Szerkesztő A
Augusztus 20., Szt. István király alkotmánya

Az Intelmek 6. pontjára napjainkban gyakran hivatkoznak (kiragadva morális és szövegösszefüggéséből). A szöveg lényege két megszívlelendő mondatból áll: „(A jövevények) különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő.” Imre herceg tragikusan korán hunyt el, vadászbalesetben. Utóda, Orseolo Péter pedig nem az Admonitiones (Hírek)

Szerkesztő A
Augusztus 20: Szt. István király

I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, Esztergom,[1][2]969.[3]– Székesfehérvárvagy Esztergom-Szentkirály,[4][5][6]1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsekszövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket (klánokat) fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, (Hírek)

Szerkesztő A
Szent István király intelme Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más mél... tóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett (Publicisztika)

Czakó Gábor
Szent István és a táltosok

A boldogult szocializmusban költő barátom írt egy kis tanulmányt Csokonai valamely versészeti leleményéről, amit addig senki nem vett észre. Munka mellett dolgozó ember lévén kicsúszott a Csokonai-évből. Vissza is adták kiváló művét a szerkesztők, mert addigra már megkezdődött a Dózsa, vagy Radnóti év – már nem emlékszem, hogy éppen melyik következett. Most így vagyok Szent Istvánnal: éppen menny... bevételének ünnepén jutott eszembe valami, (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Szent István időtálló öröksége

Több mint ezer év távlatából emlékezünk a magyarok első királyára. Elégedetten tapasztaljuk, hogy a megemlékezésekben visszakerült az őt megillető rangos helyre azokban a térségekben is, ahol még a közelmúltban "meg kellett feledkezni" a Szent István-napról. Igencsak sajnálatosan, de e térségek közé tartozott szűkebb pátriánk is. És itt pironkodva vallom be: gyermekkoromban jómagam nemigen tudtam a Szent István-napról. Csupán ... (Publicisztika)

Jókai Anna
Valami valódit

Mostanában minden szó, amelyet kimondásakor érvényesnek érzünk, rohamos gyorsasággal elavul – hacsak nem találja meg a „nyilatkozó” azt az egyetlen pontot, ami semmi változónak nincs kitéve. Így van ez az Írószövetség létével és jövőjével kapcsolatos vélekedésekkel is. Bizonyos, hogy a még télvíz idején megfogalmazott „kritikus” gondolatok ezen a nyáron már más formát öltenének, s egyben-másban módosulnának is. Amit pedig én most, április első napjaiban... (Egyéb)

Fehér József
"Amikor megszólal a kakukk..."

Ha tehettem volna, egész életemben „nagyapa iskolájába” járok. Nála nem kellett felelni, és ha netán valami butaságot kérdeztem, nem csúfoltak ki. Bármiről érdeklődhettem, ami kis eszembe jutott, okosan meghallgatta, majd nagyot szippantva cseréppipájából, szeretettel elmondta a választ. S ami jó volt még, hogy ebben az iskolában nem lökött fel és nem mutatott nekem szamárfület senki. Az igazat megvallva, nem volt az iskola... (Egyéb)

Takács Zoltán
IV. Béla és a tatárjárás következményei

A második honalapító, IV. Béla 1235-től 1270-ig ült a magyar trónon. De, hogy mik is történnek uralkodása alatt, azokat az én pályázatom mutatja be. - II. András halálával 1235-ben a primo genitura (elsőszülöttség) alapján IV. Béla kerül a magyar trónra, mint koronázott magyar király. Béla királyunk példaképe a nagypapa, III. Béla volt, aki 1172-től 1196-ig volt a magyar trónon. / IV. Béla uralkodása alatt Julianus barát elindul megkeresni a hátra maradt magyarokat. A szerzetes eljutott a magyar őshazába (Magna Hungaria),

Turcsány Péter
Néhány adalék a Patkányok honfoglalásáról

(A koronatanú – visszamenőleg is – „megszólal”) Az utóbbi időkben igen sokan kívánják Wass Albertet „persona non grata”-nak (’nem kívánatos személy’-nek) kinyilvánítani egyik írása, a Patkányok honfoglalása című példázata miatt. (1)[1] Noha a patkányok feltehetően allegorikus színpadra vitelétől Gerhardt Hauptmann Nóbel-díjas író sem ’viszolygott’ Die Ratten (A patkányok) című 1911-ben színre vitt darabjában, egy évvel rá kapta meg a svéd királyi elismerést. Semmi sem új a nap alatt, minden változat, felújítás… (Publicisztika)

Lukáts János
„A király mulat…”

MEDVESORS – az útjelző tábla végére egy tréfáskedvű látogató biggyeszthette a nagy S betűt, amitől a mackók ketrecsora filozófiai értelmet kapott. A fiatalok nevettek a medvesorson, de a fiatalok már csak ilyenek. Bogláron fehér blúz feszült, Zoltán karján sötét-csíkos zakó gyűrődött. Szigorlatról jöttek és az Állatkertbe érkeztek, aligha van jobb alkalom, hogy a tanultakat élményekre cseréljék. A medvék unatkoztak, mint mind a fogoly állatok, Boglár (Novella)

Szerkesztő A
Onassis, Mandela meg a többiek

Onassis hajós fuvarosként kezdte igazi karrierjét, és biztosítási csalásokkal, meg tipikusan görögös üzleti ravaszságokkal végül megcsinálta a nagy pénzt, de vagyonának ormán is megmaradt hajózó fuvarosnak, vagyis annak, aki lent kezdte, és állandóan valakivé akar válni az életben, mintha a minőségi ugrás is csupán pénz kérdése lenne. Érezhette is, hogy nem lehet csak úgy minőséget ugrani, és hogy általában nem őt hívják, hanem ő verbuválja maga köré a Callasokat és más hírességeket, akik, (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert Az Igazlátó (Aforizmák, bölcsességek és gondolatok)

Hazaszeretet, nemzetszeretet, magyarságismeret, természetszeretet, vallás, hit, életfilozófia, erkölcsi értékek, bé-kes-ség, viszály, ifjúság, szerelem, család és divat címszavak köré gyűlnek az író regényeiből megismerhető rész-le-tek, idézetek. S mi, olvasók, szinte észre sem vesszük, egy irodalmunkban korszakalkotó egyéniség semmihez sem hasonlítható vonzáskörébe. - Wass Albert Az Igazlátó (Aforizmák, bölcsességek és gondolatok) (Összeállította: Gáspár György és Szutor Ágnes) (Könyvbemutató)

Szerkesztő A
Szabó Zoltán Emléknap

Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, és a háború után is politizált. 1949-ben emigrált, onnantól kezdve külföldön élt (Párizsban, Londonban – csaknem 30 évig –, Bretagne-ban). 1939-ben (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap