Egyéb

Balázs Csilla Kinga
Röpirat az irodalom funkciójáról és a kortárs magyar irodalomról

Hundertwasser művészetről írt kiáltványára és dr. Mohácsy Károly irodalomtankönyvére alapozott, vitaindítónak szánt gondolatok a kultúra és ezen belül a kortárs magyar irodalom tendenciáiról. Válaszkísérletek a kérdésre, hogy mi lenne a legrangosabb költészeti díj névadójának, József Attilának a sorsa, ha ma születne meg és ma szeretne alkotni, és egy szintén vitára alkalmas lábjegyzet az irodalmi pályázatok jelenlegi, diszkriminatívan korhatáros és a női alkotókat hátrányos helyzetbe kényszerítő jelenségéről. (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
Pirinyó királyfi

Volt egyszer egy öreg király, kinek volt egy aprócska fia. Olyan kicsi volt, hogy akár egy macskán is lovagolhatott volna. Bajban is volt az apja, amikor a királyfi arra kérte, hogy a havi lóvásáron vegyen neki egy szép táltos paripát. Hiába járták be az egész vásárt, sehol nem leltek olyan állatra, ami nagyságban megfelelt volna. Ez nagyon elszomorította az öreg királyt. Otthon nem merte megmondani a fiának, hogy bizony nincs olyan ilyen ló a széles nagy... világban. (Egyéb)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán - Magyarország lovagvárai - 4. Világos

Mikszáth Kálmán, a „nagy mesemondó” a magyar történelem dicső múltjába kalauzol el minket. A leírásokban egyszerre ötvöződik a mese, a rege és a történelem. Megismerhetjük a várak keletkezésének körülményeit, találkozhatunk neves családokkal, mint például a Hunyadiak vagy a Rákócziak nemzetségével. Kőhalom, Selmecbánya, Világos, Kraszna... horka, Kékkő, Somlyó, Árva, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár le... gendája elevenedik meg utánozhatatlan mikszáthi stílusban. (Egyéb)

Bilecz Ferenc
A magyarok honfoglalása, így is történhetett

A Volga-Káma és az Ural-hegység déli területei között élő magyar törzsek a 9. század elején – Anonymus szerint, 819-ben – kapcsolatba lépnek a Don alsó folyásánál letelepült magyarokkal: „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta.” (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Trianon Gyásznapja

Trianon nem elsősorban azért örök seb, mert a történelmi ország földjének nagyobb része odalett. Nem azért, mert a gazdasági erőforrások jelentős részétől elvágták ezzel az ország középső – maradvány – részét, és nem is azért, mert több milliónyi magyarul beszélő – érző-gondolkodó – nemzettestvérünktől vágtak el bennünket, daraboltak így szerteszéjjel egy érző nemzettestet. Hanem azért, mert Trianonban a más nemzetekben és legfá... jóbbként az önmagunkban bízó gondolkodás halála történt. (Egyéb)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán - Magyarország lovagvárai - 2. Csicsóvár

Mikszáth Kálmán, a „nagy mesemondó” a magyar történelem dicső múltjába kalauzol el minket. A leírásokban egyszerre ötvöződik a mese, a rege és a történelem. Megismerhetjük a várak keletkezésének körülményeit, találkozhatunk neves családokkal, mint például a Hunyadiak vagy a Rákócziak nemzetségével. Kőhalom, Selmecbánya, Világos, Kraszna... horka, Kékkő, Somlyó, Árva, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár le... gendája elevenedik meg utánozhatatlan mikszáthi stílusban (Egyéb)

Szerkesztő A
Pilinszky János Emléknap

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú. Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. (Egyéb)

Barcsa Dániel
Csórják Gábor Áront!

Aki próbált erdélyi városban véletlen fennmaradt magyar emlékekre vadászni – bízva a balkáni slamposságban –, az már szembesült efféle utcanevekkel, mint Pavel Chinezu, Matei Corvinul, Gheorghe Doja. Ezek az utcanevek bizonyítják – tudnivaló, e tőrőlmetszett román nevek Kinizsi Pált, Mátyás királyunkat és Dózsa Györgyöt rejtik –, hogy a románság Trianonban nemcsak országot „szerzett”, de történelmet, s véle hősöket is. Ezt – ha belenyugodni nem is lehet – már meg... szoktuk. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
Mecséri per 5. A per

A PER 1. Az ügy leírása, röviden,, köznyelvi formában. Mecséri János ezredes vezetésével az esztergomi 7. gépesített hadosztályból álló 1956. október 3o-án átállt a forradalom oldalán részt vettek Budapest védelmének megszervezésében és 1956. november 4-én a hadosztály alárendeltségébe tartozó 51. légvédelmi tüzér osztály egyes tűzszakaszai a Jutadombon tüzet nyitottak a szovjet erőkre. Több harckocsi és egy személykocsi megsemmisült. A szovjeteket kísérő ÁVH. tisztek közül két főt elfogtak és kivégeztek. (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Szerkesztő A
A PLÁGIUMRÓL!

Etikátlan és törvénytelen mások (író)tollával ékeskedni! Szerkesztőségünket mélységesen felháborította a márciusi pályázatunkra érkező plágium-áradat. Többen más szerzők munkájával, szellemi termékével pályáztak a díjakra! S hogy ez büntetőjogi kategória? Mi az nekik! Egy kis csórás, egy kis ügyeskedés eltörpül az országban elharapózott csalások és gátlástalanság mellett. Az Arany Sas fődíjára jelölt pályázó nemes egyszerűséggel egy másik író világhálón látható színvonalas művéhez biggyesztett (Egyéb)

Csata Ernő
Mennyit is ér egy ember a XXI. században?

Az uniós vezetők és a nyugati hatalmak vezetőinek a génjeibe, úgy látszik, véglegesen belekódolódott az emberkereskedelem, nagyszüleiktől és szüleiktől megörökölt szokása, hiszen szemrebbenés nélkül határozzák meg, akár a régi rabszolgapiacokon, mennyit is ér egy ember a XXI. században, legyen az, akár migráns. Most már euróban mérve is tudjuk, hogy mekkora kártérítés igényelhető Angela Merkel, Jean Claude Junker és Martin Schultz német és uniós vezetőktől, akik meghívót küldtek 2015-ben a migránsoknak, de nem (Egyéb)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Szerkesztő A
Dr. Zétényi Zsolt - A Szabadság téri szovjet hősi emlékmű ügye

A ... Szabadság tér nevében az 1848-49-évi szabadságküzdelemben résztvett, Magyarország szabadságáért vértanúhalált szenvedett hősök emlékét őrzi, azokét, akik a tér helyén volt, börtönként működő Újépületben szenvedtek vértanúhalált. Ezen a történelmi szobrokkal és épületekkel gazdag helyen állították fel 1945-ben a szovjet katonai emlékművet, a... mely emlékeztet bennünket a Szovjetunió győzelmére, Magyarország legyőzetésére, népünk történelmi megalázottságára és szenvedésére, 1956-os szabadságharcunk (Egyéb)

Polszerkesztő2
"Merjünk kicsik lenni!"

70 éve megaláztatásunk jelképe, a szovjet hősi emlékmű árnyékában élünk. Őrzi, védi a hatalom, nehogy önbecsülésére, öntudatára ébredjen a nemzet. Emlékművet tart fenn, hogy örökkön emlékezzünk megszállásunk, rabláncra fűzésünk kínjaira. Ugyanez a cél a finnugor nyelvrokonságból fakadó származáselméletnek is. Attila magvainak ne kelljen az igaz történelem: az ősapák hite, földje. Őseink történelme helyett idegenekét kapjuk, mi, gya... lázatos, bűnös nemzet. (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
A MECSÉRI PER KIVÉGZETTEI VI. KÁLMÁN DEZSŐ

KÁLMÁN DEZSŐ tartalékos őrvezető életrajza Posztumusz előléptetve: 199o. július 5. őrvezető – őrnagy Kitüntetése: 1956-os Emlékérem és lap Sírhelye: Rákoskeresztúri Köztemető (Kozma u.) 3o1-es parcella 17. sor 1. sír 1934. július 8-án született Szava községben. Középparaszti családból származott, szüleinek 16 hold földje volt, és azon gazdálkodtak. Kálmán Dezső a hat elemit 1947-ben fejezte be, majd szülei földjén dolgozott. Később a helyi termelőszövetkezetben kocsisként alkalmazták. (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
A MECSÉRI PER KIVÉGZETTEI V. KICSKA JÁNOS

KICSKA JÁNOS főhadnagy életrajza Posztumusz előléptették: 199o. július 5. főhadnagy – alezredes Kitüntetése: 1956-os Emlékérem és lap Sírhelye: Rákoskeresztúri Köztemető (Kozma u.) 3o1-es parcella 18. sor 4. sír 1931. május 22-én született Munkács városban. Apja, Kicska János Ormosbányán MÁV állomásfőnökként dolgozott, édesanyja a család háztartását vezette. Hárman voltak testvé... rek. Iskolái elvégzése után Bélapátfalván, az uradalomban dolgozott, később építkezéseken segédmunkásként alkalmazták. (Egyéb)

Polszerkesztő2
75 éve foglalták vissza a honvédek Délvidéket

Hetvenöt éve foglalták vissza Délvidék egy részét a Magyar Királyi Honvédség csapatai. A magyarok és a bunyevácok kitörő örömmel fogadták a katonákat, a svábok Hitler seregeit várták, a háború után beköltöztetett szerb katonacsaládokra, a dobrovoljácokra pedig kitelepítés várt. A Jugoszlávia megtámadásában való részvétellel Magyarország belépett a II. világháborúba. A három szép évért és az 1942... -es újvidéki hideg napokért végül 20-25 ezer magyart gyilkoltak le Tito partizánjai 1944-1945-ben. (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap