Szerkesztő B
1937. április 2-án hunyt el Tormay Cécile írónő, műfordító, közéleti szereplő

Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő. Származása, tanulmányai: Tormay Cécile[1][2] ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja Krenmüller (Tormay) Károly honvédőrnagyként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. A Tormay család a 19 (Hírek)

Szerkesztő A
Tormay Cécile: A régi ház 1/15

A pesti oldalon sík térség húzódott a víz és a város között. A fehér mezőben, magányosan állt az Ulwing Kristóf háza. Már vagy harminc esztendő óta hívták új háznak a városban. Esemény volt, mikor épült. Vasárnaponkint kirán­dul­tak hozzá a belsővárosi polgárok. Nézegették, tanácskoztak és a fejüket rázták. Sehogy sem bírták megérteni, miért állítja Ulwing építőmester oda a futóhomokba a házát, mikor annyi fundus akad még a belsővárosi szép, szűk utcákban.... (Könyv)

Kaslik Péter
A Bujdosó könyv üzenete (Tormay Cécile)

Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezer éves magyar nemzet erőszakos szétdarabolásának előestéjén. 1918. október 17-én Tiszta István, Magyarország miniszterelnök a képviselőházban bejelentette: „… a háborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.” A magyarok számára, azonban sem a külső, sem a belső béke nem következett be. A belső „békét” Károlyi Mihály, áruló jellegű, majd Kun Béla, szintén áruló jellegű, törtető idegen, és kegyeletsértő (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Bolyongó Láng

Egy utcanév-nem-adás margójára - Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. A "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket, szinte írói sikereit (Publicisztika)

Szerkesztő B
Miért nem lehet Tormai Cécileről közterületet elnevezni?

Tényleg, miért nem? Mert Budapest főpolgármesterének nincs hozzá bátorsága. A volt SZDSZ-es Tarlós István nem biztos abban, hogy a mai Magyarország fővárosában viselheti-e közterület az irodalmi Nobel-díj esélyese, a nemzetközileg elismert író, egy magyar hazafi nevét. Ezért útbaigazításért a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémiához fordult. Ennyi erővel kérhette ... volna a román Funar, a szlovák Fico, vagy Dániel Péter helyeslését is! A válasz nyilvánvaló: „Hát persze, hogy nem viselheti!” (Hírek)

Szerkesztő B
Óda Calliopéhez 1/3

A Trianon-trauma mint fordulat a magyar prózairodalomban Tormay Cécile Az idegen című novellájáról „S a holsevizmus rémképei készítik elő Az idegen Donátját, hogy a kommunisták egy áldozatának kastélyában találkozzék annak istenfélő, tisztes ősével s a cinikus modern emberrel, akiről kiderül, hogy ő maga, «az, aki a háború előtt más volt.» Más szóval: az, aki minden pusztulásért felelős. A magyar társadalom felelősségét ez a látomás állapítja meg leg... (Tudomány)

Szerkesztő B
Tormay Cécile - Boldogasszony Arkádiában

„Jézus szerette az eget, a termést, a virágokat, a vizeket, mindent, ami élt és tiszta volt.” És mintha ez a gondolat kézen fogta volna a Boldogasszonyt, kilépett az előcsarnok oszlopai alól. A magas légből kerengve, rejtélyes galambok seregei közeledtek a földhöz. Kitárt szárnnyal egy pillanatra mintegy megálltak az aureolás szent fő felett, aztán kivált a fehér csapatból a legfehérebb és a Boldogasszony vállára ereszkedett, mialatt ő lassan haladt le a templom lépcsőzetén. Ösvényén suttogva távolodtak (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Apor Vilmos Emléknap

Amikor 1992-ben a budai Lékai János teret Apor Miklós térnek nevezték el, több budapesti a teret inkább Csörsz utcai villamosmegállóként nevezte, mint másként. Az emberek többsége se a szélsőbaloldali tüdőbeteg és elvetélt merénylő Lékairól nem tudott semmit, de sajnos Boldog Apor Vilmos püspökről sem sokat. Apor Vilmost a Rákosi- és Kádár-rendszer feledtetni kívánta, oly’ sok, a nemzetért sokat tevő, életét is feláldozó jobboldalival együtt. (Hírek)

Szerkesztő B
1945. április 2-án hunyt el Apor Vilmos boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök. Élete // Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként (Egyéb)

Szerkesztő A
Prohászka Ottokár Emléknap

A 19.-20. század fordulója nagyon mozgalmas volt a magyarság életében politikai, kulturális, gazdasági értelemben is. A szabadságharcot követő kiegyezés megteremtett egy szabadabb légkört mely megmutatkozott a kulturális életben is. Ez az időszak nagyon sok olyan embert termelt ki, akik nagyon műveltek voltak, sokoldalúak, és ami a legfontosabb, hogy a magyarság fele... melkedését tartották szem előtt, a nemzetükért dolgoztak a maguk módján, a maguk szakterületén. Ilyen ember volt Prohászka Ottokár is. (Hírek)

Szerkesztő A
1927. április 2-án hunyt el Prohászka Ottokár püspök

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, a magyar keresztényszocializmus jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székesfehérvár tizenötödik püspöke. Prohászka halálakor Sík Sándor így írt: „ Mindnyájan árvák lettünk. A legnagyobb magyar ember, Magyarország apostola, Székesfehérvár próféta-püspöke, mindnyájunk édesapja meghalt.[1] ” Püspöki székvárosában igen nagy kultusza alakult ki az évtizedek alatt. Ennek bizonyítéka az a hatalmas (Hírek)

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 1/2

Az 1910-es évekig nyugodtan tekinthetjük Prohászkát a katolikus sajtóügy vezéralakjának, Prohászka sokoldalú, művelt főpap, elméleti ember volt, pontosan látta: az új idők új módszereket is követelnek, azaz a sajtónak, mint a negyedik hatalmi ágnak hatalma, befolyása van, és azt az ügy érdekében használni kell. De mielőtt folytatnánk szükséges röviden kitekinteni a kor gaz... dasági helyzetére: a magyar társadalom túlnyomó része nyomorban élt ... (Tudomány)

Kalász István
Prohászka és a keresztényszocializmus 2/2

Ezért következik be a „konzervatív természetű parasztnép” elszegényedése. Az anyagi lecsúszás pedig veszélyes, mert erkölcsi is, és a nincstelen parasztságnál nincs rosszabb „gyúanyag.”, ezt az egyház már megtapasztalta a magyar történelem során. Ezen a ponton érezni, hogy Prohászka tudta, a szociáldemokraták ugyan pozitívan szólították meg a magyar a társadalom kiszolgáltatottjait, a keresztény parasztságot programjukkal, de nem valami nagy sikerrel. A liberalizmust, a koncentrált (Tudomány)

Jókai Anna
Közös út 2/4

– Én is beosztom – sziszegte Péter –, de szeretném ezt a két hetet jól kihasználni, úgy istenigazában… – Ebben egyetértünk! Ezért készítettem tervet. Majd felolvasom magának, ha megérkeztünk. Felírtam az alsó és felső árhatárt, tájékozódásul… A kocsi zökkent. – Südbahnhof… – szólt hátra énekelve a sofőr. – Achtunddreissig… – Merre lehet az óra? – tűnődött Márta. – Mennyit akar? Tizenhármat? – Kicsit több. Acht und dreissig… Harmincnyolc.... – Harmincnyolc schil... ling? Kész rablás… Tudja, mit vett egy (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap