Egyéb

Apáti Kovács Béla
Két szerelmes kismadár

Hol volt, hol nem volt, egyszer réges-régen egy csodálatosan szép rózsaerdőben élt két szerelmes kismadár. Annyira szerették egymást, hogy ember nem talál szavakat leírni szerelmüket. Éjjel – nappal együtt voltak és szerelmes szavakat csicseregtek egymásnak. Sok állat irigyelte is őket. Az erdőben még nem volt ilyen, hogy két madár így egymásba szeretett volna. A rózsaerdőhöz közel volt egy öreg, odvas fa. Ebben lakott egy gonosz manó. (Egyéb)

Czakó Gábor
Tökfőzelék

Aki feküdt már kórházban, az sem ismeri igazából ezt a különös, semmihez sem hasonlítható világot. A betegek hevernek ágyukban, szenvednek, sőt, sokan túlszenvednek, mert az ő betegségük bizony fájdalmasabb a többiekénél. Százszor gyötrőbb, kínosabb és reménytelenebb. Elmesélték már ezerszer, mindenki mindenkinek, de nem árt ismételni, hadd tudják jobban. Kussoljanak és ne a vacak szamárköhögésükkel öljék a társaikat. Ezt az erélyesebbek rendre ki is nyilvánították: a te tüdőgyuszid semmi az enyémhez (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Czakó Gábor
A megváltásról

Mi volna a megváltás? Talán Jézus önáldozata? Saját akaratából odaadta életét, amit erőszakkal, atombombával, lézerágyúval sem lehetne tőle elvenni? Halála és föltámadása? Vagy Isten országának megnyitása? Talán maradjunk ennél. Mi történhetett addig a megholtakkal? Tudjuk, az Ószövetségből, hogy Hénokh és Illés nem halt meg, az Úr magához vette őket. Talán másokat is, akik meghaltak csöndben, de az Írás hallgat a végtelen kegyelem döntéseiről. Isten országa az Evangélium egyik alaptanítása. (Egyéb)

Czakó Gábor
Az óriás és a halott asszony

Elöl cuppogott az óriás, mögötte, jócskán lemaradva a halott asszony. Az óriás nem sietett, de termetéből adódóan nem is szorult rá. A halott asszony meg hova igyekezett volna a félgyász, félbánat-viola fürdőruhájában? Az óriás kettesével vette a medence lépcsőfokait és a korlátot sem fogta. Annál óvatosabb volt az asszony: kapaszkodott még a habokban is. Az utolsó lépcsőről az óriás elrugaszkodott, hasra vetette magát és hatalmas karcsapásokkal-rúgásokkal már át is robogott a medence túlsó partjára. (Egyéb)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Kondra Katalin
Éljen Május elseje! (Megemlékezés)

A munka ünnepén koldulni nem lehet. Egy tisztességes világban a koldulás nem számít munkavégzésnek, inkább életforma. Miért is ne lehetne, hisz mindig akadnak emberek, akiknek mindenből több van, mint kellene. Ezek az emberek eltarthatnák a koldusokat és jó lehetőség volna arra is, hogy így vásároljanak maguknak belépőt a mennyek országában. Nem árt erre is gondolni néha! Szóval a kol.. dulás, mint életforma nem megvetendő, de a mai tökéletlen világunkban bűntettnek számít. (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
Nagyszakállú manó

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt a manók országa. Itt lakott a nagyszakállú manó, akinek olyan hosszú volt arcának az ékessége, hogy az a földet érte. Minden nap, órákig fésülgette, mire szép, selymes lett. Mindenki csodálattal nézett rá, amikor megpillantotta. A manó büszke is volt, ha valaki ráfeledkezett, és ámulva szemlélte azt. A szépségén kívül a szakállnak varázsereje is volt. Aki megérintette, annak kívánsága azonnal teljesült. (Egyéb)

Czakó Gábor
Az igazi fasiszták

A 90-es évek elején az akkoriban ellenzékbe szorult politikusok és úgynevezett értelmiségiek világszerte rágalmazták Magyarországot. Azzal, hogy szabadon választott kormánya szélsőjobboldali, sőt fasiszta politikát folytat, üldözi a zsidókat – és így tovább. Ebben az időben hallgattam Habsburg Ottó előadását, melyben kitért arra, hogy Európában ilyesmi lehetetlen. Azt mondta, hogy odahaza legyen valaki, bár akármilyen kőke... mény ellenzéki, vagy akár személyes ellenség, az Európai (Egyéb)

Bihary József
Édes apanyelvünk (A magyar nyelv napja)

A képen a Sternchen nevű, egykori göttingeni mozi portálja látható (fotó Panoramio). Az alábbi írás részlet egy kisregényből, aminek a címe „Az ösztöndíj”. A történet 1974-ben játszódik, és egy magyar ENSZ-ösztöndíjas viszontagságait taglalja a hajdan volt NSZK-ban, akit minden vétlensége ellenére spionnak néznek, aminek azonban mégis csak van némi alapja./ Nem messze a Calsowstrassehoz, ahol albérletben laktam, valamerre a Frieseweg irányában, lapult meg egy kültelki, kis mozi, a „Sternchen” (Csillagocska) (Egyéb)

Czakó Gábor
Az emmauszi vacsora

Annak a bizonyos Húsvétnak a vasárnapján néhány tanítvány a Jeruzsálemhez közeli Emmauszba ment. (Luk 24,13 skk.) Jézus csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték föl. Holott a bibliatudósok szerint közülük Kleofás, vagy más kiejtéssel Alfeus, Jakab apostolnak, Jézus „fivérének” apja, tehát az Üdvözítő nagybátyja volt, s velük tartott a tizenkettő egyike, a zelóta Simon. Miért? Először azért, mert hitetlenek lettek. Csalódtak abban az elképzelésben, amit ők a Messiásról magunknak kialakítottak, meg persze (Egyéb)

Szerkesztő A
Kellemes Húsvéti ünnepeket kíván a MIL!

Kellemes Húsvéti ünnepeket kíván a MIL!Jézus Krisztus feltámadásának napján a Magyar Irodalmi Lap minden kedves írójának, olvasójának és minden derék magyarnak áldott húsvéti ünnepeket kívánunk! Kívánunk sok piros tojást, illatos locsolást és rózsaszín sonkát vörös borral. Kívánjuk, hogy húsvét szent ünnepén családjaikkal, barátaikkal egyetemben mindnyájan megújulhassanak, mint szeretett Hazánk, Magyarország! A Magyar Irodalmi Lap Szerkesztősége (Egyéb)

Czakó Gábor
Gyermekkönyvekről és a képzeletről!

Az olvasás – gyermekkortól kezdve – azért fontos, mert mozgásba hozza jobb agyféltekénket, megtanít a képi gondolkodásra, megindítja a képzeletünket. A kép a magyarban ontológiai – létbeni – értelmű szó, mint Platónnál. A kép ezért képes bevinni bennünket a valóságba, a lelkünkbe. A költői kép, vagy a mesekönyvet kísérő jó rajz elindítja, serkenti képzeletünket, a többit az olvasóra bízza. Móra Bicebócáját, Lázár Ervin Dömdödömjét, Weöres Bóbitáját, a népmesék Tündér Ilonáját, táltos paripáját, boszorkányát (Egyéb)

Bihary József
Örökség_6: Víg suszter öröksége

Gyönyörű tavasz köszöntött Kunfalura. L. Pál főjegyző nagyokat szippantott a májusi levegőből, miközben kegyesen visszaköszönt az őt megsüvegelő, dolgaik után siető embereknek. A hatvan felé járó úr éppen a hivatalába igyekezett, szájában jóféle szivar várt arra, hogy gazdája rágyújtson. Finom, nappabőr kesztyűjét és a sétabotját a baljába vette, hogy megpödörhesse kackiásan felfelé kunkorodó, festett bajuszát. Piacnap volt, Buka Jani, a kisbíró éppen a községháza előtt (Egyéb)

Czakó Gábor
Tanítvány, mester és alázat

A mester az Igazságban való élet. Ezért önmagában, tanítvány nélkül is létezik. A tanítvány viszont mester nélkül nem. A tanítvány úgy születik, hogy fölébred valakiben: a nem tudás belátása, a tudásvágy és elindul mester keresni. Ezt tette a mesebeli vadgalamb, aki röstellte, hogy otthona pár szedett-vedett gally; szeretett volna megtanulni fészket rakni. Elment a cinegéhez, s kérte, avassa be a fészekrakás tudományába. A cinege készségesen mutatta, magyarázta, miközben a vadgalamb egyre (Egyéb)

Polszerkesztő2
Obrusánszky Borbála: Batu harminc levele

A Habsburg történetírás „érdeme”, hogy a keletről érkező és velünk szövetséget kereső népeket vad barbárnak tartjuk. Talán alig akad olyan hazai történész, aki elfogadná, hogy a XIII. században a kelet felől érkező mongolok nem pusztítani és rombolni akartak, hanem a nyugat-európai államok elleni hadjárathoz rokoni segítséget kértek. Éppen ideje lenne elavult és a Habsburg ér... dekeket szem előtt tartó történetírásukat gyökeresen átértékelni és egyes, magyar történeti eseményeket nemzeti szempontból megvizsgálni! (Egyéb)

Polszerkesztő2
Mi az igazság az Európai Unióhoz való csatlakozásunkról?

Mielőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, még nem olvashattunk olyan értékeléseket, miszerint a magyar gazdaság életképtelen lenne az EU nélkül – ehelyett magasabb bérekkel, javuló élet-színvonallal, pozitív jövőképpel ámítottak. Az uniós csatlakozás hatására annyit változott az ország helyzete, hogy ma már magabiztosan kijelentik; “Magyarország életképtelen az EU nélkül”. Brüsszel képviselői egy bubo... rékban sétálnak, nincs kapcsolatuk a magyar valósággal, ezért nem is tudnak nekünk mondani semmit. (Egyéb)

Jókai Anna
Mécsvilág

Kassa, március huszonkettedike. Erős szél, a napfény még felhőkkel váltakozik. Márai Sándor emléktábláját avatjuk, a kassai házon, ahol eltöltötte gyermek- s ifjúkorát. Az utca szűk – a sokaság még többnek látszik. Talán kétszázan is lehetünk. A „Csengettyű”-kórus énekel, Pomogáts Béla és Grendel Lajos értő szavai egymást követik. Egy fiatalember a soha el nem avuló Halotti beszédet mondja, a reménytelenség és kétségbeesés versét, amelyben az emigráns Márai egy csepp (Egyéb)

Bihary József
Örökség_4: Bevándorló milliomos

Schmidt doktortól sok mindent megtanult Miska a tengerhajózás vitorlázó „szakán”. A doktor ugyanis közönséges matrózként szolgált a hajón, és csak mellékesen orvosolt betegségeket. Ez volt az ő viteldíja, lévén, ő is kivándorlóként jutott a HUNNUS fedélzetére. Miska viszont 80 Koronát fizetett a hajótársaságnak. Ahogy most erre visszagondolt, elmosolyodott, - Belevaló ember ez a doktor! Milyen kár, nem a környé... ken telepedett le. Most lenne egy ismerősöm. (Egyéb)

Bihary József
Örökség_3: Utazás, új világ

Miskának temérdek átgondolni valója akadt, midőn zsidó házalónak öltözve, igazgatta suhogó kaftánját, imasálját, fekete, nagykarimájú kalapját, a kalap alól hosszan kilógó pajeszokat és a vállán átvetett szíjú tálcát, ami az „árukészletet” tartalmazta: leledzett ott cérna, tű, bicska, beretva, tűzkő, színes szalag garmadában, de a fő áru mégis a masina* volt. A fél Alföldön keresik, és noha már „felakasztották” Debrecenben, a csen-dőrségi körözvényeken még ott díszlik a neve,... (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap