Szerkesztő A
Batsányi János Emléknap

A 18. század vége és a 19. század eleje a nemzeti öntudatra ébredés nagy időszaka. Bessenyei, Csokonai, Kazinczy, majd Vörösmarty kora. Ennek a dicső szakasznak a jeles alakja a költő Batsányi János, aki művészete okán az elsők között említendő, napjainkban mégis kevés szó esik róla. A felvilágosodás gyermeke volt ő, polgári család sarja, aki eszével, akarásával, támogatói bizalmának elnyerésével a kor nemesi értelmiségének tagjává küzdötte fel magát. Irodalmunk, „hasonlíthatatlan szépségű nyelvünk” nagy mestere. (Hírek)

Szerkesztő B
1845. május 12-én hunyt el Batsányi János költő

Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő. Élete: 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven ver... selt: magyarul, latinul, németül és franciául. Joggyakornokként került Orczy Lőrinc báró pesti házába, ahol a ház fiának tanítója lett. (Hírek)

Szerkesztő A
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő B
1933. május 12-én hunyt el Krúdy Gyula író, hírlapíró

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.[1]) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Apja, id. Krúdy Gyula dzsentri volt, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát (1883- 1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887-1888) és Podolinban (1888-1891), majd ismét Nyíregyházán (Hírek)

Petrusák János
A mi Krúdynk!

Bár jómagam kifejezetten nem kedvelem, amikor valamely csoport, legyen az a csoportosulás irodalmi-művészeti, vagy akár lokálpatrióta, arról már nem is szólva, ha vallási vagy politikai, ki akar sajátítani egy neves művészt, most mégis, Krúdy Gyulára gondolva csak ez a cím tolakodott eszembe. És nem azért, hogy a „mi” alatt minket, nyíregyháziakat, vagy tágabban szabolcsiakat értsünk, hanem azért, hogy az egész magyar, és tágabban az egyetemes európai irodal... mat. Az irodalmi, sőt a vájtfülűeknek (Publicisztika)

Fedák Anita
To trembitá, pane Krúdy!

A gondolatok, hogy újra ilyen élvezetek várják majd Ungváron szinte felmelegítették a testét és a nyál is összefutott a szájában a bableves és a juhtúrós bános gondolatára. Fent, a Kárpátokban összebújó ruszin falvak egyikében ette ezt a málékásából készült ételt először. Az ungvári kávéházban pedig kifejezetten neki készítette a szakács megbolondítva finom szalonnapörcökkel a tetején. Micsoda ízek, micsoda miliő… Erre vágyik ismét. (Novella)

Lukáts János
Az eltűnt nyomok idején - Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága és megtérése

Alighanem Krúdy Gyula az a próbakő, amely egy évszázada nagy biztonsággal osztja két táborra a magyar olvasókat: Krúdy-hívőkre… és a többiekre. Ne minősítsük egyik tábort sem, se rajongásukat, se kritikájukat ne tűzzük a homlokukra. Töredelmesen megvallom, nem tartozom a Krúdy-hívők táborába. Hogy miért, nem tudom, ami... ként a Krúdy-rajongóktól sem tudtam mind ez ideig hitelt érdemlő választ kapni rajongásuk okáról (Tudomány)

Fehér József
„Én írónak születtem, semmi másnak…” Krúdytól – Krúdyról Antológia

Megjelent a Krúdy Gyula Irodalmi kör „Krúdytól – Krúdyról” fotókkal, fényképekkel gazdagon dokumentált, és mívesen szerkesztett, szép antológiája. A harmincegy éve sikeresen működő, országos irodalmi kör szeretve tisztelt nagy írónk születésének a 135., halálának pedig a 80. évfordulójára kíván emlékezni e különleges, válogatáskötetével. Ez a könyv küllemében is méltó a Krúdy évhez, és a kettős évfordulóhoz. A kötet elején (Egyéb)

Szerkesztő A
Kármán Tódor Emléknap

A világ nagy űrhajós nemzetei szívesen elfeledkeznek arról, hogy a világűrbe kijutáshoz nagyon sok tudós – és sokfajta tudományág – együttes munkája kellett. Folyamatosan kell a tudomány művelőinek munkája és fantáziája, hogy az űr végtelen birodalmába egyre messzibb, egyre biztonságosabban, egyre többen, s egyre hosszabb ideig juthassunk el. Nem csak egyes nemzetek, amelyek nagyon szívesen gyarma... tosítanák még talán az űrt is, hanem együtt, mi földiek juthassunk el egy távoli világba. (Hírek)

Szerkesztő B
1881. május 11-én született Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus

Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 6] (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: A Bodzás-atyai kőtemplom

Az ezerszázhatvanas években történt, hogy Bodzás-atya maroknyi magyar népe ott a Bőszhavas gödrében elhatározta, hogy kőből épít templomot magának , amit a portyázó kunok meg egyéb csatangoló hordák nem lesznek képesek többé fölgyújtani. Mert Erdélynek abban az eldugott csücskében, távol minden királyi vártól és védelemre alkalmas településtől, bizony az akkori időben gyakorta megesett, hogy egy-egy kósza, zsák... mányra éhes csapat (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap