Szerkesztő A
Büki Attila: A Mezőföld színháza

dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza a hazai színházi életben jelentős feladatot vállal önálló bemutatók színpadra állításával, jeles színészek, rendezők és különböző színházak vendégjátékainak meghívásával. 1999-től a színház önálló tánctagozattal bővült, 2004-től Dunaújvárosi Bartók Táncszínház néven. A nemrég felújított intézmény négyszáz személyes nagyteremben és a közel száz férőhelyes kamarate... (Publicisztika)

Csetneki Gábor
Tangó a Hídon

A Szárnyak Színháza Tangó-előadása hosszú időn át kereste optimális formáját. Eleinte nyíltszíni improvizációkat csináltunk zene nélkül Férfi-Nő címen, azután valahogyan bekerült egy tangó szám is, s végül 1996 magasságában állt össze a kanavász, amely tangózó párok történetét mesélte el. Minden páros saját tangó zenét kapott-választott, és az improvizációkból lassan leülepedett maga az eseménystruktúra. A darabot végül külső és belső terekben egyaránt ját... szottuk. Így a színházi tér, pontosabban ... (Publicisztika)

Fehér József
Mérgelődöm...

Igen, mérgelődöm! Ez akár egy napilapos glossza címe is lehetne. Hogy miért nem egy napilapba írom? Úgy vélem, hogy annál azért valamivel fajsúlyosabb a téma, amiről az alábbiakban szót kívánok ejteni, úgy is mondhatnám: mindannyiunkat érinti. Legalábbis azokat, akik kishazánknak az alsóbb régióiban, minden garast a fogukhoz verve élnek. Sokszor bizony még az is nagy csoda (mire kifizetik a közszolgáltatói költségeket, a banki tör... (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Az ebéd

See video

k.bernadett2216
Arany Sas 2018. pályamű - A magyarság ára

Egészen kicsi lánykaként szembesültem először azzal a ténnyel, hogy a magyarságunknak drága és megfizethetetlen ára van. Nagyapám túlélője volt a sztálini lágernek, s nagyon sokat mesélt nekem az átélt viszontagságokról, szenvedésekről. Akkor még nem értettem, hogy miért könnyes nagyapám szeme ezeknek a meséknek a végére. Csak most, amikor már felnőtt fejjel megismertem ezt a fejezetet a magyar nép történelmében, igazán talán csak most értettem meg, hogy mitől csuklott el a nagyapa hangja.

Erdély-szerkesztő
A svédek náci múltja, avagy Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű

„Heller Ágnes, Alföldi Róbert és Dopeman. Ők a főszereplői annak a filmnek, amelyet a svéd köztelevízió sugárzott 2013. október 23-án.” Most egy kicsit visszatájékoztatjuk az olvasót Svédországról. Hadd szóljon! Jobboldali körökben is, de a baloldaliakban aztán pláne, a skandinávok mindig, amolyan „bezzeg országok”. Bezzeg Dánia, bezzeg Svéd... ország! Ahol a farmerek megélnek a terményeikből, az emberek tisztességesen polgárosodnak, felhúzzák a nemzeti lobogóikat a kertben, kedvesek, udvariasak, (Publicisztika)

Kalász István
Az áldozat lelke?

Aztán jött a rendszerváltás, kiderültek a dolgok. Anderson ugyan kamera előtt tagadta (értsd: öblösen hazudott), hogy ő bárkit is…, de hát kiderült. Mondtak rá ezt, mondtak rá azt, sok csúnyát kapott, mert hát ismerőseit, legjobb barátait is jelentette, és mit is mondhattak erre ezek az emberek? És mit tett hősünk az immár szabad Németországban? A folytatás olyan, mint a rossz vicc: Anderson elpucol Berlinből, átköltözik Frankfurtba, a német bank/kapitalizmus ... (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A kém magánélete - A Sorge-rejtély 1/2

Ki ne ismerné a mesterkém, Richard Sorge nevét, aki a II. Világháborúban Japánból küldte titkos rádióüzeneteit Sztálinnak? Sorge a tokiói német nagykövetségre bejáratos újságíróként felbecsülhetetlen értékű hadititkokhoz fért hozzá. Működésének csúcsaként előre értesítette Sztálint a Szovjetunió német lerohanásának időpontjáról és helyéről. Az öntelt diktátor azonban saját "tévedhetetlen" megérzéseire hallgatva hatalmas veszteséget okozott saját haderejének. Számtalan könyv és filmalkotás taglalja, hogyan (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Új Világrend

Lehet, hogy sikerülni fog az emberiség tökéletes becsapása, vagyis lehet, hogy megvalósul egy időre az a világ, amelyben mindenütt demokrácia lesz, minden országot az Új világrend helyi gondnokai fognak irányítani, és bégető nyáj lesz az emberiség. Lehet. Az előjeleket máris látni lehet: a nemzetek különleges voltát máris tagadják a hatalmi körök, sőt a tömegek is hülyén bólogatnak hozzá; az Új világrendről, erről a mesterséges szerkezetről naivan és szépen beszél már a közember is, (Publicisztika)

Vasi Ferenc Zoltán
Fellner Jakab, a nagy építész

Eredetét tekintve morva, nyelve alapján német, tervezői stílusában franciás, művei összképében és érvényességében sajátosan magyarrá ötvöződött jelenség. Így foglalhatnánk össze Fellner Jakab, a késői barokk sokat foglalkoztatott, elismert építészének életét. Korai éveiről szinte semmit sem tudunk. Csupán annyit, hogy 1722. július 25-én, reggel 5 órára anyakönyvezték a nikolsburgi (ma Csehország Mikulov vá... rosbeli) Szent Vencel plébánián. (Tudomány)

Fedák Anita
A múlt kísértete

Ami érdekessé tette számomra az idős hölgyet, azaz, hogy személyesen ismerte Horthy Miklóst. Sőt, az egykori kormányzó kárpátaljai látogatásai során, amikor többnyire a Felső-Tisza-vidék erdőiben vadászott, a szállásadói teendőket is ellátta. Nos, az újságíró szakmai ártalomból és persze kíváncsiságból is ilyenkor kap az alkalmon, és elhatározza: papírra veti a történetét. Annál is inkább, mert Idus néni nagy szeretettel és tisztelettel beszélt Horthy Miklósról, aki a magyar történelem kétségtelenül egyik (Publicisztika)

Szerkesztő A
Május 21., a magyar honvédelem napja

A világ szinte minden országa megemlékezik nemzete függetlenségét, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőiről. A honvédelem a hazaszeretet, a jelenbe és a jövőbe vetett hit fizikai megvalósulása, a múlt, az ősök iránti tisztelet kifejezése. Magyarországon 1992-től a Magyar Honvédelem Napja: május 21. 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgey által vezetett honvédsereg az ország fővárosát a császári csapatoktól. (Hírek)

Petrusák János
HONVÉD – A LEGSZEBB SZÓ A KATONÁRA (A magyar honvédelem Napja)

A katonát, a harcost, a fegyveres embert, aki már a történelem hajnalán megjelent nagyon sok névvel lehet illetni. S illetik a világon, saját nyelvükön a népek sokféleképpen. Viszont – tudtommal – csakis mi, magyarok nevezzük katonáink honvédeknek. A hont, a hazát védő hősök ők, fegyveresek, de a legszentebb kötelességért, a haza megvédésért állnak készen, fognak fegyvert, s adják életüket, ha kell. A honvéd tehát olyan katona, aki nem hódítani megy, hanem nemzetét védi, mindenáron! (Publicisztika)

Bakay Kornél
Egy magyar históriás önarcképe

Ezerkilencszáznegyvenhét decemberében, hétéves koromban egy Duna-Tisza-közi kis faluban, Akasztó községben, éppen disznóvágáskor, tüdőgyulladást kaptam. Édesatyám nővérei, akik a falu tanítónénijei voltak 1923 óta fogadtak be minket miután Bácskából 1944 novemberében elmenekültünk. 41 fokos lázban hánykolódtam a betegágyban s egyre rosszabbul lettem. Az oroszok fogságából, Hajmáskérről nemrégiben kiszabadult nagybátyám, a magyar királyi honvédség orvosezredese, értesülvén a nagy bajról, (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap