmenője, Jókay Mihály I. Lipót király alatt Esztergom várában volt zászlótartó, a vár vívásánál (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 1/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő tör... ténései-küzdelmei nem múlnak el a letűnő korokkal együtt. Mindenkor, ma is zajlik a harc, melyben a Jó törekszik kivívni diadalát a Rossz felett. S a jó nem más, mint az aranykort teremtő, embereket közösséggé kovácsoló Szeretet. Jókai mítoszai (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 2/2

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” (Máté 5, 9) Jókai Mór, a nagy mesemondó mítoszi távlatokból figyelte nemzetünk történelmét, s a nézőpontból üzenet lett: a múlt nagy mítoszi, a világ sorsát eldöntő... - Vaj... dár Benjámin, a démoni karakter visszatérése Torockóba egy kör lezárultát is jelenti. Az ördögi tulajdonságú és viselkedésű férfi egykoron a faluból indult el s tért aztán rossz útra: ez volt kiválása az édenből. Ámokfutása talán (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Jókai Mór: A kis király beszélő babája

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek hódolatát, fel tudta emelni a királyi pálcát, s helyeslő fejbólintással intett a miniszterelnöknek, mire z kijelenté, hogy őfelsége megnyitotta az országgyűlést, mire általános éljenzés zendült meg. (Novella)

Szerkesztő A
Jókai: Petőfi-keresők

Elhallgata régen a lanton a húr;/ Megfogta a rozsda a kardot;/ Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél;/ Sziv elfeledé, elhordta a szél:/ Álom vala az csak, reggelig tartott./ Fű tudja: miért zöldebb a mezőn/ Egy folton, a melyre a vér hullt?/ A hagyomány tudakozza Homérrul/ Azt, hol született, s ahol elholt./ Oh halva bizonynyal a dalnok.// Itt látta az egyik a földre leesni;/ Ott szólt vele más a csatában;/ Sirjához az útfelen búcsura járnak;/ Másutt még visszake... (Vers)

Erdély-szerkesztő
Protekció (Jókai)

Nem tudom, mikor bimbózott magyar földön, biztosan az ősidőkben. Mert a századfordulón már régen virágjában állott. Olyan tekintélyes és gyenge szívű embernek, mint Jókai, bőven volt része benne. Már nem úgy, hogy őt protezsálták, hanem úgy, hogy neki kellett protezsálnia. Ennek a miniszternek egy jó szót, kedves Móric bátyám, annak a miniszternek egy jó szót...szeretném, ha az újság ezt megírná, vagy ezt nem írná meg...kellene a fiamnak, a vejemnek, az öcsémnek, a ko.... (Humor)

Szerkesztő A
Jókai Mór a székelyekről

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; – szavatartó, hidegvérű, mint az angol; – okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; – jó katona, mint az arab; – mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; – magán (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap