Petrozsényi Nagy Pál
Miatyánk, ki vagy a mennyekben

Volt egyszer egy Kolozs megyei falu. Laktak benne magyarok, románok s itt-ott egy-két cigány. Akadt hely bőven, össze is fértek volna, ha időnként egymásra nem uszítják őket. Hol a moşier (földesúr), hol a pártok vagy maga a kormány manipulált még itt az isten háta mögött is. Ha egy románra mutattak, eltörték a lábát, ha magyarra, a fejét verték be. Kivéve a papnak, akiben mindnyájan csak a lelkipásztort látták. Teltek az évek (Novella)

T.Ágoston László
Ütikos

Nálunk a szüret elképzelhetetlen volt birkapörkölt nélkül. Szőlő nélkül talán meg lehetett volna tartani ezt a rokonokat, barátokat egybegyűjtő nagy őszi ünnepet, hiszen a férfiak mind a tavalyi borocskát ízlelgették, meg az előszüreti murcit, az asszonyokat meg jobban érdekelték a legújabb falusi pletykák. Nagyanyám birkapörköltjére azonban egyaránt fájt a foga valamennyinek. Szüret előtt nemcsak a hordókat mosták, a pincét takarították ki alaposan, hanem a műhelyt is. Ezen a napon ugyanis megszűnt az a (Novella)

Jókai Anna
„Minden csoda vagy semmi sem az”

(Török Sándor emléktáblájánál) / Tíz esztendeje annak, hogy Török Sándor földi maradványait a Farkasréti temetőben eltemettük. A frázis mély értelmet takar: valóban csak földi maradványai nyugszanak ott. Ő maga, ez a kivételes szeretettel töltekezett Én tapinthatatlan szférában él tovább; eszmél és készülődik. Minden bizonnyal érzi már az Isten mosolyát, illetve tudja, milyen is az, mert odaát (ha az hely, egyáltalán) nincs külön érzés és tudás... (Egyéb)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Czakó Gábor
Bendegúz harangja

Szokás szerint a diófa kezdte az őszülést a kertben, a kicsi. A nagy, ami alatt a társaság csevegett a gránitasztal körül, pompás zöldben tartotta magát. Nem is lehetett tudni, hogy honnan került alája az a sok száraz levél. - Bendegúz olyan volt, mint valami különös mágnes - mesélte Barna adjunktus. - Nem a vasat vonzotta, hanem a színes fémeket. Bizony, amerre eljárt, ott eltűntek a rézkilincsek, a közlekedési táblák, a huzalok, a bronztáblák, miegyebek. (Novella)

Szerkesztő C
Szenteleky Kornél: Isola Bella

Szabó Szabolcs zongoraművész Mussolini Olaszországában nehéz döntés elé kerül. Elfogadja-e élete párjául a titokzatosan idegen északi lányt, akivel a varázslatos déli tengerparton hozza össze a sors? A regényben különböző filozófiák, világnézetek ütköznek, viharos érzelmek kavarognak, miközben a komor történelmi háttér előtt mégiscsak egy csodálatos szerelem képe bontakozik ki előttünk. Borsódy Eszter illusztrációival. (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Hunyadi János Napok

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. (Hírek)

Szerkesztő B
1456. augusztus 11-én hunyt el Hunyadi János törökverő, nándorfehérvári győző

Hunyadi János (1407 körül[2] – Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. - Hunyadi János származása vitatott. A román álláspont szerint kun származék.[6][7] Apja Sorba fia Vajk, egy havaselvi kenéz és Morzsinai Erzsébet (Novella)

Szerkesztő A
Hunyadi János

See video

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Felbert Zsolt - Hunyadi János halála

Pápai követek vágtattak végig a megkímélt és megnyugodott Európán. Nyomukban megszólaltak a harangok. 1456. augusztusának hatodik napján, miután már végleg elnémultak az ágyúk, helyettük szerte a keresztény világban a templomok harangjai szóltak. Egyszerre zúgták világra szóló hírét a török felett győzelmet arató magyarnak, minden kondulásával a hősök lelkének adózva. III. Callixtus pápa bullában rendelkezett arról, hogy

Bilecz Ferenc
A szentimrei csata (Hunyadi János napok)

Doberdói Bánlaky (Breit) József (1863-1945) honvédtiszt, hadtörténész térképe szerint a szebeni csata a Kis Csűr és Nagyszeben között (kb. ahol ma a nemzetközi reptér van) zajlott le, 1442. márc. 25-én. (Doberdói Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. X/3. sz. melléklet). Hogy én mégis szentimrei csatának nevezem, annak története van. A szebeni csata helyszínének megítélése bizonytalan. 1854-ben, a Va... sárnapi Újság egyik számában cikk jelenik meg Kemény Simon és a szent-imrei csata címmel. (Tudomány)

Kondra Katalin
A Fehér Lovag (Hunyadi emléknapok)

Hunyadi János, ((Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) tehetségének és rendkívüli életpályájának köszönhetően igen ismert volt a kortárs Európában és ez a széleskörű érdeklődés halála után is fennmaradt. Tetteit nem csak Magyarországon jegyezték fel, hanem Lengyelország, Itália, Franciaország, Német-Római Birodalom, Bizánc, Török Birodalomban is, sőt még Hispánia területén is ismerték a Fehér Lovagot. A Hunyadi Jánosról kialakított kép eléggé változó. (Egyéb)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…”

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap