Dráma

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 3. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT! 2. rész

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

Petrusák János
HITEDÉRT – NEMZETEDÉRT!

A mű írója köszönetét fejezi ki a Tiszántúli Református Egyházkerületből többeknek a dráma megírásához nyújtott egyháztörténeti és hitvilági kérdések megválaszolásáért. Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében. Szereplők történelmi személyek, akikről a mai Debrecenben utcák, terek vannak elnevezve, és fikciós szereplők egyaránt, akik, ha éltek volna, szintén megérdemelnék ezt. Mert hősök a neves és "névtelen" hősök egyaránt! (Dráma)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 6. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 5. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 4. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Bihary József
Hacsekné és Sajóné

A mai magyar sajtóban és médiában, a gyorsan változó körülmények miatt roppant nehéz eldönteni melyik napilap és egyéb orgánum ellenzéki vagy kormánypárti. Nedmcsoda hát, hogy az alábbi jelenet közismert szereplői is keverik az újságok politikai hovatarozását. (Sajóné ül egy presszóban, a kávéját szürcsöli, a Magyar Időketet olvassa, széke hátlapján két üres, bevásárló szatyor, amikor betoppan Hacsekné, hóna alatt egy gyűrött Magyar Nemzet) Sajó... né: (epésen) (Dráma)

Tusnády László
Ünnepünk (Március 15.)

Korhadó, reves fa ágain új, üde rügyek fakadnak. Virágok a nap tündöklő fényében repestek fel az ég felé. A halál-csendű hazát titkos pezsgés járta át, reményteli ének szava zengte be. Ebben a zenében az élet uralkodott, évszázadok halál-árnyékát űzte el egy nép. Egy nap volt, másfél év vagy egész magyarságunk, tűzreményű mindenségünk? Ez is volt, és az is. Egy nap lángja áradt a másfél év harcában, s ez lobogott (Dráma)

Petrusák János
VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 7/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Petrusák János
VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 6/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Petrusák János
Petrusák János VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 5/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Petrusák János
VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 4/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Petrusák János
Petrusák János VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 3/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Petrusák János
VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 1/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Kocsis István
„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 1/7

Dráma három felvonásban (2000–2006). Történik a XV. század második felében. Személyek: MÁTYÁS, Magyarország királya, BEATRIX, a királyné, VITÉZ, János, esztergomi érsek, SEZMICEI, János (Janus Pannonius), pécsi püspök, GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa, ORSZÁGH, Mihály nádor, PECCHINOLI, Angelo, nuncius, BONFINI, Antonio, GALEOTTO, Marzio, TUBERO, Lu... dovicus, BANDINI, Francesco, itáliai vendégek, CONSTANZI, Antonio, UGOLETTI, Taddeo, POLIZIANO, Angelo, KINIZSI, Pál, (Dráma)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 7. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 6. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap