Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 2/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Kocsis István
A Tér - Monodráma két részben Bolyai János hitéről, küzdelméről és szerelmeiről (2001–2002) 3/5

10. kép Ugyanott fél évtizeddel később. 1859.A földön, az íróasztalon, a heverőn és a székeken szétszórtan vagy halmokban, rendezetlenül, illetve rendezetten rengeteg, több mázsányi kézirat. A heverő mellett most már ott éktelenkedik egy kb. százliteres közönséges dézsa is. A szín közepén ül a földön. Hirtelen feláll, fellép a legnagyobb kézirat-halomra. Kiabál. Emeljék fel a nyugdíjamat! Ki akarom nyomtatni ezt a renge­teg kéziratot. . (Egyéb)

Szerkesztő A
Csokonai Vitéz Mihály Emléknap

Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a felvilágosodás kiemelkedő alkotója. Született tehetség (poeta natus) és tudós költő (poeta doctus) is, az eredendő zsenialitás, a folyamatosan gazdagodó műveltség és a gyakorta keserű élettapasztalatok tették őt klasszikus értékű művésszé. Debrecenben nőtt fel, kiváló nyelvtehetsége, csodálatos emlékezőképessége, sokoldalúsága és érzékenysége, „cimbalom” volta korán megmutatkozott. (Hírek)

Szerkesztő A
1805. január 28-án hunyt el Csokonai Vitéz Mihály költő

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő. Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte (Hírek)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 2/3

Láttuk, hogy Csokonai azt a nagyon kívánt, nagyon fontos könyvet nem tudta megszerezni. Épp ezért döbbenti meg az embert az a tény, hogy ő ettől függetlenül, ily mostoha körülmények között mégis megsejtette, mi több, oly pontosan tudta Háfiz költészetének a lényegét. „A Háfiz sírhalmára” című versének már a címe is meglepi az embert, mert a költő ars poeticáját határozza meg fölöt... tébb tömören: „A költészet első tárgya az (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 3/3

Láttuk, hogy Csokonai Háfiz sírjáról írt versében a lányok a hajdani költő szerelmét, hallatlan nagy érzését élik újra. Az érzés és a művészet halhatatlansága van jelen ebben a keleti világot oly színpompásan elénk varázsoló versben. A sír és az örök szenvedély – annak teljessége, bűvölete találkozik. Bizonyos „elmozdulás” változás történt az európai költészetben is, hiszen a sírversek nem mindig csak a borzalomról, az (Tudomány)

Kocsis István
A Tér - Monodráma két részben Bolyai János hitéről, küzdelméről és szerelmeiről (2001–2002) 2/5

5. kép Évekkel később. Ugyanott. A berendezés ugyanaz, de a falon Bolyai Farkas és Gauss képe mellett most már ott van az Orbán Róza és a Bolyai János arcképe is. / Megnősültem, hogy legyen kitől elválnom… Jó, mi? Miért nősül az ilyen? / A Róza képe elé áll; felnevet. / Téged nem tehetlek felelőssé semmiért, szeren­csétlen fehérnép, aki... (Legyint; rövid szünet után ellenségesen.) Az az igazság, hogy te mellettem (Egyéb)

Szerkesztő A
Deák Ferenc Emléknap

Deák Ferenc, a 19. századi magyar történelem legjelentősebb személyiségei közé tartozott. A „nemzet prókátora” politikai pályafutásával és országunkért tett munkájával megkerülhetetlen személye lett nemzetünk történelmének. Vörösmarty Mihály ekképpen jellemezte a nagy államférfit: „Ilyen emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott.” (Hírek)

Szerkesztő A
1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc államférfi, politikus

Kehidai Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”. - Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Deák Ferenc és a borbélyok

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963. Egy borbélyüzlet előtt topogott el az öreg Gyulai, mikor nyílt az ajtó, és egy volt tanítványa lépett ki az utcára. Még köszönni is alig tudott, Gyulai megállította: - Aggyisten! Hát magát mi szél hordozza erre? A hajdani diák visszamutatott a boltajtóra. - A borbélynál voltam. - Borbélynál? Mit csinált ott? - Borotválkoztam. Gyulai pontosan ismerte kedvesebb tanítványai csa... ládi körülményeit. Emlékezett rá, hogy az illető Zalából került Pestre... (Egyéb)

Szerkesztő A
Benczúr Gyula Emléknap

Volt idő, nem is olyan régen – úgy százvalahány évvel ezelőtt, amely kor egy nemzet életében nem nagy idő –, amikor mindenki tudta, ki az a Benczúr Gyula. A nagy festőművész! Vagy sokkal inkább a magyar nemzet nagy festője. A király kegyeltje. Sikeres, gazdag ember. Akire felnéznek határainkon belül és túl. Mára pedig… újságokban és könyvekben sokszor a neve is rosszul van írva, rövid ú-val, „Bencurnak”. (Amit pedig még a helyesírás-ellenőrző is kijavíttatna.) (Hírek)

Szerkesztő A
1844. január 28-án született Benczúr Gyula (festőművész)

1844. január 28-án született Nyíregy házán Benczúr Vilmos (1811-1873) és Laszgallner Paulina (1815-1885) fiaként. Családja 1846-ban Kassára költözött. Középiskolás korában Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magán rajziskolájában, Kassán kezdett festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat. 1873-ban feleségül vette művészbarátja húgát, Karolina Maxot (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Benczúr közbenjár

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963./ A hivatalos siker, a kitüntetések, címek, a vagyon és a közmagasztalás özönében Benczúr Gyulában kevesen látták a hajdani ifjú, pajkos piktort. Nem illett emlékezni s emlékeztetni rá, de ő maga sosem felejtette el a szép időket, mikor még a valóságban játszotta el életörömtől gyöngyöző vásznai faunszerepét. Élete alkonya felé járt, mikor felkereste a mesteriskola két tehetséges növendéke, és arra kérte: szól... jon egy jó szót illetékes helyen, mert egy kis... (Egyéb)

Jókai Anna
Üdülő a mélyben 2/2

Korszerű, praktikus építmény. Romantikus helyen: közepében a völgynek. Talán csak túl szűk a völgy, túl közeli és túl meredek a hegyek lába. Inkább zárnak a sziklák, semmint tárulkoznak. Nincsen a szem előtt hívó távlat: ezért hiányzik a késztetés, hogy az ember nekivágjon, föl az oromra. Még az édes bánat is hiányzik: hogy nincs erő, tehát úgyis hiába. A kárpótlás a komfort, a könnyű megközelítés és a valóság: itt a legforróbb nyárban is hűvösebb van, kellemes, fojtott illatú hű... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap