Szerkesztő C
Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) : Nyelv és kultúra – kulturális nyelvészet

Megjelent a 2010. novemberi Nyelv és kultúra − kulturális nyelvészet konferencia kötete. KULTURÁLIS NYELVÉSZET DEFINÍCIÓI, VIZSGÁLÓDÁSI TERÜLETEI (9) ◆ Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a nyelvtudományi kutatások tárgya (11) ◆ Kövecses Zoltán: Mi a kulturális nyelvészet? (16) ◆ Balázs Géza: Nyelvi struktúra és kultúra (21) A KULTÚRA ÉS A VILÁG NYELVI KÉPE (25) ◆ Cs. Jónás Erzsébet: A világ nyelvi képe a műfordításban (27) ◆ Brdar-Szabó Rita: Kognitív és kulturális (Könyvbemutató)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Nyelvművelődési feladatok

A nyelvnek csinosítása, tökéletesítése minden embernek kötelessége, az emberi tökéletesedéshez a nyelvmívelés szükséges, vallotta Teleki József, az Akadémia (akkor: Magyar Tudós Társaság) első elnöke a 19. század első felében, és ez a megállapítás ma is érvényes. Ma azonban nyilvánvalóan mások a feladatok, mint Kazinczyék ko... rában. Akkor nyelvújításra, nyelvmívelésre volt szükség, a cél egy vágyott nyelvi minőség elérése volt. Ma ez a nyelvi minőség adott. Ezért napjainkban ennek megőrzése a feladat. (Tudomány)

Szerkesztő B
1763 május 9-én született Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete / 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 2/2.

- Hogyan került kapcsolatba a filmmel? Mifune Shiró, a színész. - Hogyan került kapcsolatba a filmmel? - Tizenkilenc éves koromban a szülővárosom, Szédzsó egyetemének gazdasági karán tanultam, amikor Kuroszawa asszisztense, Deme Maszanobu felkért A tanárnő című film főszerepére. Engem akkor érdekelt apám munkája, hogy hogyan dolgozik. A film egy Franciaországban megtörtént esetet dolgoz fel: egy diákfiút a tanárnője iránti szerelme ön... gyilkosságba (Publicisztika)

George Tray
Holdfény az Avaron

Napjainkban egy honvéd szolgálatatot teljesít a magyar-szerb határon. Három éve már, hogy áll a sodronykígyó. Katonák ezrei állják útját a fegyver nélküli inváziónak. A családjuktól, barátaiktól távol éjjel-nappal őrködnek a már lezárt migrációs útvonalban. Embercsempészek, idegen betolakodók, és az elemek keresztüzében. Monoton napok, monoton éjszakák. De figyelni kell, és a szolgálatot feszesen ellátni. Az egyik őrszem előtt, a római limesek vonalán a hold fényére egy régi csata képe bontakozik ki. (Novella)

Szerkesztő A
Székely Bertalan Emléknap

Volt egy korszak a magyarság életében, a 19 század és annak a második fele, amely a képzőművészet magyar rajongóit igen elkényeztette, hiszen több tucat határainkon túl is ismert tehetség, s száznál több regionális hírnevű festőnk alkotott egyszerre. Sajnos, talán ez a művészeti tehetségtobzódás volt az oka annak, hogy művészeink nem itthon maradtak, hanem külföldön kerestek boldogulást, vagy ha itthon maradtak, akkor kevés kiállítási lehetőséghez, mecénáshoz, vagy egyáltalán fizető vevőhöz jutottak. (Hírek)

Szerkesztő B
1835. május 8-án született Székely Bertalan magyar festő

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. / Családja / Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Gyermekei: 1.Árpád (1861-ben, Marschendorfban született) 2.Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született) 3.Ármin (1869-ben Pesten született) (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk meg a hunfalvyzmus 1/2

Élhet-e nyelvében az a nemzet, amelyik nem ismerheti meg anyanyelvének alapelemeit, benső szerkezetét, összefüggésrendszerét, ősrégi világszemléletét, máig termő gazdagságát, bölcsességét, napjainkban is eleven kapcsolatát zenéjével, meséivel, táncaival? Miért kell így sínylődnie a magyarnak? Az ép magyar nyelvérzékű nyelvtársaink sokasága utasítja el a „finnugor” nyelvészkedést, úgy ahogy van. Úgy... szólván zsigerből, ahogy a ránk erőszakolt hazugságokat és egyáltalán a „hivatalost” szoktuk. Tesszük mindezt (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 1/2

"A legnagyobb volt, nincs nála jobb színész!" Kilencvenhét karácsony estéjén Tokióban, a Mitakai kórházban egy csontig lesoványodott 77 éves férfi haldoklott. Ágyát csak legközelebbi hozzátartozói állták körbe: két fia, régen elhunyt barátja felesége és a kezelőorvosa. A férfi fölemelte elkínzottan is szép arcát, szólni kívánt, de már nem volt rá ereje. Párnájára hanyatlott, és egy könnycsepp gördült ki megmerevedett szeméből. A hírügynökségek világgá... (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap