Egyéb

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Czakó Gábor
Honnan van Jézus hatalma?

Máté evangéliuma 4. fejezetének elején Jézust a „Lélek kivitte a pusztába, hogy megkísértse az ördög.” Mi van pusztában? Semmi és senki? Vagy Aki Van, a mindenkor, mindenütt Jelenlévő. Ily módon léte előföltétele tér, erő, idő – bármi más megvalósulásának. Annak is, hogy Egyszülött Fia megmérkőzzék a Gonosszal. A Megváltó „negyven nap és negyven éjjel böjtölt”, amit emberileg lehetetlen lett volna kibírnia, ha nem táplálkozott volna az Atya közelségéből. Hitéből. Ez után kezdte meg működését. Hatalmas (Egyéb)

Balázs Csilla Kinga
Szarvasok

A szöveg ihletője, Tóth Karcsi, táncos, egy védőoltás következtében bénult meg. Nem mondott le az álmairól, úgy változott, úgy váltotta meg az életét, hogy azzal egyebek mellett a szerzőt is a lábára állította. Noha időnként félreértik, vagy nem veszik elég komolyan, Karcsi az életével és a művészetével a társadalom érzékenyítésén túl sorstársai helyzetén szeretnere segíteni, s amíg az megváltozik, igyekszik saját példáján keresztül tartani bennü(n)k a lelket. /Két éves koromban egy védőoltás (Egyéb)

Polszerkesztő2
Az Index szerint nem baj, ha a muszlimok államot alapítanak Európában

A liberális lap szerint a most érkező közel-keleti és afrikai bevándorlók államot alapíthatnak Európában, de ezzel nincs semmi probléma, hiszen erről szól az európai történelem. Az Index.hu címlapján megjelent egy publicisztika, amely azzal próbálja elfogadhatóbbá tenni a bevándorlást, hogy azt mondja, „mi magyarok is bevándorlóként érkeztünk” Európába, ezért meg kell értenünk, hogy a bevándorlók érkezése egy természetes folyamat, ami az európai történelem része. (Egyéb)

Czakó Gábor
Kerkai páter és a Népfőiskola

Ezúttal a huszadik század egyik legnagyobb magyar emberének művét és sorsát érinteném. E csodálatos férfi természetesen ismeretlen a kortárs országlakosok előtt. Jó, ha néhányan a nevét tudják. „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!” Ez fűtötte Páter Kerkai Jenőt (1904-1970). A fiatal jezsuita szerzetes nem ábrándos ködevő volt, hanem igen művelt és okos ember, aki tudta, hogy a négyes jelmondat nem teljesülhet a gyökeres földreform és az egészséges telepítés nélkül. (Egyéb)

Czakó Gábor
Az Úr és József

Semmi kétség, Isten roppant gonddal választotta ki Józsefet ama több ezer korabeli férfi közül, aki joggal vallhatta magát Dávid házából valónak. Ha valaki ezer évet visszalapoz a Szentírásban Dávid történetéhez, bizony jócskán talál királyi gyermekeket. Ezek nyilván szaporodtak az évszázadok során. Miután a zsidóság az örökletes nemességet nem ismerte, a babiloni fogság és a háborúk a vagyoni viszonyokat jócskán átrendezték, az ivadékok szépen belekeveredtek a népbe, ami persze szintén leszármazottja vala (Egyéb)

Czakó Gábor
A Ganymedész-ügy

Tisztelt Vádhatóság! Kérem Kronidész Zeusz – olymposzi lakos, foglalkozása főisten – letartóztatását és kiskorú megrontása miatti szigorú megbüntetését. Nevezett ugyanis egyrészt elcsábította, mi több a lakhelyére ragadta a kiskorú Ganymédesz trójai lakost és szeretőjévé tette. A források ellentmondanak ugyan a tekintetben, hogy Zeusz személyesen hajtotta-e végre a fiúcska elrablását, vagy Sas nevű ügynöke által, mindenesetre Ganymédes éveken át a gyanúsított olymposzi háztartásában, vele nemi kapcsolatban élt. (Egyéb)

Czakó Gábor
Jézus látás

A görög istenek állandóan a világban csatangoltak. Szerették, vagy éppen agyoncsapták az embereket, szóval, többé-kevésbé hozzánk hasonlítottak. Akárcsak Tündér Ilona, Odin, vagy Vejnemöjnen. A külsőleg sokistenhívő Indiában a legfőbb istenség atman, kisbetűvel írva, mert személytelen, neve sincsen. Ő az „önvaló”, az „önmagában létező”. Emberi érzékszervekkel fölfoghatatlan, elvont valóság. Még a lélek szó is túl testies hozzá képest. A többi isten mind mulandó, valótlan, tehát káprázat. A hindu (Egyéb)

Adalberto
Két szerelmes kismadár

Hol volt, hol nem volt, egyszer réges-régen egy csodálatosan szép rózsaerdőben élt két szerelmes kismadár. Annyira szerették egymást, hogy ember nem talál szavakat leírni szerelmüket. Éjjel – nappal együtt voltak és szerelmes szavakat csicseregtek egymásnak. Sok állat irigyelte is őket. Az erdőben még nem volt ilyen, hogy két madár így egymásba szeretett volna. A rózsaerdőhöz közel volt egy öreg, odvas fa. Ebben lakott egy gonosz manó. (Egyéb)

Czakó Gábor
Tökfőzelék

Aki feküdt már kórházban, az sem ismeri igazából ezt a különös, semmihez sem hasonlítható világot. A betegek hevernek ágyukban, szenvednek, sőt, sokan túlszenvednek, mert az ő betegségük bizony fájdalmasabb a többiekénél. Százszor gyötrőbb, kínosabb és reménytelenebb. Elmesélték már ezerszer, mindenki mindenkinek, de nem árt ismételni, hadd tudják jobban. Kussoljanak és ne a vacak szamárköhögésükkel öljék a társaikat. Ezt az erélyesebbek rendre ki is nyilvánították: a te tüdőgyuszid semmi az enyémhez (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Kondra Katalin
„Elalszom, mint az őzek” (Dsida Jenő emlékére)

1907. május 17 Szatmárnémetiben született, Binder Jenő Emilként. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Tehetségét Benedek Elek fedezte fel és támogatta. 1923-1927 között rendszeres publikálási lehetőséget kapott a Cimbora című folyóiratban. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben tanult.1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem a jogi karára, de tanulmá... nyait végül nem fejezte be. (Egyéb)

Czakó Gábor
A megváltásról

Mi volna a megváltás? Talán Jézus önáldozata? Saját akaratából odaadta életét, amit erőszakkal, atombombával, lézerágyúval sem lehetne tőle elvenni? Halála és föltámadása? Vagy Isten országának megnyitása? Talán maradjunk ennél. Mi történhetett addig a megholtakkal? Tudjuk, az Ószövetségből, hogy Hénokh és Illés nem halt meg, az Úr magához vette őket. Talán másokat is, akik meghaltak csöndben, de az Írás hallgat a végtelen kegyelem döntéseiről. Isten országa az Evangélium egyik alaptanítása. (Egyéb)

Czakó Gábor
Az óriás és a halott asszony

Elöl cuppogott az óriás, mögötte, jócskán lemaradva a halott asszony. Az óriás nem sietett, de termetéből adódóan nem is szorult rá. A halott asszony meg hova igyekezett volna a félgyász, félbánat-viola fürdőruhájában? Az óriás kettesével vette a medence lépcsőfokait és a korlátot sem fogta. Annál óvatosabb volt az asszony: kapaszkodott még a habokban is. Az utolsó lépcsőről az óriás elrugaszkodott, hasra vetette magát és hatalmas karcsapásokkal-rúgásokkal már át is robogott a medence túlsó partjára. (Egyéb)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Kondra Katalin
Éljen Május elseje! (Megemlékezés)

A munka ünnepén koldulni nem lehet. Egy tisztességes világban a koldulás nem számít munkavégzésnek, inkább életforma. Miért is ne lehetne, hisz mindig akadnak emberek, akiknek mindenből több van, mint kellene. Ezek az emberek eltarthatnák a koldusokat és jó lehetőség volna arra is, hogy így vásároljanak maguknak belépőt a mennyek országában. Nem árt erre is gondolni néha! Szóval a kol.. dulás, mint életforma nem megvetendő, de a mai tökéletlen világunkban bűntettnek számít. (Egyéb)

Adalberto
Nagyszakállú manó

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt a manók országa. Itt lakott a nagyszakállú manó, akinek olyan hosszú volt arcának az ékessége, hogy az a földet érte. Minden nap, órákig fésülgette, mire szép, selymes lett. Mindenki csodálattal nézett rá, amikor megpillantotta. A manó büszke is volt, ha valaki ráfeledkezett, és ámulva szemlélte azt. A szépségén kívül a szakállnak varázsereje is volt. Aki megérintette, annak kívánsága azonnal teljesült. (Egyéb)

Czakó Gábor
Az igazi fasiszták

A 90-es évek elején az akkoriban ellenzékbe szorult politikusok és úgynevezett értelmiségiek világszerte rágalmazták Magyarországot. Azzal, hogy szabadon választott kormánya szélsőjobboldali, sőt fasiszta politikát folytat, üldözi a zsidókat – és így tovább. Ebben az időben hallgattam Habsburg Ottó előadását, melyben kitért arra, hogy Európában ilyesmi lehetetlen. Azt mondta, hogy odahaza legyen valaki, bár akármilyen kőke... mény ellenzéki, vagy akár személyes ellenség, az Európai (Egyéb)

Bihary József
Édes apanyelvünk (A magyar nyelv napja)

A képen a Sternchen nevű, egykori göttingeni mozi portálja látható (fotó Panoramio). Az alábbi írás részlet egy kisregényből, aminek a címe „Az ösztöndíj”. A történet 1974-ben játszódik, és egy magyar ENSZ-ösztöndíjas viszontagságait taglalja a hajdan volt NSZK-ban, akit minden vétlensége ellenére spionnak néznek, aminek azonban mégis csak van némi alapja./ Nem messze a Calsowstrassehoz, ahol albérletben laktam, valamerre a Frieseweg irányában, lapult meg egy kültelki, kis mozi, a „Sternchen” (Csillagocska) (Egyéb)

Veress Zoltán
A Gorlicei csata "felfedezése"

A Gorlicei csatával kapcsolatban az az érzésem, hogy ennél az óriási katonai eseménynél a magyar katonák szereplésének jelentőségéről alig esik szó. Pedig itt a magyarországi közös és honvéd alakulatok döntő szerepet játszottak, amelyre többek között a kiterjedt hadműveletek legdöntőbb helyszínén látottak alapján rá lehet jönni. A legfontosabb helyen ugyanis, a Pustki hegynél levő és a lengyelek által példásan gondozott számos katonai temető... ben a sírokat tekintve – sajnos – magyar túlsúly van. (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap