Dráma

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Szerkesztő A
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 5. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Elek Szilvia
A játszma (Dráma egy felvonásban)

Történik: az 1870-es, 80-as években a Zeneakadémián, Erkel lakásában. A lakás berendezése: íróasztal, két szék, háttérben zongora vagy pianínó. A zongora fölött egy Lisztről készült arckép a falon. 1. jelenet - (Erkel lakása, dolgozószoba. Este van, gyenge petróleumlámpa fénye világít a dolgozóasztalon. Erkel gondolataiba merülve, az asztalra könyökölve ül. Előtte sakktábla. Hosszú csönd.) ERKEL: Úgy! Szóval fenyeget az úr…Biztos Ön abban, hogy (gondolkozik), tehát azt (Dráma)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 12. rész

Hit és nemzet = hitért és nemzetért, minden korban alapkérdés! Az ember hitéért, elkötelezettségeiért, eszméiért és hazájáért, nemzetéért mit és mennyit képes, mer, akar megtenni! Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 11. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 10. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 9. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 8. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 7. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 6. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 5. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 4. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 3. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 2. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT!

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 6. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap