Egyéb

Szerkesztő B
1761. október 2-án halt meg Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc íródeákja

Mikes Pál és Torma Éva fia; atyja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki őt Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” (apródja) lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő. (Egyéb)

Fehér József
Mit szólna ehhez nagyapa és Fenyvesi bácsi?

Mindig kitörő örömmel fogadtuk, amikor a elérkezett a nyári szünidő. Bármennyire is szerettünk a tanyai iskolába járni, hallgatni a kedves Berei tanító-házaspár szavait, a tanév végére elfáradtunk, és ránk fért egy kis pihenés. A Csicsatéri iskolából hazafelé tartva, a dűlőutak mentén éreztük az akácvirágok finom illatát. Hófehér fürtökben csüngtek alá az ágakról. Nem csak az illatuk volt finom, hanem az ízük is. A virágfürtök teli voltak nektárral. (Egyéb)

Adorján András
Barnabás, a királlyá lett juhász 2/9.

- mesesorozat - Mártának és Annának - Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris csiszolással kö... zölhető is lenne. Szándékomban állt folytatni is, csakhogy időközben felnőttek a gyerekek… (Egyéb)

Adorján András
Barnabás, a királlyá lett juhász 1/9

- mesesorozat - Mártának és Annának - Ezt a befejezetlen mesesorozatot 1987. december 24-én kezdtem el írni a kislányaimnak. (Márta akkor volt 8, Anna-Berta 7 éves.) Azazhogy nem írtam, hanem magnóra mondtam, hogy – mint afféle papapótlót – a gyerekek esténként meghallgathassák. Évek múltak el, míg egyszer megkértem valakit, gépelné le. Úgy is lett, s én úgy találtam, hogy némi stiláris csiszolással kö... zölhető is lenne. Szándékomban állt folytatni is, csakhogy időközben felnőttek a gyerekek… (Egyéb)

Fedák Anita
Kevesebben és szegényebbek lettünk (Turcsány Péterről)

Döbbenten olvastam a Magyar Irodalmi Lap oldalán a szomorú hírt, hogy egyik írótársunkat, Turcsány Pétert elszólították a múzsák egy másik irodalmi dimenzióba. Bevallom nem adatott meg a személyes találkozás, bár titokban mindig is reménykedtem, hogy egyszer, valamilyen véletlen során találkozunk, beszélgetünk és gondolatot cserélünk azokról a sorskérdésekről, amelyek többek között az elszakított nemzetrészeket érintenék. Szomorú vagyok, mert elszállt a remény… (Egyéb)

Jókai Anna
Ismétlések kora

A „dics elborult”. Nehéz ma erről írni. Fáradtságot, csömört, a hiábavalóság érzetét legyőzni. Amikor csaknem mindig, csaknem mindenki megelégszik a dolgok politikai olvasatával; sőt, a többség szinte igényli, hogy a bűnbakot kizárólag a politikai színtéren keresse. Gondolkodásom irányultsága ezt nekem nem engedi meg. Még ha szükségszerűen érintem is a politikai szférát, testestül-lelkestül beleveszni nem kívánok. Írói alkatom is tiltakozik. Az albatroszmadár röhejes (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Bartók Béla és Nagyszőlős

Az édesanya látta, hogy Nagyszőlősön már nem tud továbbfejlődni fia kiemelkedő zenei tehetsége, 1891 szeptemberében Nagyváradra küldte gimnáziumba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, ezért anyja a tél folyamán hazavitte Nagyszőlősre. 1892. május elsején az ugocsai vármegyeháza nagytermében jótékonysági koncertet szerveztek, ahol életében először nagyközönség előtt is bemutathatta tehetsé... gét. Ekkor Bartók mindössze 11 éves. A koncertre (Egyéb)

Jókai Anna
El a kötelekkel –

Az „elkötelezett” kifejezést sohasem szerettem. Az alapszó, a „kötél”, árulkodik. Vagy engem kötöttek oda, vagy magam kötöttem magam – biztos ami biztos, el ne szaladjak! – valamihez. Mindkét eset a szabadság hiánya. A magánszférában is kesernyés, inkább pejoratív: „…már el vagyok kötelezve” – valami megtorpanást jelent, muszájlemondást nemcsak a továbblépésről, de a továbbgondolásról is. Elkötelezettnek lenni: egy korábbi – meglehet... (Egyéb)

Jókai Anna
Ima az utódokért

Például akik odalenn vihorásznak gipszmárvány oszlopok közt falkába verődve, a nyakuk vékony, és mellkasuk behorpad, korcsosult sarlók, imbolyogva fémmel patkolt lábakon; a vastag talpbőr őket köpésbe és kőre szórt magokba ragasztja. A lányok a semmitől viselősek a hasassá duzzasztott dzseki alatt – a jelentéktelen csúnyaságot így változtatják legalább a rútságban jelentékennyé: ők a botránkoztatók, a régen elpackázott eufória kikövetelői Te legboldogtalanabb Bol... (Egyéb)

Csata Ernő
Ábel népe jubileumi füzet - Tamási Áron

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron) Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával…és elnyerte a királyságot (Egyéb)

Szerkesztő B
1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (anyakönyvezve: Szentgyörgyi Albert Imre)[4] (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947). Neves orvosprofesszori dinasztia tagja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. (Egyéb)

Szerkesztő B
1941. szeptember 15-én született Albert Flórián aranylabdás futballista

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Szerkesztő A
Albert Flóriánról

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Jókai Anna
Az az este

Többen vagyunk együtt, mintsem képzeled – vannak olyan napok s a napokban olyan óra. Bizony, hallgass ide: lehet, hogy álom, lehet, hogy való. A csönd az első vendég, beköltözik a félhomállyal. A lélek-senkiföldje gazdáját keresi. A szürke alkonyulat feszülten vár valamit. Alig koccannak, alig reccsennek a tárgyak. Ugrásra kész az ünnep – de karmai nincsenek, meleg testével hideg ellen, gyilok ellen befed. Egy kéz érintése. – Ki van itt? – kérded, tudod pedig. A másik keze az vagy... (Egyéb)

Szerkesztő A
1931. szeptember 9-án született Latinovits Zoltán színész

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyikeként tartják számon, s sokan úgy ís nevezik: „a színészkirály” [1] [2]. 1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly ét... termében, "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja (Egyéb)

Szerkesztő B
1948. szeptember 9-én hunyt el Bíró Lajos író író, újságíró, forgatókönyv író

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1] Élete // Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el. 1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság (Egyéb)

Csata Ernő
Bíró Lajos plágiumafférja

Bíró Lajos, regényinek, színműveinek, novelláinak a figuráit az eleven valóságból vette, nem egyszer annyira forrón szakította ki az életből, hogy a kortársai világosan felismerték egyik-másik modelljét. A valóság eseményeit szinte változtatás nélkül vitte színpadra a Rablólovag vagy a Sárga liliom című színdarabokban vagy a Kunszállási emberek című novelláskönyvben olyan figurák szerepelnek, akik a könyv megjelenésekor, 1912-ben, még éltek. (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Akácfa holokauszt. (Hogy ne legyen soha, akác-soa!)

A németek egy része (az én korosztályom), már soha nem lehet büszke arra, hogy németnek született, mert a holokauszt miatt érzett (beléjük nevelt) önvád ezt nem engedi meg. Hiába mondják, hogy: „én akkor még meg sem születtem!” – bűnösnek kell érezni magukat, míg a „sértett fél”, és gyermekeik, örök kárpótlásban részesülnek. Ha a memetika oldaláról közelítjük meg a fajgyűlöletet, akkor összehasonlíthatóvá válik az ... (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Móricz Zsigmond kárpátaljai kötődései

Móricz Zsigmondnak nagy kultusza van Kárpátalján. Nevét az ugocsai Péterfalván középiskola, a nagyszőlősi járásban kulturális egyesület viseli. Születésének 125. évfordulóján a megemlékezések központja a hajdani Szatmár megyébôl egyetlenként átcsatolt település, a Boldog emberben is megidézett Nagypalád volt. A ragaszkodás nem véletlen, hiszen Móricz Zsigmond életét és munkásságát számtalan szál köti Kárpát... aljához. Egy kis lokálpatrióta (Egyéb)

Jókai Anna
Utóéletre ítélve

Móricz Zsigmondról „Önmagából senki sem léphet ki, senki sem adhat mást, mint ami lényege, legfeljebb ha idegen lényeget akar produkálni. Őszinte művész egy életen át ugyanazt produkálja. Arról van tehát szó, hogy egy bizonyos idő múlva a művész, még akkor is, ha önmagát felülmúlja: nem hoz újat, nem hoz szenzációt. Rubens szakadatlanul Rubens, tízezer múzeumi képen át, és Rembrant szakadatlanul Rembrant, ha bármilyen padlásról kerül is elő egy-egy újabb darabja.” (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap