Kárpátalja-szerkesztő
Rákóczi-emlékhelyek Kárpátalján

Rákóczi Ugocsában, Salánkon tartotta utolsó országgyűlését. A szőlőhegy aljában épült kastélyban szállt meg, amelyet az 1717-ben pusztító ellenségek felégettek. Helyére épült a ma is használatban lévő, egykori grófi pince. A hagyomány szerint a fejedelem az országgyűlést a Hömlöc-hegy tetején tartotta az erdő közepén. Onnan be lehetett látni a fél Magyarországot. - II. Rákóczi Ferencet számos szállal köthetjük Kárpátaljához. Itt teltek gyer... mek... korának évei, s a szabadságharc idején is (Egyéb)

Csata Ernő
Nagyságos fejedelem

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, olyan történelmi személy, aki a magyarok nemzeti hőse és mai napig is szívesen emlékeznek rá. Rákoczi és szabadságharca a népzenére is nagy hatást gyakorolt, ebből az időből számos kuruc nótát gyűjtöttek össze. Ilyen például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hahj! Rákóczi! Bercsényi! A szlovákok körében megítélése az utóbbi időben részben negatív irányba fordult. Ennek egyik mozzanata az (Vers)

Doma-Mikó István
Vitéz Bátor Magyar Mihály emlékezete

A fejedelem nem röstellt letérdelni a mozdulatlan test mellé, s az arc elől félrehúzta a véráztatta hajfonatot. Pillantása találkozott a sánta ágyúmester üveges tekintetével. A csavarodott test megszámlálhatatlan sebtől vérezve merevevett halálba, s az ajka pedig örök mosolyra húzódott. „Sánta Vidor Mihály!” – szólt készségesen a szárnysegéd, de a fejedelem szemvillanása beléfojtotta a szót. „Senki ne merje gúnyolni a legbátrabb katonát!” – mennydörögte. Magához intette a zászlóvivőt, (Novella)

Jókai Anna
Kötél nélkül 4/4

Augusztus a vegetáció hónapja. Szeptemberben aztán feltápászkodik az ember a homokból, és megpróbálja újra és újra feltalálni a spanyolviaszt. Az ősz cselekvésre ingerel. Gyorsulnak a centrifugális erők. Néhányan nem bírják tovább, ezeket kidobja a masina. De a többség élvezi a forgást. Igen, a szeptember lehetőség. De mit lehet ebből a lehetőségből nyakon csípni, és mi csupán a vibráló illúzió…? – Helyben vagyunk! Hiába kalapálom össze a... -– Beszívtál, kollégám? – kérdezte Tóni, és zsebre vágta (Novella)

Czakó Gábor
Nevenincs nép nevében?

A modern magánállam működési elvét először Meyer Amschel Rothschild (1744-1812), a dinasztialapító nagy bankár határozta meg zseniális éleslátással: „engedjék meg, hogy ellenőrizhessem egy ország pénzrendszerét, hogy ki hozza törvényeit, már nem érdekel.” Politikusok, újságírók és választók marakodhatnak, a legfontosabb kérdéseket úgysem ők döntik el. Az elmúlt kétszáz évben a nagy bankházak, a gyarmatosítás haszonélvezői, a nemzetközi vállalatok (Novella)

Döbrentei Kornél
A tihanyi borkút

Szentgyörgyi József képe alá / – rövidített változat – / Lentbe, föntbe világosságos Istenszem-léken át / mehetsz be… a szôlôkapa holdkaréj vasa a / nekiveselkedô mozdulattól csendülve belehasít / a rettenetes delelésû napba, a tôkék sora / alatt így olvad eggyé sistergô mennydarab és a / föld-szíve magma, Krisztus urunk egyesített öt sebe / estéllô-bíbor nyalábokat lövellô forrás, / azért termékeny, mert a mélye aszály-fekete, / el nem apad, akár parlagos, tikkadt ínyen a szilaj / szomj, mint önámító sóvárgás (Vers)

Szerkesztő A
Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyara... podott, hogy nem győzték csodálni. (Egyéb)

Szerkesztő C
1784. március 27-én született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibetológia megalapítója

Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: székely-magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalko... tója. 1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor (Szilágyi Ferenc újabb kutatásai szerint 1787-ben vagy 1788-ban). Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse (Hírek)

Erdély-szerkesztő
Egy elszánt székely

Székelyföldi atyánkfiára emlékezem, születésének 230-ik évfordulóján és szomorúan kell tapasztaljam, hogy még ennyi év múltán sincsenek meggyőződve a mai akadémiai tagok, hogy mi igenis Attila népei vagyunk. Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megala... (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Képzelt levelek Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv világából 3/4 - Kőrösi Csoma Sándor levele

Az anyanyelv varázsos hangszer, hangja sokszínű, mint a szivárvány. S akkor szép zenéje, ha e színeket mind, s mind tisztábban ragyogva látjuk. Mert más a poézis nyelve, más a prózáé, sőt a poézisé és poé... zisé, a prózáé és prózáé is más, s ami a templomi beszéd nyelvében nem jó, igen jó lehet a románokéban s a játékszínében, s megfordítva. Így az élet nyelvében is, hol másként szól az udvarnok, másként a falusi lakos, másként az (Novella)

Prágai Tamás
Senkinémasága

Kétségtelenül vonz a vasút, még ma is, mai, dicső múltját parodizáló lepusztultságában is elérzékenyít a volt-birodalmi design, az állomások épületköltészete, Pusztaszabolcstól Rijekáig, vagy a Keleti pályaudvar fémszerkezetének íve, ahogy az ember Hatvan felől beér; ha Amerika az autópálya, akkor Közép-Európa: a vasút, persze másodsorban. Elsősorban: a Duna, Bécsből hajóval Herkulesfürdőig, Orsova határátkelő, Torontál vármegye – de talán mégis a vasút az (Novella)

Vasi Ferenc Zoltán
A hit gyúpontja a "Lélek erejében"

Anyám szívét megperzselte apám szeretetének tüze. Ebben a „tégely”-ben olvasztott emberré, mondjuk, Héphaisztosz, a sánta kohóisten. Úgy megperzselődött, hogy nagyanyám kíséretében a várárkánál Édesanyám fele magzatvize elfolyt, nem „könnyű szülés voltam én”, ahogy Bereményi dalszövegét kiénekli Cseh Tamás, indián nevén: „Füst a szemben”. Nehéz, fájdalmas. A rokon gyerekek közt én voltam Tokeo-ihto, a törzsfőnök, anyám szóhasználatában Tokejto. (Egyéb)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 4/4.

Nem kívánjuk felvázolni az elmúlt száz-százötven évnek akár a legfontosabb történelmi eseményeit és azok erkölcsileg züllesztő hatását, valamint az egész kontinens gazdasági erejének megrendülését. De fel kell ismernünk, ebben a folyamatban elsősorban az játszott döntő szerepet, hogy a korábbi vállalkozói tisztességet a kereskedelem szabadsága helyett a tekintetnélküliségre alapozott piacgazdaság értékrombolása váltotta fel, és az emberi dimenziójú kereskedelmi értékek helyett a pénzpiacra terelődött a hangsúly (Egyéb)

Jókai Anna
Kötél nélkül 3/4

Augusztus a vegetáció hónapja. Szeptemberben aztán feltápászkodik az ember a homokból, és megpróbálja újra és újra feltalálni a spanyolviaszt. Az ősz cselekvésre ingerel. Gyorsulnak a centrifugális erők. Néhányan nem bírják tovább, ezeket kidobja a masina. De a többség élvezi a forgást. Igen, a szeptember lehetőség. De mit lehet ebből a lehetőségből nyakon csípni, és mi csupán a vibráló illúzió…? – Helyben vagyunk! Hiába kalapálom össze a... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap