Kiss Dénes
Aradiak, vértanúink

A zsarnok és a birodalom/örökké csak lever kivégez/bebörtönöz és bosszút áll/mindegy Habsburg vagy szovjet/elnök császár vagy király/A zsarnok és a birodalom/örökké legázol s megtorol/Batthyányt ez a hatalom/mindig lelövi kivégzi/Ellenpélda nincs soha sehol/Dessewffyt Lázárt Schweidelt/épp oly kegyetlenül pusztítja el/mint Leiningen Westerburg Károlyt/Kiss Ernőt Damjanichot/s végez Nagysándor Józseffel/A zsarnok és a bi... rodalom/Lahnert és Knézicset féli/gyülöli a grófot és parasztot... (Vers)

Kocsis István
Jászai Mari (A megkoszorúzott) Új változat: 1996–1998 - Monodráma két részben 2/4

Feláll, kihúzzamagát, majd keményen. A színház direktora jóvá mer hagyni megszégyenítő procedú­rákat ellenem? (Mély gúnnyal.) Mi is ennek az új kitalációnak a neve? Színházi Törvényszék. Szép, hangzatos, nem mondom. (Szünet; komoran.) Milyen nevetséges! Most húsz-hu­szonöt pályatársam, kik a halálomat kívánják, legszívesebben mérget itatnának velem, összeül vitatkozni, hogy fél havi vagy negyedhavi fizetésemet vonják-e le megszégyenítésemül. (Ironikusan.) (Egyéb)

Bodor Miklós László
Az aradi nap (Az aradi vértanúk emléknapja)

A hányatott sorsú kötet ma az én tulajdonom. Ma október 6.-án ebből a kötetből idézek egy verset.Lévay József a szerzője. Már szinte teljesen elfeledett költő. Méltatlanul, mint ahogyan mindenkit méltatlanul felejt el az utókor, aki szívét-lelkét, művészetét adta, adja hazájának.1825. november 18.- án Sajószentpéteren született.1847- ben Szemere Bertalan írnokaként ott volt az utolsó rendi országgyűlésen. Principálisa révén lett 1848- ban a magyar kormány hivatalos lapja, a Közlöny szerkesztőségének munkatársa. (Egyéb)

Bodor Miklós László
Az aradi nap (Az aradi vértanúk emléknapja)

A hányatott sorsú kötet ma az én tulajdonom. Ma október 6.-án ebből a kötetből idézek egy verset.Lévay József a szerzője. Már szinte teljesen elfeledett költő. Méltatlanul, mint ahogyan mindenkit méltatlanul felejt el az utókor, aki szívét-lelkét, művészetét adta, adja hazájának.1825. november 18.- án Sajószentpéteren született.1847- ben Szemere Bertalan írnokaként ott volt az utolsó rendi országgyűlésen. Principálisa révén lett 1848- ban a magyar kormány hivatalos lapja, a Közlöny szerkesztőségének munkatársa. (Egyéb)

Felber Zsolt
1849. október 6.-Az ítélet végrehajtása

1849-ben az ítéletek az eljárás előtt már készen álltak. Az osztrák bírák a szabadságharcban résztvevő honvédtábornokok kivégzésével akartak példát statuálni, hogy a magyarok örökös szabadságvágya szálka minden rabtartó szemében, jöjjön az keletről vagy nyugatról. A „Magyar Golgotán” , Aradon kivégzett honvédtisztek kivégzés előtti óráit örökítette meg Baló Béni református lelkész visszaemlékezése Kacziány Géza lejegyzésében. / Egy hadbíró a várból átment a városba (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Aradról és Árpádról

Helyneveink sajátos elemzése. "1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyar-ra és Kisar-ra. – írják a falu honlapján. Viszont az is feltételezhető, hogy az eredeti név volt a Kysar. Ansar és Kisar voltak a „teremtő” istenek. A névadóknak nem kellett ismerniük az akkád Enúma elis teremtéseposzt, ahhoz hogy emlékezetükben megmaradjon a Kisar név. Elég volt ismerni a Bel-Béla mítoszt. A falu későbbi szétválásakor a Ki-sar-t... (Egyéb)

Turcsány Péter
Arad, 2003 nyár

Arad, 2003. nyár / / / Mindenütt az elveszettség / szépsége, / mindenütt az elveszettség, / mindenütt a szépség / kecsessége, / pompák lassú múlása, / fájdalmak gyásza, / elmúló életek / gazdagsága / / Minden házfal / mögött / egy rejtőző város / a legyőzött idővel / határos. / / Induljunk hát, / mert mit ér a séta, / ha nem ragyog velünk / a múlt mámoros / hagyatéka. / / / Turcsány Péter / / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Papp Dezső
Az aradi tizenhárom

Október 6-a gyásznap a magyar történelemben. Ezen a napon végezték ki Aradon a császári haditörvényszék ítélete alapján az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvéd tábornokát és Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. A derékba tört életű hősök emlékét a magyar nép soha nem feledte, utcákat, tereket neveztek el róluk, emlékműveket emeltek a tiszteletükre, kivégzésük napját 2001-ben a polgári kormány... (Hírek)

Bodor Miklós László
Október 6. emlékére ( Október 6. Emléknapra)

Ahány virágot kéz letéphet,Még hervadatlant, ifjat, épet,Díszitni a halált vele:Jövel! tegyük kövükre le.Mosolygó, szép menyasszony, addMirtusból font koszorudat.Oltárra fűzött friss virág Jer méltóbb helyre: fonjad átKilenc bitó talapzatát!Itt haltak, itt! E helyre viddAhány virágot kéz letéphet!Amennyi villám van az égben,Szülemlő rémes, vad sötétben,Mikor a nemző fergetegA bősz felhőt csókolja megS nász-táncot jár a föld pora:Sújtson le, mint nyíl zápora!Amennyi villám van az égben! (Publicisztika)

Felber Zsolt
Lázár Vilmos ezredes, aradi vértanú levele feleségének

Lázár Vilmos noha csak ezredesi rendfokozatot viselt, mint önálló hadtestparancsnokot a szabadságharc tábornokaival együtt állították az aradi hadbíróság elé. Mivel a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. Az aradi vértanúk között őt végezték ki elsőként. Csontjait csak 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában. Most az emlékoszlop kriptájában nyugszik. Felesége az 1844-ben megözvegyült báró Reviczky Mária volt. (Egyéb)

Lukáts János
Az aradi élő tanúk

Pietsch Miklós valóságos időutazásai 1967. október 6-án este hárman mentek ki az aradi temetőbe, a vértanúkhoz, egy ballonkabát alá dugható, kicsi koszorúval, elsóhajtották a Talpra magyart, aztán dideregve hazamentek a villamossal. Sáros cipőjüket látva gyanút fogott a villamoskalauz, feljelentette őket. Tizenöt évet kaptak Hány magyar történet kezdődik így Erdélyben? Vagy végződik? Az ország börtöneit sorra megtapasztalták, kö... (Novella)

T.Ágoston László
Az aradi vértanúk

166 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án hajnalban, Karl Ernst törzshadbíró által lázadó vezérnek nevezett 13 magyar mártír életét oltotta ki a hóhér, illetve a kivégző osztag golyója.A 14., vagy a sorban az első Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök volt Pesten, az Új Épület udvarán.Őt követte az aradi várfal tövében Dessewffy Arisztid, Schweidel Jótsef tábornok, Kiss Ernő altábornagy és Lázár Vilmos ezredes. A négy magyar főtiszt 12 osztrák baka töltött fegyverével nézett farkasszemet. (Publicisztika)

Csata Ernő
Az aradi tizenhárom

Szerencsétlen szám / -azt mondják- a tizenhárom, / nekünk a legszerencsétlenebb, / mindenképpen, / az aradi tizenhárom. / Tőlünk ma, csak koszorúra, / főhajtásra telik, / pedig a mi nyakunkra, / semmilyen hóhérok / bárdjukat nem fenik. // Hiába ébredtek / nagy szívekben, / magasztos, megindító eszmék, / ha zsarnok idők / tatárjai, mind felégették. / Hiába hajtott ki a csíra, / újra meg újra, / szabadnak maradni / a Kárpát... (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap