Petrozsényi Nagy Pál
13 kutya (2/2)

– Egy lósz.rt! – tromfolta le Bence. – Ki nyugodt, kiegyensúlyozott ember máma? Azt hiszem, még én sem, mégis kutya bajom. Szerintem túl sokat kajálsz. Egyél kevesebbet, mozogj többet, és ennyi. Gondolj arra, milyen vékony voltál nem is olyan régen. Neked mi a véleményed, anyjuk? Felesége elvörösödött. Három dolgot nem szeretett: ha kiabál, ha káromkodik vagy leanyjukomozza az ura. Idem, de miért ordítasz? Én nem hallok nagyot, és más sem. Kivéve talán a mamát. – Kikérem magamnak – csattant fel váratlanul (Egyéb)

Csata Ernő
Az elmenő balladája - Balada celui plecat

Mircea Dinescu: Az elmenő balladája - Balada celui plecat / (Fordította Csata Ernő) // Szerelmeim okos csúnyák / és szép esztelenek, / elkerült első szerelmetek, / rám várni megunt már. // Az angyal görbe körömmel / belém nőtt, húsomba vájt, / ajándékotok halottas kalács / és gyászkocsi gólya csőrrel. // Itt a napok betegen tengődők, / mint farmot megjárt cselédek. / Az ondót nagyítóval néztétek, / Ahogy eveznek a cigány ősök. // Gyerünk! Széltében-hosszában / űztetek, ha nem voltam otthon. / (Vers)

Szerkesztő A
Bay Zoltán Emléknap

Ez a kis nemzet nagyon sokat adott már a világnak, nagyon sok tudományágban. A természettudományokon belül a fizika volt az a terület, ahol talán a legtöbb magyar „koponyát” találjuk, és ezen méltán híres „koponyák” közé tartozik Bay Zoltán, akinek élete egyben a XX. századi magyar emberi sors, sokszor kegyetlennek tűnő minden egyes nehézségét magán hordozza. Élete egyben a nemzetünk minden fontosabb ese... ményét is reprezentálja a XX. század folyamán, mintegy megjeleníti annak minden emberi (Hírek)

Szerkesztő B
1992. október 4-én hunyt el Bay Zoltán fizikus, feltaláló, a radarcsillagászat atyja

Bay Zoltán Lajos (Gyulavári, 1900. július 24.[1] – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudo... mányág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. (Hírek)

Jókai Anna
Gyerek a kövön

Régebben szerettem a forgalmas utcákon, a nyüzsgő nagykörúton sétálgatni. Figyeltem a rohanást, a hajszában égő arcokat, mulattam az elkapott mondattöredékeken, azon, milyen fontoskodó hangsúllyal képesek az emberek teljesen lényegtelen dolgokat közölni egymással, vagy éppen vitatkozni, semmiségeken. „Megmondtam a Janinak” „És akkor az a hülye azt mondta” „Te nekem ne beszélj” „Hányszor kértelek már” – Szotyolát köpdöstek szerteszéjjel, fagylaltot nyaltak, elszántan to... lakodtak föl a mindig (Egyéb)

Adorján András
Barnabás, a királlyá lett juhász 4/9

- mesesorozat - Mártának és Annának - Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris csiszolással kö... zölhető is lenne. Szándékomban állt folytatni is, csakhogy időközben felnőttek a gyerekek… (Egyéb)

Zsupánné Illés Margit
Idők Csesztregen - Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2017

Élet egy zalai faluban, Csesztregen az 1900-as évek első harmadától a 2000-es évek elejéig / Szülőfalum, a Zala megyei Csesztreg a Hetés északi csücskében, a Kerka patak partjaira épült. A falu útjai együtt futnak a Kerkával. A patak majdnem háromszáz éven át malmokat hajtott, asszonyok mostak benne és egész évben a gyerekek birodalma volt. Évente egyszer-kétszer kiöntött, olyankor tenger lett a falu közepe. A községet mező veszi körül, azokon túl erdők vannak. Csesztreg lakossága az 1930-as

Turcsány Péter
Turcsány Péter: Hűség a szabadsághoz!

Turcsány Péter tanulmányainak, beszédeinek és naplószerű vallomásainak hangja, stílusa és életszemlélete egységes. Összehasonlíthatatlanul dinamikus, igazságkereső és láttató ez a nyelv, amely „ragadozó madárkánt” kapja fel szellemi portyájának tárgyait, hogy az olvasó "kezére szállva" a nyugodt elemző tekintet is megtalálhassa az általa vizsgált világ értelmét és szépségeit. A közismert író és előadó a 2002-től 2012 tavaszáig egybegyűjtött és elrendezett írásainak könyvében az újraegyesítő nemzeti akarat (Könyvbemutató)

Bilecz Ferenc
Sarolta a fehér menyét?

Történelmi tanulmányainkból közismert, hogy Szt. István királyunk szülőanyja az erdélyi gyula, Zombor, Sarolta nevű leánya volt. Nevének jelentése: „fehér hölgymenyét”. Mindez Anonymus krónikájára alapoz, amely a 13. század elején íródott. A később keletkezett budai, pozsonyi és a képes krónikák is ennek felelnek meg. A lengyel kútfők (kamenczi, heinrichowi évkönyvek, az un. Lengyel-magyar krónika, ill. az ezekből készült OSSOLINSKI-krónika) azonban állítják, hogy Szt. István anyja lengyel fejedelemleány volt. (Tudomány)

Jankovics Marcell
Október 2/2

Az én hónapom. Október 21-én születtem. Az a kislány, akit először csókoltam meg, október 23-án született. Három jó barátom, akikkel Dumas-i négyest alkottunk, mindaddig, amíg egyikük, ’az én Porthosom’ meg nem halt, mind október végén jött a világra. Mindez magánügy, s e dátumok sem fontosak – önmagukban. Mégis különlegessé váltak a szememben, mert a történelem is kiegészítette a listámat. Mindenekelőtt az 50 évvel ezelőtti magyar (Tudomány)

Szerkesztő A
Szabó Lőrinc Emléknap

Szabó Lőrinc a 20. század, e nehéz, ellentmondásokkal teli kor nagy költője, maga is ellentmondásokkal, kérdésekkel és kétségekkel teli alkotója. Alapmagatartása a létezésre való rákérdezés, a bizonytalanság, a kételkedés volt. Az irodalomtudomány a T. S. Eliot, Gottfried Benn nagyságok közé sorolja, világirodalmi rangját igazolva ezzel. „Legyen a költő hasznos akarat” – vallotta, s e gondolat is azt su... gallja, hogy a világ megértésének akarása gyümölcsöt hoz. (Hírek)

Szerkesztő B
1957. október 3-án hunyt el Szabó Lőrinc költő, műfordító

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.)[1] Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Életrajza és pályaképe - A költő Szabó Lőrinc mozdonyvezető, vasúti fékező és Panyiczky Ilona gyermekeként született, ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A protestantizmust és a magyarságot a harmincéves háború idején védelmező ... (Hírek)

Lukáts János
„A könyvtár volt a hazám, édenem”

Szabó Lőrinc születésének 100. évfordulóján. - A költő verset ír, a poeta doctus „Bildungsroman”-t. Szabó Lőrinc pedig megkísérli a lehetetlent: emlékezete szűrőjén keresztül fölidézi élete sarokpontjait. Személyisége fejlődéséhez számba veszi az alkotókat, a műveket és az élményeket, amelyek eligazították a magyar, az európai és a világirodalomban. Különös mű a Tücsökzene, az emlékezés, az apológia és az összegezés szándéka egyszerre vonul végig rajta, hol búvópatakként, hol fölerősödve. (Novella)

Lukáts János
A szép és a rút dicsérete

Két somogyi helyszín Szabó Lőrinc költészetében. - A száztíz éve született Szabó Lőrinc (1900-1857) versei közül kettő is somogyi helységnevet visel a címében, 1949-ben keletkezett A földvári mólón c. költeménye, 1956-ban pedig az Egy igali ól előtt. Egyik versben sem találunk valódi somogyi tájra utaló mozzanatokat, konkrét helyszíneket, mindkét név inkább ürügy, a pontosságra törekvő költő kísérlete, hogy végső kérdéseken töprengő mondanivalóját környezete napi valóságából bontsa ki. A földvári mólón (Novella)

Jókai Anna
Erőszak, szeretet, fásultság

Szeretet. Egy szó, amit a gyűlölködők lemosolyognak, egy szó, amit az álszentek szólamszerűen lejárattak, egy szó, amit a gőgösek kisajátítanak, egy szó, melyet a romantikusok összetévesztenek a szirupos érzelgősséggel, egy szó, amelyet a kényelmesek igyekeznek visszaszorítani a vérségi kapcsolatokba. Egy szó, amit magánketrecünkbe zártunk, s csak ünnep tájt eresztjük néhány órára szabadon. Egy fogalom, amelyről azt hisszük... (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap