Szerkesztő A
Himnusz

See video

Jankovics Marcell
A rejtelmes sziget

Az általam ismert szimbólumszótárak, lexikonok egyikében sem található „sziget” szócikk (a mi Jelképtárunkban sem). Nem tudom, miért nem, hiszen a felkérést követően, hogy a most induló Délsziget című folyóiratba írjak a sziget szimbolikájáról, sűrű egymásutánban jutottak eszembe a témába illő ifjúkori olvasmányaim: az Odüsszeia, Szindbád tengerész történetei az Ezeregyéjszaka meséiből, Gulliver utazásai Swifttől, Vörösmarty Délszigete, a Jókai ... (Tudomány)

Bihary József
Történelem, alulnézetben

emlékezz még a jurta nyílt sátor/merszet hogyan varázsolt a sámán/miként süvít körötted nyílzápor/hogy ősöd bátran ült lova hátán/lásd meg újra a végtelen pusztát/a kürtök hívó hangjait halljad/mely ostorcsapásként rajtad fut át/s vérzivatar mi utánad ballag/idézd fel, a szarvas hogyan szökken/miként csap le a Napfia-turul/hogy még él szivárvány a vízcsöppben/vércsepp a szívedből miért gurul... /miattad lett vándor az a sólyom hogy az Uraltól a Hortobágyig/vezessen és lett Zvolenből Zólyom/... (Vers)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő B
1907 május 17-én született Dsida Jenő

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. Élete Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[1] Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világ... (Hírek)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony, / Élünk dión, friss kalácson: / mennyi fínom csemege! / Kicsi szíved remeg-e? // Karácsonyfa minden ága / csillog-villog: csupa drága, / szép mennyei üzenet: / Kis Jézuska született. // Jó gyermekek mind örülnek, / kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat / minden szívet átitat. // Pásztorjátszók be-bejönnek / és kántálva ráköszönnek / a családra. Fura nép, / de énekük csudaszép. / Tiszta öröm tüze átég / a szeme (Novella)

Kondra Katalin
„Elalszom, mint az őzek” (Dsida Jenő emlékére)

1907. május 17 Szatmárnémetiben született, Binder Jenő Emilként. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Tehetségét Benedek Elek fedezte fel és támogatta. 1923-1927 között rendszeres publikálási lehetőséget kapott a Cimbora című folyóiratban. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben tanult.1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem a jogi karára, de tanulmá... nyait végül nem fejezte be. (Egyéb)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Szerkesztő B
Dsida Jenő: Az utolsó miatyánk

Az utolsó miatyánk / / Parányi pirula. / Itt a lámpaoltás. / Miatyánk ki vagy a mennyekben! / Megint egy sikoltás. / / Aludni, aludni, / csend, nyugalom, béke. / Szenteltessék meg a Te neved! / Lesz-e ennek vége? / Magas bácsi sóhajt, / aki meghal, jól jár. / Jöjjön el a Te országod! / Hat az altató már. / / Csillagok villognak. / Hunyorogva int egy. / Legyen meg a Te akaratod! / Nekem minden mindegy. / / 1938 / / Magyar Irodalmi Lap (Vers)

Turcsány Péter
Az angyal rejtélye

Legsúlyosabb önzés a határtalan szétesettség. A részegség szakadékában öntudatlan zuhanás. Kiszakadt idő, emlékezet- és figyelem-kiesés. Ezután váratlanul, mint egy magamtól eldobott lényt, megtaláltam magamat az esti műút szélén, közel egy sorompóhoz, kifelé a lakott helyektől. Lépések önkívületben, meddig? hová? nem tudható, s hirtelen föleszmélés az elveszettségben. Esti fények, autók, fénypászmák közeledése és távolodása. (Könyvbemutató)

Bihary József
A paripa testamentuma

Széllel szálló állat ellett,/Táltos tejét sztyeppén szoptam,/Vad mén nemzett szűz hó felett,/Így hát a pusztához szoktam./Emberhorda póráz-pányván,/Harmadfű sem lehettem még,/Vont oda, hol pogány sámán,/Dobbal dobol, késsel herél./Nevet adtak, tűrtem gyáván,/Majd kirúgtam,/fejpúp kinőtt,/Csak egy ült meg Sátán hátán,/Sokszor ostor osztott intőt./Széllel szálló állat ellett,/Vitéz harcost, fehérszemélyt,/Ellenségnek és barátnak,/Így is, úgy is kívánt jó éjt./Ám eljött az ő ideje,/Etelközben a hű... (Vers)

Kühne Katalin
Ménes

A madarak, kutyák mellett a lovak is kedves állataim. A Bükkben, Csipkéskúton a gyönyörű lipicai ménest mindig meglátogattuk, de találkozhattunk velük a Nagymezőn, amint szabadon futkároztak a kiscsikóikkal. Ritmusra mozognak, testük hajladozik, ölelkezik, fényben megfürdőzik kanca és csikaja. Szépség, harmónia, mozgás és zene tükröződik bennük. Néhányszor lovak hátán is száguldozhattam, figyelhettem őket táplálkozás közben, de a legszebb látvány az volt, amikor hegyre fel, völgybe le vágtattak. (Vers)

Szerkesztő A
Perceg a szú

Részlet a könyvből: "De többet nem tudott mondani. Jakab magával rántotta, s vonszolta tovább a sötétben. Hiába rugdalózott. A száját is befogta, s ütötte, ahol érte. – Nem hagyom ott a bátyámat! – fulladozott Gergő vérző szájjal. – Visszamegyek! – Te ökör! Te ez meg az! Neki is rosszat teszel! Gyanút fognak! – De hogyan jön ki most már? – Az alsó toronyablakon. Vagy ott marad reggelig. Hajnalban én nyitom majd ki a templomot, s akkor kieresztjük. Menj haza, ... (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap