Egyéb

Czakó Gábor
A só

Öregedvén egyre veszítünk tetteink és gondolataink frissességéből, erejéből, talán őszinteségéből is, mert nehéz bevallani gyöngülésünket, feledékenységünket, okosságunk fogyatkozását. Talán szeretetünk is kopik, mert ugyan érzéseink nem változnak, sőt, erősebben szeretjük unokáinkat, velünk vénülő házastársunkat, még halottainkat is, ám ezt egyre kevésbé mutatjuk, mivel nem halljuk jól a kérdéseket meg a kéréseket, megfeledkezünk a személyes ünnepekről. Talán elvesztettük ízünket? A Hegyi beszéd végén mondja (Egyéb)

Duray Miklós
A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti állampolgári, jogi, vagyoni, nyelvi és kulturális kollektív jogfosztottságának tablója

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Jókai Anna
A korai és az utolsó

Önarckép 1946 január / A távozó 1990 január / A korai verset Nemes Nagy Ágnes a kötetébe nem vette fel. Talán igaza volt: még nem vers ez, inkább odavetett széljegyzet, rögzítés szándékából, a valóság margójára. / „Mohó vagyok. Vad vagyok. / Önmagamban rab vagyok. / Rémület és gyűlölet / feszíti a bőrömet. / Csinos vagyok, szép vagyok. / Hosszúlábú, ép vagyok.” / Dallamos, egyszerű mondóka. Bizonyos fokig utánérzés; így a „rémület” és a „gyűlölet” sem egészen... (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Balázs Csilla Kinga
Kék tinta, néma tusa

Ez a rövid szöveg, amit jobb híján versnovellaként definiálok, bepillantást enged egy külön csapásokon "csörtető" szerző kulisszatitkaiba. A szöveg a lehetetlent feszegeti, hisz az asszociatív, automatikus írástechnika működési háttere éppen a rögzíthetetlenség. Olyan ez, mint a "hoztam is meg nem is", "van is, meg nincs is" ajándékok. A szöveg létrejöttét két idejében érkező baráti hozzászólás ihlette. "Ne add el magad, keresd a legjobb, a leghelyesebb csattanót." - így szólt az intelem. (Egyéb)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Czakó Gábor
Tanbaj és a benső Trianon

Olvasom az Nemzetben – Gyerekhiány a középfokú iskolákban (2011. július 2.) – hogy az ősszel induló tanévre 152 158 helyet hirdettek meg, ám csak 102 809 gyermek jelentkezett. Az ok a benső Trianon: 1918-ban Károlyiék ideológiából adták át az országot a zsákmányéhes szomszédoknak, a mai nemzedék nem szül, nem nevel gyermeket, s így üríti ki a hazát más, élni vágyóbb népek számára. De maradjunk az iskoláknál, az élet tanműhelyeinél. A nemzet sorsa függ tőlük. A szakiskolákba 30%-kal kevesebb gyermek (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
A ridegvári harangok

X . Y. községben, nevezzük Melegfalvának, Ábris és Leó számítottak a barátság mintaképének. Pedig élt itt más igaz barát is, továbbá jó szomszédok, jó boltosok, jó gazdák, akikről mind-mind példát lehetett volna venni, ha ismerik. De nem ismerték. Sem a falut, sem a lakóit olyan eldugott, istenháta mögötti vidéken éltek, éldegéltek egymás mellett sok-sok éven át, amíg… Nos igen, amíg egy reformhullám át nem csapott a községen. Ekkor fokozatosan leé... pítették az iskolát, postát, pékséget, varrodát és más, munkát (Egyéb)

Czakó Gábor
Isten szerény I.

I. rész / Jézusnak van egy igen gyakori mondata az Evangéliumban: „menj, hited meggyógyított téged!” Ez olykor más mondatfűzéssel is előkerül, például Máté 9. fejezetének elején (1-6), amikor „lakóvárosában” egy bénát „hoztak elébe…Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: "Bízzál fiam! Bocsánatot nyertek bűneid." Néhány írástudó erre azt gondolta magában: "Ez káromkodik." Jézus gondola... taikba látva így szólt: "Miért gondoltok rosszat magatokban? – Szúrjuk ide: egy jótett láttán! – Mi (Egyéb)

Balázs Csilla Kinga
Űrszemét

A narrátor (a Szobor) 1947-ben született. Felmenői egy Árpád-kori faluból, Viszákról (Vissza-ágról) származnak. Sokáig Sopronban tevékenykedett, ápolónőként. Narrátorként a csiripoló verebektől szerzi az információkat és nemcsak néz, de lát is. Szemellenzők nélkül. Látja, amit látnia kell, de senki nem akar látni, mert az igazság látványa időnként több, mint kellemetlen.Tükörként akarjuk kezelni a valóságot? Tükör által homályosan látunk. (Egyéb)

Czakó Gábor
A só

Öregedvén egyre veszítünk tetteink és gondolataink frissességéből, erejéből, talán őszinteségéből is, mert nehéz bevallani gyöngülésünket, feledékenységünket, okosságunk fogyatkozását. Talán szeretetünk is kopik, mert ugyan érzéseink nem változnak, sőt, erősebben szeretjük unokáinkat, velünk vénülő házastársunkat, még halottainkat is, ám ezt egyre kevésbé mutatjuk, mivel nem halljuk jól a kérdéseket meg a kéréseket, megfeledkezünk a személyes ünnepekről. Talán elvesztettük ízünket? A Hegyi beszéd végén mondja (Egyéb)

Czakó Gábor
Még egy ember

Játékfilm az 1944-45 délvidéki jugoszláv vérengzésről. / Történelmi háttér. A vérengzésnek semmi köze nem volt az ún. újvidéki Hideg napok barbár eseményeihez, melyeket a korabeli magyar országgyűlés is elítélt, kezdeményezve a felelősök megbüntetését, és a sértettek kárpótlását. Ez a politikai döntés példátlan a II. V. H. történetében, viszont kapcsolódik a „rácjárások” történetéhez. Tito 1944. május 24-én írta alá a kezdeményezé... sére elkészített: Rendelet a katonai bíróságokról, valamint a katonai bíróságok (Egyéb)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Czakó Gábor
Honnan van Jézus hatalma?

Máté evangéliuma 4. fejezetének elején Jézust a „Lélek kivitte a pusztába, hogy megkísértse az ördög.” Mi van pusztában? Semmi és senki? Vagy Aki Van, a mindenkor, mindenütt Jelenlévő. Ily módon léte előföltétele tér, erő, idő – bármi más megvalósulásának. Annak is, hogy Egyszülött Fia megmérkőzzék a Gonosszal. A Megváltó „negyven nap és negyven éjjel böjtölt”, amit emberileg lehetetlen lett volna kibírnia, ha nem táplálkozott volna az Atya közelségéből. Hitéből. Ez után kezdte meg működését. Hatalmas (Egyéb)

Balázs Csilla Kinga
Szarvasok

A szöveg ihletője, Tóth Karcsi, táncos, egy védőoltás következtében bénult meg. Nem mondott le az álmairól, úgy változott, úgy váltotta meg az életét, hogy azzal egyebek mellett a szerzőt is a lábára állította. Noha időnként félreértik, vagy nem veszik elég komolyan, Karcsi az életével és a művészetével a társadalom érzékenyítésén túl sorstársai helyzetén szeretnere segíteni, s amíg az megváltozik, igyekszik saját példáján keresztül tartani bennü(n)k a lelket. /Két éves koromban egy védőoltás (Egyéb)

Polszerkesztő2
Az Index szerint nem baj, ha a muszlimok államot alapítanak Európában

A liberális lap szerint a most érkező közel-keleti és afrikai bevándorlók államot alapíthatnak Európában, de ezzel nincs semmi probléma, hiszen erről szól az európai történelem. Az Index.hu címlapján megjelent egy publicisztika, amely azzal próbálja elfogadhatóbbá tenni a bevándorlást, hogy azt mondja, „mi magyarok is bevándorlóként érkeztünk” Európába, ezért meg kell értenünk, hogy a bevándorlók érkezése egy természetes folyamat, ami az európai történelem része. (Egyéb)

Czakó Gábor
Kerkai páter és a Népfőiskola

Ezúttal a huszadik század egyik legnagyobb magyar emberének művét és sorsát érinteném. E csodálatos férfi természetesen ismeretlen a kortárs országlakosok előtt. Jó, ha néhányan a nevét tudják. „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!” Ez fűtötte Páter Kerkai Jenőt (1904-1970). A fiatal jezsuita szerzetes nem ábrándos ködevő volt, hanem igen művelt és okos ember, aki tudta, hogy a négyes jelmondat nem teljesülhet a gyökeres földreform és az egészséges telepítés nélkül. (Egyéb)

Czakó Gábor
Az Úr és József

Semmi kétség, Isten roppant gonddal választotta ki Józsefet ama több ezer korabeli férfi közül, aki joggal vallhatta magát Dávid házából valónak. Ha valaki ezer évet visszalapoz a Szentírásban Dávid történetéhez, bizony jócskán talál királyi gyermekeket. Ezek nyilván szaporodtak az évszázadok során. Miután a zsidóság az örökletes nemességet nem ismerte, a babiloni fogság és a háborúk a vagyoni viszonyokat jócskán átrendezték, az ivadékok szépen belekeveredtek a népbe, ami persze szintén leszármazottja vala (Egyéb)

Czakó Gábor
A Ganymedész-ügy

Tisztelt Vádhatóság! Kérem Kronidész Zeusz – olymposzi lakos, foglalkozása főisten – letartóztatását és kiskorú megrontása miatti szigorú megbüntetését. Nevezett ugyanis egyrészt elcsábította, mi több a lakhelyére ragadta a kiskorú Ganymédesz trójai lakost és szeretőjévé tette. A források ellentmondanak ugyan a tekintetben, hogy Zeusz személyesen hajtotta-e végre a fiúcska elrablását, vagy Sas nevű ügynöke által, mindenesetre Ganymédes éveken át a gyanúsított olymposzi háztartásában, vele nemi kapcsolatban élt. (Egyéb)

Czakó Gábor
Jézus látás

A görög istenek állandóan a világban csatangoltak. Szerették, vagy éppen agyoncsapták az embereket, szóval, többé-kevésbé hozzánk hasonlítottak. Akárcsak Tündér Ilona, Odin, vagy Vejnemöjnen. A külsőleg sokistenhívő Indiában a legfőbb istenség atman, kisbetűvel írva, mert személytelen, neve sincsen. Ő az „önvaló”, az „önmagában létező”. Emberi érzékszervekkel fölfoghatatlan, elvont valóság. Még a lélek szó is túl testies hozzá képest. A többi isten mind mulandó, valótlan, tehát káprázat. A hindu (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap