Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/3 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig (Könyv)

Szerkesztő A
Lehár Ferenc Emléknap

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát mindig alá... zatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a (Hírek)

Szerkesztő B
1948. október 24-én hunyt el Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker (Hírek)

Szerkesztő A
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Szerkesztő A
A Magyar Operett Napja (okt. 24.)

Abban a korban, az operett fénykorában is lenézte a nyugat a keletet, a legjobb esetben is csupán különlegesnek tartotta. Mégis a 19. század végén, a 20. század elején a magyar operett világhírnévre jutott, mert a fülbemászó dallamok elől nem voltak képesek se Bécsben, se Párizsban, Londonban, ahogyan New Yorkban vagy másutt sem bezárni fülük és szívük. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak – játszanak – operettet, ahogyan a híres Broadway-n több magyar operett fogalom lett. (Hírek)

Szerkesztő B
Október 24. A Magyar Operett Napja

A Magyar Operett Napja kettős megemlékezés a műfaj két kiválóságáról. Október 24-én született 1882-ben Kálmán Imre, az elragadó operettjeiről híres zeneszerző, és ugyanezen a napon, 1948-ban hunyt el a műfaj másik nagysága, Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista. Az operettműfaj szerelmesei 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján A Magyar Operett Napjává nyilvánították október 24-ét. / MAgyar Irodalmi Lap / (Hírek)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Toldi szerelme

Arany János az elbeszélő költemény megírását szeretett leánya, Juliska halálát követően folytatta, e sorokat 1867-ben vetette papírra. Szeretett gyermekének korai elvesztését soha nem tudta feldolgozni lelkében, a csecsemő gyermekét árván hagyó asszony tragédiája megtörte az apai szívet. A nagy fájdalom elvesztésében a kisunoka, Piroska jelentett némi vigaszt az öreg szülőknek, ugyanakkor na... ponta átélték a fájdalmat, (Hírek)

Bella Árpád
Miért? 1956-2006

Bevezető Steinné Grúber Katalin Miért? - 1956-2006 c. könyvéhez. -- Vár tétován, várja a csodát, várja a nagy változást. Azt hiszi, az majd magától jön el, s úgy gondolja, nem kell érte tennie semmit, mert majd valakik, valahol megteszik AZT helyette, nem úgy, mint’56-ban. Közben azért titokban elmélkedik, de azt is csak óvatosan. Ártalmas lehet a gondolkodás, sőt egyre inkább újra veszélyes. Steinné Gruber Katalin a Magyarság költője. (Könyvbemutató)

Kárpátalja-szerkesztő
1956 kárpátaljai mártírja

Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: "ellenálló csoportot" szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálocsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a (Egyéb)

Lukáts János
Lukáts János: Anyám, 1956… (megemlékezés)

Kedd volt, sugaras, szép őszi délután. A rádióban déltől kezdve félóránként mondták be, hogy engedélyezik vagy megtiltják a tüntetést. A műegyetemi ifjúság hívta rokonszenv-tüntetésre a budapesti egyetemeket. (Lengyelországban a nyár óta zavargások folytak. Az új lengyel pártvezér, Gomulka – jóarcú, magas, kopasz lengyel – szembefordult a sztálinizmussal is, meg Hruscsovval is. Vonzó példa volt ez, ... so... kaknak riasztó példa. Amit a (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV II/2 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Szerkesztő A
1956. október 23. a Forradalom és Szabadságharc ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Magyarország népének elege lett a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a rögtönítélő népbírósági perekből és felkelt a sztálinista diktatúra, a szovjet megszállás ellen. Az eseménysorozat a budapesti egyetemisták és főiskolások békés, spontán tüntetésével kezdődött. (Hírek)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap