Egyéb

Kárpátalja-szerkesztő
1956 Kárpátalján

Az '56-os forradalom egyik varázsa abban rejlik, hogy a semmiből támadt, pillanatok alatt kiterjedt az ország egész területére. Sok helyen tüntetéseket, nagygyűléseket szerveztek, támogatásukról biztosították a pesti felkelőket. A szovjet vezetés, hatalmas katonai erőket vezényelt Magyarországra Kárpátalján keresztül. Kárpátaljára hozták Kádár Jánost, hogy majd a forradalom leverése és Nagy Imréék elfogása után az ország első számú vezetőjévé tegyék. Kádár Ungváron mondta mikrofonba a szolnoki kormányprogramot is. (Egyéb)

Duray Miklós
A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Duray Miklós
Trianon a saját felelősségünk is

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Czakó Gábor
Benső Trianon

A szörnyű békediktátum évfordulóján - június 4. - elmerengtem, hogy mi a helyzet ma? Mert akkor történt, ami történt, a tegnapi meccsen kihagyott gólhelyzetet ma már nem lehet berúgni. De lesz-e visszavágó? Mi a helyzet? Tudjuk, a Szentkorona országának hajdan soknyelvű, és vegyes lakosságú tájain természetes vala a népek együttélése, és soha nem vertek meg senkit azért a magyarok, mert mások tótul, rácul, oláhul, ven... (Egyéb)

Duray Miklós
Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek?

Ismerjük-e önmagunkat, mi magyarok? (A nehezen elérhető források beszerzéséért köszönettel adózom Medvigy Endrének, Szarka Lászlónak és Archimedes Sidiropulosnak.) A magyar értelmiségnek azokban a köreiben, amelyekben meghatározó szempont a nemzet ügyeinek kutatása, a nemzet jövőjének tervezése vagy általában a nemzet ügye, 1920 óta a legtöbb töprengésre, aggódásra és vizsgálódásra a nemzet sorskérdései, az államhatárokkal szétszabdalt nemzet egyben tartásának nyomasztó (Egyéb)

Csata Ernő
Életed kastélya - Castelul vieții tale

Forrás: internet, fordította Csata Ernő // Élt egyszer egy úr, aki elhatározta, hogy európai kirándulásra megy. Nagy-Britanniába érve, a repülőtéren vásárolt egy útikönyvet, amelyik tartalmazta a látogatható kastélyokat, a látogatási napok és órák feltüntetésével, közülük sok eléggé szűkre szabott programmal. Egyik oldalon egy különleges ajánlatra bukkant: „Életed kastélya’’ címmel. A bemutatott fényképek alapján ez sem volt sem jobb, sem rosszabb a többi kastélynál… Az útikönyvben szerepelt, hogy később... (Egyéb)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Kondra Katalin
Tamási Áron emléknapra (1897 - 1966)

"Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörű... ségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni.” (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Wass Albert: A kivénült harcos leteszi a fegyvert

Wass Albert: Ha annak idején, 1951 telén elfogadom Havas Emil ajánlatát, hogy írjak ahogy ,,ŐK" kívánják, és ŐK ezzel szemben garantálják, hogy minden könyvemből "best seller"-t csinálnak, akkor ma minden bizonnyal jómódú, "befutott" amerikai író lennék. De nem fogadtam el. Erre a Reader's Digest kolozsvári származású társszerkesztője ugyancsak fölbosszankodott ott a new yorki szálloda szobájában, ahol skót-amerikai feleségemmel megszálltunk volt, és azzal fenyegetett meg (Egyéb)

Polszerkesztő2
Az Árpád-vonal legendája

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennek minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták… A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat. (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk és a hunfalvyzmus 2/2

Negyedik tanú a nyelvújítás. A nemzeti ébredés évtizedeiben vívott nyelvi harc Mondolatostul a magyar nyelvtörténet remek fejezete. Természetesen sokan támadták az újítókat, némelyek labancozzák őket mindmáig, de a mozgalom többet javított, mint ártott. Először is azért, mert tényleg népi volt, vagyis a magyarul beszélők véleményét fejezte ki. Mivel akkor nem létezett nyelvi egyeduralom, már csak ezért sem torkollott tudománytalan (Egyéb)

Kondra Katalin
Anyák Napja margójára

Anyák Napja közeledtével elgondolkodtam azon, valójában miről szól ez az ünnep, kik vagyunk mi édesanyák, mi a társadalmi szerepünk, konkrétan hol a helye egy nőnek ma, 2018-ban Magyarországon? Elmélkedésem oka egy közéleti beszélgetős műsor volt, melyet hallgatva azzal szembesültem, hogy sok, különösen gyermektelen nőt felháborított az, hogy a miniszterelnök átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel, akik ezt úgy értelmezik: hogy „tessék szülni!” Parancsolgat? Mégis, hogy képzeli ezt? Apák, férfiak nélkül? (Egyéb)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Czakó Gábor
A magyar anyanyelv utálat okáról

Közoktatásunk, sőt, kultúránk, nemzettudatunk egyik állatorvosi lova a magyar nyelvtan, s vele nyelvünk helyzete. Személyes és sokszori, számos iskolában végzett kérdezősködésem szerint a tanulók többségét nem érdekli az anyanyelve, ha éppen nem utálja. A tanárok jelentős része meg sem tartja a nyelvtanórákat. Csodálkozhatunk, ha nem olvasnak a gyerekek, ha nem érdeklődnek irodalmunk iránt, ha kerékbe törik nyelvédesanyánkat a tévések, a rádiósok, a nyelvészek, a politikusok? (Egyéb)

Duray Miklós
Nyelvünk nem csupán kapcsolati eszköz

(A Magyar Nyelv Napja alkalmából, 2012. november 13. – Budapest) A hagyományosan számított két emberöltőnyi idővel ezelőtt, 1949 nyarán egy szamárbőgéshez hasonlító hangot kiadó dieselmotoros vonatban utaztunk családostól Poprádról Késmárk felé, amikor egy idősebb férfi a fejem fölött áthajolva odaszólt a szüleimnek: örülök, hogy a fiukkal magyarul beszélnek. Ezt a megjegyzést akkor értettem is, meg nem is. Értettem annyiban, hogy az otthonunkon kívül (Egyéb)

Czakó Gábor
Honnan van Jézus hatalma?

Máté evangéliuma 4. fejezetének elején Jézust a „Lélek kivitte a pusztába, hogy megkísértse az ördög.” Mi van pusztában? Semmi és senki? Vagy Aki Van, a mindenkor, mindenütt Jelenlévő. Ily módon léte előföltétele tér, erő, idő – bármi más megvalósulásának. Annak is, hogy Egyszülött Fia megmérkőzzék a Gonosszal. A Megváltó „negyven nap és negyven éjjel böjtölt”, amit emberileg lehetetlen lett volna kibírnia, ha nem táplálkozott volna az Atya közelségéből. Hitéből. Ez után kezdte meg működését. Hatalmas (Egyéb)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap