Egyéb

Erdős Géza
Káin köve - A népszavazásról

Manapság könnyen megy a „hazaárulózás”. Szó se róla, gazember és gazemberség akad már naponta. Ám 2004-ben még csínján bántunk a megvető jelzővel, szinte csak kóstolgattuk. Ma már állami pénzen – vagyis a zsebünkből – tartjuk el hazaárulóinkat. És 2004-ben? – akkor is! Magyarország lakossága népszavazásra készült. Arról szándékozott dönteni, hogy egy születendő „státusztörvénnyel” jogokat adjon-e külhonba szakadt testvéreinek. A volt kommu... (Egyéb)

Kertész Jenő
Talán a Psalmus Hungaricus - Erdélyiek a népszavazásról

"Ilyen árulásra Európa egyetlen népét sem lehetne rávenni..." - „- A határon túli magyarokról van szó!”- próbáltam érvelni. Hiába! Újból, többedszer kellett tudomásul vennem, hogy a határokon túl nincsenek magyarok. Egyesek szemében én sem számítok annak. Feladtam. Egy röpke társalgás kevésnek bizonyulhat megkövesedett berögzülések feloldozására. Talán fel kéne olvasnom Dzsida Jenő, Psalmus Hungaricusát? Kétlem, hogy ez a „galeri” meghallgatná, (Egyéb)

Csata Ernő
Keményen arcul ütöttetek - Erdélyiek a népszavazásról

Tele van a lelkünk keserűséggel, de az érvényes és sikertelen népakaratot, ha szomorú szívvel s csalódottan is, tudomásul vettük. Nyolcvan éven át megtanultuk az akkori felelőtlen és hozzá nem értő politikusok tettei miatt, hogy gondjainkban, saját erőinken kívül másra nem támaszkodhatunk a szülőföldön való boldogulásunk és magyarnak maradásunk nehéz történelmi folyamatában. Ezer éven át mi testvéri szeretettel adtuk nektek ingyen, és ti elfogadtátok (Egyéb)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Kondra Katalin
Kegyelettel

Ősz van. Sárga és rozsdaszínű falevelek takarják a temetőt. Néhány síron krizantémok hervadoznak, többségük azonban csupasz, mintha idén nem lett volna halottak napja. Hiába, változnak az idők! Már semmi nem úgy van, mint azelőtt. Hajjaj! Hallgatom a többiek meséit a régi szép időkről és sajnálom, hogy akkor még éltem. Azok voltak ám igazi ünnepek. A mai halloween bulik semmiségek azokhoz képest, amikor még a halottaknak szabad volt kísérteni. Akko... riban (Egyéb)

Szerkesztő A
2011. október 31-én hunyt el Albert Flórián aranylabdás labdarúgó

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Kondra Katalin
Napjainkban

Hogy mi zajlik naponta egy-egy ember lelkében, milyen harcokat vív meg, hányszor adja fel vagy kezdi elölről az életét, az senkit, nem érdekel. Pedig az ember cselekedetei az érzéseiből, a gondolataiból fakadnak. Minden alkotásunk, munkánk annyira lesz jó, amennyire mi magunk jók vagyunk. Egyéniségünkből, egyediségünkből eredően leszünk áldás vagy átok a társadalomnak, ezért egyáltalán nem elhanyagolható a lelki egészség, a hogylétünk. (Egyéb)

Szerkesztő A
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Jókai Anna
Három kívánság

Aki túl sokat akar, a mesében is megbűnhődik. Néma gyereknek viszont – mondja a népi bölcsesség – az anyja sem érti a szavát. Meg kell szólalni. Egy csapásra még a rosszat is nehéz agyonütni, hát még fölnevelni a jót?! Ne szabaduljanak el az indulatok? El fognak – mert elszabadítják őket. Nemcsak a gazdaságban vannak vállalkozók, nem tétlenek a szellemi bajkeverés vállalkozói sem; mindenütt ott vannak, a pártokban és a pártokon kívül is. Sajnos, mindig a leghango... sabbak azok... (Egyéb)

Kocsis István
Jászai Mari (A megkoszorúzott) Új változat: 1996–1998 - Monodráma két részben 3/4

Néhány órával később. Fel-alá sétál; diadalmasan. Törpék az óriás ellen! Fél évtizede sincs, hogy tanúi voltatok az én hatalmas győzelmemnek Keglevich intendáns úr és Festetich direktor úr ellen, kik előtt ti porig hajtottátok fejeteket! Ha ők nem voltak méltó ellenfelei Jászai Marinak, ti lesztek azok?! Jászai, persze, akkor olyan fegyvert használt, melyhez soha többé nem nyúl, mert nagyon megviselte az ő gyenge ideg­zetét ennek (Egyéb)

Bodor Miklós László
Az aradi nap (Az aradi vértanúk emléknapja)

A hányatott sorsú kötet ma az én tulajdonom. Ma október 6.-án ebből a kötetből idézek egy verset.Lévay József a szerzője. Már szinte teljesen elfeledett költő. Méltatlanul, mint ahogyan mindenkit méltatlanul felejt el az utókor, aki szívét-lelkét, művészetét adta, adja hazájának.1825. november 18.- án Sajószentpéteren született.1847- ben Szemere Bertalan írnokaként ott volt az utolsó rendi országgyűlésen. Principálisa révén lett 1848- ban a magyar kormány hivatalos lapja, a Közlöny szerkesztőségének munkatársa. (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
13 kutya (2/2)

– Egy lósz.rt! – tromfolta le Bence. – Ki nyugodt, kiegyensúlyozott ember máma? Azt hiszem, még én sem, mégis kutya bajom. Szerintem túl sokat kajálsz. Egyél kevesebbet, mozogj többet, és ennyi. Gondolj arra, milyen vékony voltál nem is olyan régen. Neked mi a véleményed, anyjuk? Felesége elvörösödött. Három dolgot nem szeretett: ha kiabál, ha káromkodik vagy leanyjukomozza az ura. Idem, de miért ordítasz? Én nem hallok nagyot, és más sem. Kivéve talán a mamát. – Kikérem magamnak – csattant fel váratlanul (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Puszcza Białowieska

A Białowieża-erdő (lengyelül: Puszcza Białowieska; belaruszul: Белавежская пушча; oroszul: Беловежская пуща) az európai síkvidéket egykor borító -- bölényeiről híres -- őserdő máig fennmaradt darabja. Nevét, ha lefordítanánk "Fehér torony erdőt" kapnánk. De biztosak lehetünk-e abban, hogy a névadók ezt a jelentést akarták kifejezni? Írásomban egy másik lehetőséget vetek fel, nem is alaptalanul! Csak annyit mondhatok: így is történhetett! A Białowieża-erdő (lengyelül: Puszcza Białowi... eska; belaruszul: (Egyéb)

Jókai Anna
El a kötelekkel –

Az „elkötelezett” kifejezést sohasem szerettem. Az alapszó, a „kötél”, árulkodik. Vagy engem kötöttek oda, vagy magam kötöttem magam – biztos ami biztos, el ne szaladjak! – valamihez. Mindkét eset a szabadság hiánya. A magánszférában is kesernyés, inkább pejoratív: „…már el vagyok kötelezve” – valami megtorpanást jelent, muszájlemondást nemcsak a továbblépésről, de a továbbgondolásról is. Elkötelezettnek lenni: egy korábbi – meglehet még szabad – választás válik szigo... rú kényszerré. Ezt a szót lejárattuk (Egyéb)

Jókai Anna
Ima az utódokért

Például akik odalenn vihorásznak gipszmárvány oszlopok közt falkába verődve, a nyakuk vékony, és mellkasuk behorpad, korcsosult sarlók, imbolyogva fémmel patkolt lábakon; a vastag talpbőr őket köpésbe és kőre szórt magokba ragasztja. A lányok a semmitől viselősek a hasassá duzzasztott dzseki alatt – a jelentéktelen csúnyaságot így változtatják legalább a rútságban jelentékennyé: ők a botránkoztatók, a régen elpackázott eufória kikövetelői Te legboldogtalanabb Bol... (Egyéb)

Jókai Anna
A választás képessége

Válaszok Szűcs Imrének, az újvidéki Magyar Szó munkatársának Jókai Anna ezekben a napokban a Vajdasági Íróegyesület vendége volt, és Zrenjaninban, Törökbecsén, Pancsován és Újvidéken találkozott az olvasókkal. – Ön Simone de Beauvoirhoz és Oriana Fallacihoz hasonlóan sokat foglalkozik a női emancipáció kérdésével. Az egyik legújabb, a Kortárs februári számában olvasható regényrészletében is ezt mondja az egyik női szereplője: „Élt valaha a Mennybolt és (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
A huszonnegyedik órában

Tiktak, tiktak, tiktak. Milyen hangosan ketyeg ez a vekker. Igaz is, hány óra lehet ilyenkor? Felgyújtotta az éjjeli lámpát, és megnézte: fél kettő. Rettenetes, és még mindig nem alszik. Láza van? – tapogatta meg a homlokát. Nem kifejezetten forró, de akkor sem megy be holnap dolgozni. Holnap felszökhet, ami már, ugye, nem nátha, azt már influenzának nevezik. Ma nátha, holnap influenza, holnapután tüdőgyulladás, s mire észbe kap, már le is mondtak róla az orvosok. (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
Ónodi vár furfangos szabólegénye

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon. Ebben a szép várban szolgált egy katona, aki értett a szabáshoz, varráshoz. Nem csoda, hiszen édesapjától tanulta ezt a mesterséget. A várban is ez volt a feladata. Vitézeknek ő készítette a gúnyát vagy javította az öltözetet, ha elszakadt a harcok közben. Mindenki csodálta ügyességét, mert (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap