Lukáts János
A lovag és a ló

A párok már a polkához sorakoztak. A fedetlen női vállakról parfümillat gomolygott fel, és árasztotta el a báltermet. A lovag magához intette az öreg, ácsorgó inast. Harminc év alatt ki tudja, hány pohár pezsgőt nyújtott át némán az öreg kar a lovagi ujjaknak. A pohárban megcsillant a pezsgő, a jéghideg, tüzes csábító. A teremben kirobbant a zene, elborított mindenkit, a fülébe harsogott mindenkinek. A lovag nem vett tudomást a zenéről, ahogy előtte a lé... legzetnyi csendről sem. A mosoly nem (Novella)

Szerkesztő A
Gr. Széchenyi Zsigmond Emléknap

A vadászat egyike a legrégebbi főúri sportnak és szórakozásnak már évszázadok óta. A legtöbb főúr ezt nem céltalanul végezte, a természet tisztelete, az állatok védelme is szerepet játszott benne, de jelentette a szabadságot, a magányt is. Ezek közé tartozott gróf Széchenyi Zsigmond is, aki híres vadászként, íróként egyaránt megállta a helyét. Trófeagyűjteményével, a kalandjairól írott köny... veivel hozzájárult számos távoli kontinens élővilágának megismeréséhez, egy egész generáció nőtt fel az ő (Hírek)

Szerkesztő A
1898. január 23-án született gróf Széchenyi Zsigmond magyar vadász, utazó, író

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szak... könyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. Családja / Gróf Széchenyi Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum (Egyéb)

Bodor Miklós László
Akinek birtokát megették az oroszlánok

.Előbb vadászati felügyelő az Országos Erdészeti Központban. 1950- ben a Mezőgazdasági Múzeumba kerül, de rövidesen Polgár mellett találta magát kitelepítettként.Kényser lakhelyéről bejárhatott a Keszthelyi Helikon Könyvtárba. Megismerte belülről a Mosonyi utcai rendőrfogdát, az Andrássy út 60 pincéit, és orosz börtönélményeket is megélt. Kiengedték.Előbb vadászati felügyelő az Országos Erdészeti Köz... pontban. 1950- ben a Mezőgazdasági Múzeumba kerül, de rövidesen Polgár mellett találta magát kitelepítettként. (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: Trianon a mikroszkóp alatt

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk kiszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátok me­dencéjében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: Egy marék föld (novella)

Elmondom, bár kevesen értik meg kicsi Erdélyország titkát. Az emberek általában a politika hullámverését ismerik csak s ritkán látják meg a mélyvizek titkait. De azért elmondom ezt a történetet. Kőbe vésem, mint hajdan barlanglakó őseim nemzetségek titkát. Hogy özönvíz múltával rátalálhassanak az új világ emberei és megérthessék belőle azt, amit ma nem akar megérteni senki. Három szereplője van a történetnek. Az egyik Mezei Béla bácsi, tekei földbirtokos, aki Etelka nénivel együtt (Hírek)

Szerkesztő C
Wass Albert: Okos Kata

A Kráter Műheyl kiadása: Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, élt egyszer egy szegény asszony a lányával, akinek Kati volt a neve. Olyan okos volt ám ez a Kati, hogy még a legfurfangosabb ember eszén is könnyűszerrel túljárt. Kedvelte a tréfát, s bárki bárhogyan is próbálkozott vele, bolondját járatta mindenkivel. Messzire el is jutott az okos leányzó híre, el bizony, még a király palotájába is. Nagyot nevetett ám a király, amikor elmondták neki udvari... (Könyvbemutató)

Szerkesztő C
Himnusz

See video

Szerkesztő A
A Magyar Kultúra Napja

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Himnuszát. Annak a versnek a születésnapja tehát ez a nap, mely később – Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben – nemzeti imádságunk lett. 900 évet tekint át a költő, s fájó hangon szól legnagyobb bűnünkről: ”Hányszor támadt ten... fiad/Szép hazám kebledre,/S lettél magzatod miatt/Magzatod hamvvedre!” Mert a legnagyobb veszély nemzetünkre a belső viszály, a magyarságon belüli széthúzás-gyűlölködés. (Hírek)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Egy gondolatsor a magyar kultúráról

Széphalmon, Kazinczy földjén hisszük, hogy kultúránk nemzeti létünk alapja. A Magyar Nyelv Múzeumának küldetése, hogy a magyar kultúra iránti elkötelezettséget, kötődést erősítse. Csak a saját kultúrájára építkező nemzet haladhat előre útján, s kultúra egyik alappillére az anyanyelv. Ezért anyanyelvünk ápolása, az anyanyel... vünkkel való tudatos törődés a nemzet fejlődésének is záloga. Ez itt Széphalmon alaptételünk. A Magyar Nyelv Múzeuma (Tudomány)

Fehér József
"A közművelődés napszámosai"

A Magyar Kultúra Napja közeledtével nem szeretnék ünneprontó lenni, amikor arra vállalkozok, hogy a falvakban tevékenykedő közművelődési szakembereknek (könyvtárosoknak, művelődési házak dolgozóinak) sokszor erőn fölüli munkájáról írjak. Meglátásom szerint ők a „közművelődés napszámosai”, akik méltán megérdemlik az elismerést. Legtöbbször azonban a kistelepülések önkormány... zatainak egy helyben készített oklevélre telik, amit (Publicisztika)

Szerkesztő A
Cseh Tamás Napok

Mennyivel másabb a napkeleti és mennyivel földhözragadtabb a napnyugati művészlét-szemlélet manapság! A nyugati kultúrában, amikor azt mondjuk, polihisztor, nevetnek, hogy nincs ma olyan, esetleg csak régen, mondjuk a reneszánsz időkig léteztek olyanok. Manapság a nyugatiak szerint, ha valamit csinálsz, azt az egyet csináld, de azt jól. A nyugatiak szerint nem több lesz az ember azáltal, ha fest, ír, színdarabban játszik és zenél. Pedig, Cseh Tamás példája mutatja, mind, egyszerre jól lehet csinálni! (Hírek)

Szerkesztő A
1943. január 22-én született Cseh Tamás zeneszerző, énekes, előadóművész

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest[1], 2009. augusztus 7.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, énekes, előadóművész. Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. 1964-ben hoz ... ta létre Bakonybélen az úgynevezett „Indiántábort”. Az indián keresztségben a „Füst a (Hírek)

Vasi Ferenc Zoltán
CSEH TAMÁS FEJFÁJA

Elvesztünk mindent. Szülőket, szerelmeket, barátokat, mestereket. Bereményi Géza is vesztett nagyot. De Ő ismerte Cseh Tamást, én csupán (?) szerettem. Szeretem azóta is. Nincs nap, hogy ne hallgatnám. A szívemhez nőtt. Velük halok meg naponta, vagy velük virrasztom át az éjszakákat, pityeregve. A magány kiélesíti az ember érzeményeit. Elvették a szülői házam, többször az életemre törtek, "és megis itt vagyok!" "Születttem Magyarországon...", Tatán! Halok ekkor és ekkor... Ki sír majd utánam? Fiam tán? (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap