Egyéb

Szerkesztő A
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő A
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Szerkesztő A
MEGHÍVÓ PETŐFI TEMETÉSÉRE

Petőfi Sándor nemzeti költőnk temetése 2015 július 17én lesz Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben. Minden hazaszerető derék magyar embert odavárunk. Fellép a Forgatós Táncegyüttes, a Kormorán együttes, a Flying Angels együttes, Berkes Gábor - Pálvölgyi Géza, és búcsúztató beszédet mond Morvai Ferenc, a MEGAMORV - Petőfi Bizottság Egyesület elnöke. Ezután békés tiszteletadás, a kegyelet lerovása egy szál virággal a Fiumei úti Sírkertben Petőfi Sándor sírjánál. (Egyéb)

Kühne Katalin
Kéken pillantanak rám a havasok

Egy erdélyi úton felidézem a fiatalságunkat, emlékezem őseimre, akik ott éltek. A régi és a mai életet próbálom egymás mellett megmutatni, az értékeinket megőrizni, unokáink is ismerjék meg, honnan jöttek, elődeik hogyan éltek. - A Szamos menti Kolozsvár harminc év után ugyanúgy fogadott, mint amikor először látogattam ide. Ódon házai közt, vénséges macskakövein lépkedve, várának magasából lenézve, gyönyörű ősi templomainak hűvösében, parkjaiban üldögélve vagy nagyjaink szobrai előtt meg-megállva (Egyéb)

Czakó Gábor
Kinek van fóbiája?

„Ezért van a magyaroknak zsidófóbiájuk. A bálványimádó katolicizmus miatt lett a zsidó a magyar antitézise. Ez már csak azért is veszélyes, mert az Ábrahámnak adott ígéret szerint, aki a zsidókat áldja, az áldott lesz, és aki őket átkozza, az átkozott. A nemzetek ítélete pedig az lesz, hogy az antiszemita országok, nemzetek nem mennek be a Messiás ezeréves birodalmába. A sírt, hol ezek a nemzetek süllyednek el, nem veszik körül a (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kosztolányi Dezső Ungváron

Ismerősökkel beszélgetve és egy kölcsönkapott könyv ürügyén indult el a kutakodás, hogy mikor is járt Kosztolányi Dezső Ungváron, kinek a meghívására érkezett és a korabeli sajtó ezt a látogatást hogyan közölte az olvasókkal. A tudósítás egy teljesen ismeretlen újságírónő, Keszthelyi Erzsi tollából jelenik meg az Ungvári Közöny c. lapban, amely később az Új Közlöny nevet veszi fel. A budapesti író 1932-ben egy Goethe centenáriumi ünnepség szónokaként érkezik Ungvárra. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátalja magyarságának már a negyede elmenekült? Menekültek vagy bevándorlók ők?

A jelenlegi magyar kormány kétszínű magatartása nem könnyíti meg az áttelepültek életét. A miniszterelnök legutóbbi sajtótájékoztatóján például ilyen kijelentést tett: „…ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza!” Olyan kétértelmű nyilatkozat ez, amit a Kárpátaljáról menekültek is magukra vehetnek. Végül is kik ők? Menekültek? Bevándorlók? Áttelepültek? Vajon kárpátaljai testvéreinkért milyen lépéseket kellene tennie a magyar kormánynak? Nos, elsősorban külön kellene kezelni az ügyüket, mint (Egyéb)

Szerkesztő A
Dsida Jenő Napok

Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: a Leselkedő magány (1928), a Nagycsütörtök ... (Egyéb)

Duray Miklós
Trianon a saját felelősségünk is

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Szerkesztő A
1976. június 4-én hunyt el Latinovits Zoltán színész

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyikeként tartják számon, s sokan úgy ís nevezik: „a színészkirály” [1] [2]. 1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Az édesapa (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljai magyar sors: szegénység, segélyek, halál, mentális gondok

Baljós intézkedések előszele, hogy idén a tanintézetek igazgatóitól listát kértek a szakmunkásvizsgát tevő, illetve főiskolai, egyetemi diplomát szerző fiatalokról. Feltehetően az intézkedés első magyar áldozata lett K. Roland, 17 éves tanuló, aki az elmúlt héten öngyilkosságot követett el. Sokak szerint barátai azzal riogatták, ősszel besorozzák és háborúba viszik. (Mások a család teljes elszegényedésére a napi betevő hiányára fogják a fiú halálát.) A határokon a külföldre távozott férfiaknak sem lehet (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Döbbenet: Galíciához csatolnák Kárpátalját?

A jelenlegi állás szerint a kárpátaljai parlamenti képviselők döntése is befolyásolhatja, hogy melyik lehetőség érvényesülhet. A legújabb változat szerint az Ukrajnával közel azonos méretű és lélekszámú Franciaországot vennék a területi felosztás alapjául, ám az ottani 22-höz képest itt 9 régióra osztanák fel az állam területét. Ezek egyike lenne a Kárpáti régió, melyben Lemberg, Ivano- Fran... kivszk és Csernovic megyék társaságában kapna helyet Kárpátalja is. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Szerkesztő A
Még egyszer a taplóságról

A „tapló-ügy” úgy indult nálunk, hogy íróink hiányolták Lapunkon az Arany Sas pályázat díjazottjainak pályázat utáni műveit. Levelükre megírtuk, hogy sajnos, díjazottjaink a díj átvétele után semmilyen írással nem jelentkeztek, sőt, a fődíjas Székely Tamás (Zirc) és a III. helyezett Solymosi Lukács (Mikepércs) még díjaink átvételét sem jelezték vissza. Udvarias, érdeklődő levelünket válaszra sem méltatták. E hír váltotta ki jóérzésű íróink felháborodását. Ja... vaslatot kaptunk bőven. A többség arra biztatott (Egyéb)

Szerkesztő C
Arany Tapló díjat az arra érdemeseknek!

...Megdöbbenve értesültünk, hogy a XXI. században, az Európai kultúra bölcsőjében egyes díjazottak semmibe veszik az érettük fáradozó embertársaikat, s azok áldozatos munkáját. Az etikett elvárásaira fittyet hányva még csak vissza sem jelzik a díjaik átvételét, s a szerkesztők érdeklődő vagy sürgető leveleit válaszra sem méltatják. Vagyis irodalmi díj ide, vagy oda, bizony, ezek az emberek vérbeli tapló módjára viselkednek! Arra kérjük a szerkesztőket, hogy ne nógassák többé a díjvadászokat. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Ady Endre rokoni látogatása Kárpátalján

Az irodalomtörténészt felvillanyozta a felfedezés. Ady Endre itt járt Kárpátalján és ezt eddig senki sem tartotta szenzációnak? Nem számolt be róla a korabeli sajtó? Vagy az is lehet, hogy nem is járt Nagydobronyban, csak kitaláció az egész? Gortvay Erzsébet minden további forrást felkutatva folytatta a kutatómunkáját Ady kárpátaljai nyári szünidei látogatásának kiderítésére. Így tárgyi bizonyí... tékok után kezdett érdeklődni a visszaemlékezőktől. Két levelezőlapot talált, amelyet (Egyéb)

Szerkesztő A
Radnóti Miklós Napok

Radnóti Miklós a 20- századi magyar irodalom egyik legnagyobb költője, tragikus sorsú alkotó, kinek sorsa megrendítő példázat a 20. századi európai történelem viharairól. Tudatában volt a költészet, a művészet erejének, mely szembeállítható az embertelenséggel. „… az égre írj, ha minden összetört” – vallotta, mert hitte, hogy a kimondott-leírt szavaknak erejük, hatásuk van. S hitte, hogy a költőnek szólnia kell. Megrázó erejű költeményekben vallott a kor embertelenségéről, a szenvedésről, saját élményeiről. (Egyéb)

Fedák Anita
Édesanyám

Mint volt óvónő, már te tanítod a kisunokámat a magyar mondókákra, versikékre, kiszámolókra. És mesélsz neki Tündér Ilonáról és Árgyélus királyfiról. Mert volt kitől örökölnöm a hazafias érzelmeket: te, az egyszerű falusi óvónő, az egykori szovjet ideológiával szembeszegülve nem Sztalint és Lenint dicsőítő versikékre, hanem a magyar népi gyermekjátékokra, Petőfi és Arany János műveire oktatattad a kis neveltjeidet. Nem hiába (Egyéb)

Czakó Gábor
A magyarok nyelvének elrablása

A magyarság hét legsúlyosabb gondjának egyike, hogy a nép nem ismerheti meg saját anyanyelvét. Ez rontja gondolkodását, a világ megértését, akadályozza tehetsége kibontását. A baj nem a finnugrizmus, hanem a hunfalvyzmus hatalomra jutásával kezdődött, ami az említett rokonítás hivatalos értelmezéséért nem rajongókat a tudományon, sőt, a homo sapiensek körén kívül helyezte. Néhai Engel Pál igazi hunfalvysta átkot szórt sok magyarra Népszabadságban: „A tudomány ott végződik, (Egyéb)

Polszerkesztő2
Autonómiát Erdélynek!

Mostanra közel 15 ezren írták alá azt a – Románia kormányának címzett – petíciót, ami követeli Erdély önrendelkezési jogát és egy teljes politikai/gazdasági ellenőrzéssel rendelkező regionális kormány felállítását Kolozsváron. A petíció kifejti, hogy miközben Erdély a történelem folyamán mindig is széleskörű autonómiával rendelkezett és 1918-ban Erdély volt az akkor létrehozott Nagy-Románia legfejlettebb térsége, a központi kormány mostanra gyarmattá degradálta a régiót. (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap