Dráma

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 5. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 3. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 2. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Petrusák János
Utolsó utáni szó jogán 1. rész

Rejtő Jenő. Született: Reich Jenő. Budapest székesfőváros, Erzsébetváros, 1905. március 29. Szülei: Reich Áron és Wolf Ilona. Testvérei: Reich Gyula, Reich Lajos. Foglalkozása: színmű- és kalandregény író, kabarészerző, librettista... „Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” – Rejtő Jenő szavai. A monodráma Rejtő életét és humorát kíséreli megjeleníteni a Nagy Égi Zárt (irodalmi) Tárgyaláson. (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 7. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
HALLGASD! — CSAK CSEND (monodráma) 3. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
Hallgasd! — Csak csend (monodráma) 2. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
HALLGASD! — CSAK CSEND (monodráma) 1. rész

A monodráma a múlt. De nem a régmúlt, hanem amely itt van, nagyapáink, szüleink visszaemlékezéseiben, és itt van a közbeszédben. Radnóti Miklós életén át, versein át, szemével láthatjuk, mit jelenthet egy zsidónak, ki keresztény érzelmű lett, egy nem magyarnak, aki a legnagyobb magyar érzelmű költőnkké lett magyarnak lenni, itt maradni, és a maradással vállalni a halált. Radnóti példája a mának kiállt: a pénz van nyugaton, de csak itthon a haza! (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 8. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 7. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 6. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 5. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 4. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 2. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

Petrusák János
HULLÓ CSILLAGOK történelmi dráma II. felvonásban 1. rész

Játszódik 1956 október 22 és november 4 között. A nép fogcsikorgatva tűrt, de érezte, mindig nem tűrhet, mert ami van, tűrhetetlen. Forrongott már október 23-a előtt az ország. Ahol nem csak a fővárosban történtek események. Hanem vidéken is. Megjelenik a rádiókapcsolatok révén a vidék és meg a főváros, annak különféle történéseivel. Meg a különféle társadalmi és érdekcsoportok. Megjelennek a lelkesek, a megrettentek és a később megrettenők. Megjelenik a remény és a vég… (Dráma)

T.Ágoston László
Lódenkabát

Történik az 1950 - es évek elején egy alföldi kis faluban. Helyszín: Falusi asztalosmester udvara az ötvenes évek elején. Az udvar közepén egy eperfa áll, alatta kerti asztal székekkel. Hátul a konyhaajtó vékony nyári függönnyel. Jobbra az utcai kerítés vaskapuval. Balra a műhely fala zárja a képet. A hátsó udvarra a konyha és a műhely között kis léckapu nyílik. A falhoz támasztva néhány szál deszka, üvegezett ablaktábla. Amikor fölmegy a függöny, Vékony János egyedül van a színen. A műhelyajtó (Dráma)

Petrusák János
MÚZSAPUSZI - Komédia két felvonásban 8. részlet

Háttér: A legtisztább mai magyar valóság. Rá lehet ismerni, de nyíltan nincs kimondva, hiszen euróban számolnak, amely hazánkra nem jellemző. A jellemek viszont nagyon hazaiak: mindenki nagyon akar valamit, de nagyon nem tud. Senki sem veszi észre önmaga kötöttségeit, de a világ jelentette kötöttségeket sem. Minden szereplő elkeseredett, egy-egy meg nem értett zseni! Aki akar, ismerjen magára, aki pedig nem, az ne! A lé... nyeg, hogy jöjjön az a bizonyos múzsapuszi, ha már csók nem jön… Zenéjét szerezte: Nagy (Dráma)

Petrusák János
MÚZSAPUSZI - Komédia két felvonásban 7. részlet

Háttér: A legtisztább mai magyar valóság. Rá lehet ismerni, de nyíltan nincs kimondva, hiszen euróban számolnak, amely hazánkra nem jellemző. A jellemek viszont nagyon hazaiak: mindenki nagyon akar valamit, de nagyon nem tud. Senki sem veszi észre önmaga kötöttségeit, de a világ jelentette kötöttségeket sem. Minden szereplő elkeseredett, egy-egy meg nem értett zseni! Aki akar, ismerjen magára, aki pedig nem, az ne! A lé... nyeg, hogy jöjjön az a bizonyos múzsapuszi, ha már csók nem jön… (Dráma)

Petrusák János
MÚZSAPUSZI - Komédia két felvonásban 6. részlet

Háttér: A legtisztább mai magyar valóság. Rá lehet ismerni, de nyíltan nincs kimondva, hiszen euróban számolnak, amely hazánkra nem jellemző. A jellemek viszont nagyon hazaiak: mindenki nagyon akar valamit, de nagyon nem tud. Senki sem veszi észre önmaga kötöttségeit, de a világ jelentette kötöttségeket sem. Minden szereplő elkeseredett, egy-egy meg nem értett zseni! Aki akar, ismerjen magára, aki pedig nem, az ne! A lényeg, hogy jöjjön az a bizonyos múzsapuszi, ha már csók nem jön… Zenéjét szerezte: Nagy Zoltán (Dráma)

Petrusák János
Petrusák János VÁDIRAT avagy ISTEN MINDENKIVEL ELJÁTSZIK... 7/7

Játszódik, valahol az „új Csehszlovákiában”, valamikor 1949-ben, amikor gróf Esterházy Jánost a szovjet hatóságok kiadták, hogy „hazájában” ítélkezzenek felette. Helyszín: egy börtön, ahol gróf Eszterházy Jánosnak, a felvidéki magyar politikusnak meg kell írnia a vádiratot önmaga ellen, mivel ez a feltétele az elnöki (csehszlovák elnöki) kegyelemnek. Ő vádiratot ír, nem önigazolást, hanem igazi vádiratot, nem önmaga, hanem a kor ellen. (Dráma)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap