Egyéb

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
A diósgyőri vár kicsi szolgálólánya – Mesélő magyar várak

Évekkel ezelőtt Miskolcon jártam. Szép őszi idő volt. Amikor már a város majdnem minden látogatóvalóját meglátogattam, elhatároztam, hogy kirándulás teszek a diósgyőri várhoz. Még sohasem jártam itt, ezért kíváncsi voltam, milyen meglepetésben lesz részem. Eddig, ahol jártam, mindig valami érdekes dolog történt velem. Sokáig bolyongtam a várban, megcsodáltam minden szegletét, s már indulóban voltam hazafelé, amikor egy csöppnyi leányka lépett elő valahonnan. (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Bartis Ferenc
Wass Albert koronatanúja

Megadatott, hogy személyesen megismerhessem Amerikában. De most nem erről a csodálatos irodalomtörténeti pillanatról akarok szólni, hanem a rólakörülötte- miatta-érette-vele-nélküle tomboló, már nem is irodalmi, hanem mondvacsinált politikai mismásolásról, ami viszont arról tanúskodik, hogy azok szószátyárkodnak Wass Albertről, akik nem ismerik az életművét, az életét, közéleti- közösségi tevékenységét, de mint annyian ... (Egyéb)

Czakó Gábor
A nyelvrokonságról

Ez egy könyvcím. A Honti László nyelvész, egyetemi tanár, akadémiánk tagja főszerkesztette köteté, melyben magyar és külföldi szerzők ostorozzák a jelenleg uralkodó finnugor nyelvrokonsági elméletet bírálókat. A külföldiek „úriasan, finoman”, a helyiek durván, sőt, olykor trágár hasonlatokkal. A jelek szerint utóbbiak fejében az ellenvélemény puszta gyanúja kicsapja a biztosítékot. Kapnak tőlük műkedvelők, írók, sőt, hivatásos (Egyéb)

Duray Miklós
A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Czakó Gábor
A magyar anyanyelv utálat okáról

Közoktatásunk, sőt, kultúránk, nemzettudatunk egyik állatorvosi lova a magyar nyelvtan, s vele nyelvünk helyzete. Személyes és sokszori, számos iskolában végzett kérdezősködésem szerint a tanulók többségét nem érdekli az anyanyelve, ha éppen nem utálja. A tanárok jelentős része meg sem tartja a nyelvtanórákat. Csodálkozhatunk, ha nem olvasnak a gyerekek, ha nem érdeklődnek irodalmunk iránt, ha kerékbe törik nyelvédesanyánkat a tévések, a rádiósok, a nyelvészek, a politikusok? (Egyéb)

Duray Miklós
Nyelvünk nem csupán kapcsolati eszköz

(A Magyar Nyelv Napja alkalmából, 2012. november 13. – Budapest) A hagyományosan számított két emberöltőnyi idővel ezelőtt, 1949 nyarán egy szamárbőgéshez hasonlító hangot kiadó dieselmotoros vonatban utaztunk családostól Poprádról Késmárk felé, amikor egy idősebb férfi a fejem fölött áthajolva odaszólt a szüleimnek: örülök, hogy a fiukkal magyarul beszélnek. Ezt a megjegyzést akkor értettem is, meg nem is. Értettem annyiban, hogy az otthonunkon kívül (Egyéb)

Czakó Gábor
Az Úr és József

Semmi kétség, Isten roppant gonddal választotta ki Józsefet ama több ezer korabeli férfi közül, aki joggal vallhatta magát Dávid házából valónak. Ha valaki ezer évet visszalapoz a Szentírásban Dávid történetéhez, bizony jócskán talál királyi gyermekeket. Ezek nyilván szaporodtak az évszázadok során. Miután a zsidóság az örökletes nemességet nem ismerte, a babiloni fogság és a háborúk a vagyoni viszonyokat jócskán átrendezték, az ivadékok szépen belekeveredtek a népbe, ami persze szintén leszármazottja vala (Egyéb)

Czakó Gábor
Honnan van Jézus hatalma?

Máté evangéliuma 4. fejezetének elején Jézust a „Lélek kivitte a pusztába, hogy megkísértse az ördög.” Mi van pusztában? Semmi és senki? Vagy Aki Van, a mindenkor, mindenütt Jelenlévő. Ily módon léte előföltétele tér, erő, idő – bármi más megvalósulásának. Annak is, hogy Egyszülött Fia megmérkőzzék a Gonosszal. A Megváltó „negyven nap és negyven éjjel böjtölt”, amit emberileg lehetetlen lett volna kibírnia, ha nem táplálkozott volna az Atya közelségéből. Hitéből. Ez után kezdte meg működését. Hatalmas (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
Az ember tragédiája

A magas, atléta termetű vezér intett a többieknek, tegyék le a tulkot, pihenjenek. Megtörölte arcát, melege volt, és el is fáradt eközben. Fia aggodalmasan mutatott a magasba. – Á, nnnou! – legyintett jelezve, hogy nem kell félni egy kis zuhétól. Leültek, és várakozóan néztek a csapott homlokú vezérre. Az kivágott kőkésével egy darab húst a tulok combjából, és nekilátott az evésnek. A többiek mohón követték. Hirtelen megdör­dült az ég, és már esett is. (Egyéb)

Kondra Katalin
Költészet napi gondolatok ( Költészet napjára)

Érhet-e embert nagyobb „elismerés”annál, amikor azzal vádolják meg, hogy versének sorait valamely nagy költőtől „kölcsönözte”? Velem megtörtént, mégpedig az általános iskola hatodik osztályában. A magyar szakos tanárnőnek „mániája” volt minden órán verset szavaltatni. Néha egy adott költőtől, néha szabadon választhattunk. Az irodalomóra fénypontja az volt, ha a verset nem szavaltuk, hanem énekeltük. A tanárnő költészet iránti rajongása aztán engem is megfertőzött, és felmerült bennem a mi lenne ha… (Egyéb)

Szerkesztő A
Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyara... podott, hogy nem győzték csodálni. (Egyéb)

Kondra Katalin
Migráns kontra medveügy (MILHÍR)

Székelyföldön, nem csak a migránsok Romániát érintő új útvonala borzolja a kedélyeket, hanem az egyre elszaporodó medvetámadások is. Akadnak azonban olyan komolytalannak tűnő elképzelések, hogy Székelyföldet medvékkel védenék meg a migránsáradattól. A leleményesebbek, már készítettek is néhány határvédelmet medvével biztosító figyelmeztető táblát, ám a jelen körülmények mégis inkább a helyiek, medvéktől való félelmét igazolják. Tusnádfürdőn nem újdonság a városban kukázó medvék látványa, (Egyéb)

Szerkesztő A
Mátyás Király Napok

I. (Hunyadi) Mátyás az akkor már majd félezer éves magyar államiság egyik legsúlyosabb fordulópontján került a magyar királyi méltóságba. A középkori Magyarországnak is gyakran kellett erős és pusztító külső, visszahúzó és galád belső ellenséggel megküzdenie, de olyan fenyegető nemzetközi körülményekkel, olyan válaszutakkal, amelyekkel Mátyásnak kellett szembenéznie, – soha. A feudális széttagolt... ság, a kiskirályok hatlama, (Egyéb)

Kondra Katalin
Az élet (Nagypéntek)

Voltunk egymásnak Cirenei Simon és voltunk Veronika. Előfordult, hogy epével, ecettel kínáltuk meg egymást. Néha durva szavak lándzsáival okoztunk sebeket, máskor a tömegek csúfolását kellett elviselnünk. Szerencsére a keresztútnak vannak állomásai, úgynevezett pihenői, amikor előrenézünk, és azt látjuk, amiért vállaltuk az utat. Elgondolkodunk az életen és életet adunk. Két csodálatos Nagypénteket éltem át. Két olyan napot, amikor meghalt az önző énem. Hat év különbséggel megszülettek a gyermekeim... (Egyéb)

Szerkesztő A
Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyara... podott, hogy nem győzték csodálni. (Egyéb)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 4/4.

Nem kívánjuk felvázolni az elmúlt száz-százötven évnek akár a legfontosabb történelmi eseményeit és azok erkölcsileg züllesztő hatását, valamint az egész kontinens gazdasági erejének megrendülését. De fel kell ismernünk, ebben a folyamatban elsősorban az játszott döntő szerepet, hogy a korábbi vállalkozói tisztességet a kereskedelem szabadsága helyett a tekintetnélküliségre alapozott piacgazdaság értékrombolása váltotta fel, és az emberi dimenziójú kereskedelmi értékek helyett a pénzpiacra terelődött a hangsúly (Egyéb)

Kondra Katalin
FELTÁMADÁS és ÉLET a diktatúra árnyékában (Húsvétra)

Emlékszem, mi gyerekek, délelőtt mindig az iskolában voltunk, délután pedig rohantunk segíteni a szüleinknek, hogy hamarabb befejezhessék a munkát, senki nem akart lemaradni az esti szertartásokról. Így felnőttként visszaemlékezve úgy tűnik, hogy mindez azért volt oly hihetetlenül fontos számunkra, mert kimondatlanul is sorsközösséget akartunk vállalni a szenvedő Krisztussal. Mintha ezen igyekezetünkkel azt a péteri mondást igyekeztünk volna megtartani: ha mindenki megtagad is téged, mi akkor sem tagadunk meg soha! (Egyéb)

Kondra Katalin
Hátrahagyottak emlékezete Csíkszeredában

Különleges és megható esemény helyszíne lett idén, október 3-8 között a székelyföldi Csíkszereda főtere. „Az aradi vértanúk özvegyeinek és árváinak, a hátrahagyottaknak állít emléket az a kültéri tárlat, amely a csíkszeredai Szabadság téren látható. A kétnyelvű – magyar és román – szöveggel ellátott pannókról elmúlt idők honleányai tekintenek a járókelőkre. Ál... taluk az érdeklődők megismerkedhetnek azoknak a háttérembereknek az életútjával, akikről ritkán esik szó. (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap