Egyéb

Szerkesztő B
Goffredo Parise: A szerelő (elbeszélés)

Goffredo Parise olasz író (1929–1986) törvénytelen gyerekként született, és ez nem csak anyagilag jelentett nehéz gyerekkort számára: kortársai kiközösítették, nagyszülei pedig úgy próbálták megóvni, hogy elszigetelték a külvilágtól. Anyja 1937-ben feleségül ment egy lapigazgatóhoz, aki Goffredót is a nevére vette; innentől a család helyzete minden tekintetben jobbra fordult. A Padovai Egyetem filozófia szakának hallgatója volt, de diplomát sosem szerzett. 1950-ben a Garzanti (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
Aki mindent elintéz

Képzeljünk el egy elégedett embert! Kissé szokatlan jelenség, de úgy látszik, itt-ott még akadnak effélék. Ugyanis Ádám úr pontosan ilyen volt. Körülötte dúlt az infláció, növekedett a munkanélküliség, az energiaválság. Ő mégsem aggódott, örült, hogy van tető a feje fölött, rendes állása, felesége... Ő maga is példátlanul szolid volt, hiszen nem ivott, sohasem dohányzott, munkahelyére pontosan járt, olyannyira, hogy gyakran hozzá igazították a műhely óráját is. (Egyéb)

Szerkesztő A
Szilveszter: óévi búcsúztató, újévi köszöntő

Kedves Ünneplő! Az óév utolsó napján, utolsó órájában csapd rá az ajtót a régi gondokra, bajokra! Ugye, Te is elhatároztad, hogy új életet kezdesz pár perc múlva? Nevess hát boldogan, felszabadultan! Az új év, az új élet, az új remény a mienk! Mi alakítjuk magunknak, szeretteinknek, utódainknak. Jobban, mint az előzőt! Kellemes szilveszteri mulatságot kívánunk minden kedves Írónknak és Olvasónknak! MIL-Szer... kesztőség (Egyéb)

Fedák Anita
Cifraszűr, pendely és katrinca

A kárpátaljai magyarok ellentétben a ruszin nyelvű etnikumoktól, vagyis a bojkóktól, lemákoktól és huculoktól, nem kedvelték a színek tobzódását. Kifinomult ízléssel készítettek viseleteket, amelyeken a piros, a fehér, a zöld, ritkább esetben a kék különböző árnyalatai domináltak. A férfiaknál a fekete, a fehér, illetve a sötétkék volt az alapszín. Viszont szegényeseknek igazán nem mondható paraszti őseink ruhatára. (Egyéb)

Lukáts János
Az öreg Will - Drámarészletek

(Will, Pukkancs, Sírásó, Staff, az Első és a Második Hajtó. Sírásó hátul lassan belép, ásóját-lapátját a vállán hozza, körülményesen a pad mellé támasztja, majd maga is leül. Csend.) PUKKANCS (Csörömpöl az ónkupákkal, majd énekelni kezd.) „Röpke nappal, hosszú álom, függ az élet pókfonálon…” (Zavartan elhallgat.) SÍRÁSÓ Minek sietni! Én mindig odaérek. Azt mondják, néha még túl korán is érkezem. ELSŐ HAJTÓ Vár rám az asszony s párolgó fazék, (Egyéb)

Czakó Gábor
A magyarok nyelvének elrablása

A magyarság hét legsúlyosabb gondjának egyike, hogy a nép nem ismerheti meg saját anyanyelvét. Ez rontja gondolkodását, a világ megértését, akadályozza tehetsége kibontását. A baj nem a finnugrizmus, hanem a hunfalvyzmus hatalomra jutásával kezdődött, ami az említett rokonítás hivatalos értelmezéséért nem rajongókat a tudományon, sőt, a homo sapiensek körén kívül helyezte. Néhai Engel Pál igazi hunfalvysta átkot szórt sok magyarra Népszabadságban: „A tudomány ott végződik, (Egyéb)

Doma-Mikó István
Milyen volt Bessenyei Ferenc?

Ifjúkoromban két évig a Magyar Televízió munkatársa voltam. A „tévézés őskorában”, amikor még egyetlen fekete-fehér csatorna szórakoztatta a nagyérdeműt. Ám azon az egy csatornán színvonalas műsorokat teremtettek a korai televíziózás őstehetségei; rendezők, színészek, bemondók, operatőrök. Munka közben életre szóló élményeket szereztem, tanultam és szórakoztam a legkiválóbb magyar színészek társaságában. Filmforgatás közben (Egyéb)

ADam21
Kiáltó szó

Napjaink zűr zavaros világában bolyongó magyarnak lámpa fényre van szüksége, egy kiáltó szóra mellyel kiutat talál a sötétből, a reménytelenségből. Annyi szörnyűség történik most körülöttünk, hogy beleőrülünk. Tétovázunk, vagy közönyösséget színlelünk, mert nem bízunk magunkban, hogy lesz-e még holnap, lesz-e magyar jövő! Nemzeti ébredést kell sürgetni, és mindent meg kell tenni, amit szívből valónak érzünk. Veszíteni valónk nincs ! Bátorság, ennyit kívánok! (Egyéb)

Szerkesztő A
MIL: Boldog Magyar Karácsonyt!

A Szeretet Ünnepén minden kedves írónknak és olvasónknak kívánunk boldog Szentestét és kegyeletteljes Karácsonyt! Kívánjuk, hogy Szent Ünnepünkön a hagyományos szeretetünkhöz megfelelő bölcsesség és éleslátás csatlakozzék. Ismerjük fel összetartozásunkat és az összefogásunkból fakadó erőt. Csak egymás kezét fogva tudjuk leküzdeni a magyarság jövőbeli megpróbáltatásait. Összefogás, szeretet! Boldog Magyar Karácsonyt kíván a MIL Szerkesztősége (Egyéb)

Horváth Lajos
Régi karácsony szalonnával - 1944 karácsonya

Megjött a Jézuska, meg a szovjet hadsereg. Én a Jézuskát vártam a pincében is. Egyszerre jöttek, az első már a szívemben volt, szerettem az embereket, hiszen csak hatéves múltam, a második bekerítette Budapestet. Szerencsések voltunk nagyanyámmal, anyámmal, Teréz nénivel, nála laktunk a Széchenyi utcában. A városban nem volt mit enni, de egyszer még idejében érkeztünk egy ló teteméhez, hogy tülekedés közben szerezzünk belőle valami mócsingot. A lovakat (Egyéb)

Duray Miklós
Mire jó a karácsony ünnepe? ! ...

a gondolkodásra, a szeretet értékének megbecsülésére és sok minden másra. Alkalmas arra is, hogy eltöprengjünk múlandóságunk és az örökkévalóság között feszülő ellentét és összhang fölött. Karácsony alkalmával kereshetjük a változó és az állandó értelmét és okát, vagy az állhatatosság és az ingatagság, a türelmesség és a türelmetlenség, az önmagunk vállalása és feladása lelki, anyagi és társadalmi indíté... kainak miben (Egyéb)

Czakó Gábor
Szent István és a táltosok

A boldogult szocializmusban költő barátom írt egy kis tanulmányt Csokonai valamely versészeti leleményéről, amit addig senki nem vett észre. Munka mellett dolgozó ember lévén kicsúszott a Csokonai-évből. Vissza is adták kiváló művét a szerkesztők, mert addigra már megkezdődött a Dózsa, vagy Radnóti év – már nem emlékszem, hogy éppen melyik következett. Most így vagyok Szent Istvánnal: éppen mennybevételének ünnepén jutott eszembe valami, (Egyéb)

Jókai Anna
Megkérdeztük Jókai Annát - Mi a Szegény Sudár Anna keletkezésének története?

Anyaországi író létére honnan ismeri ennyire az erdélyi magyarság mindennapjait, honnan a naplóregény hitelessége? Mi a véleménye arról, hogy Erdély mint „téma” szinte elözönlötte az irodalmat? – Az ember, ahogy halad előre az időben és az életművében, eljut arra a kezdethez viszonyított magaslati pontra, ahonnan széttekintve nem annak örül elsősorban, amit már megtett, hanem elkezd fájni, amit elmulasztott. 1982 táján – valamelyes (Egyéb)

Szerkesztő B
Bernard Clavel (Franciaország): Szent Émilion legendája (elbeszélés, Fendrich Veronika fordítása)

A nyár dereka keményen nekifeszült a domb lejtőinek. Rossz, rögös ösvény kúszott felfelé a szőlőföldek között, de azokat láthatóan nem zavarta a hőség. Az ösvényen egy darócruhás, magas, szikár ember lépdelt fájdalmasan ócska sarujában. Homlokáról patakokban folyt a veríték, s a csontos arcát belepő porba kacskaringós árkokat vájt, míg fenn nem akadt torzonborz, szürke szakállán. Öltözetén, szokatlan módon, néhány (Egyéb)

Barcsa Dániel
Csórják Gábor Áront!

Aki próbált erdélyi városban véletlen fennmaradt magyar emlékekre vadászni – bízva a balkáni slamposságban –, az már szembesült efféle utcanevekkel, mint Pavel Chinezu, Matei Corvinul, Gheorghe Doja. Ezek az utcanevek bizonyítják – tudnivaló, e tőrőlmetszett román nevek Kinizsi Pált, Mátyás királyunkat és Dózsa Györgyöt rejtik –, hogy a románság Trianonban nemcsak országot „szerzett”, de történelmet, s véle hősöket is. Ezt – ha belenyugodni nem is lehet – már meg... szoktuk. (Egyéb)

Jókai Anna
Az az este

Többen vagyunk együtt, mintsem képzeled – vannak olyan napok s a napokban olyan óra. Bizony, hallgass ide: lehet, hogy álom, lehet, hogy való. A csönd az első vendég, beköltözik a félhomállyal. A lélek-senkiföldje gazdáját keresi. A szürke alkonyulat feszülten vár valamit. Alig koccannak, alig reccsennek a tárgyak. Ugrásra kész az ünnep – de karmai nincsenek, meleg testével hideg ellen, gyilok ellen befed. Egy kéz érintése. – Ki van itt? – kérded, tudod pedig. A másik keze az vagy... (Egyéb)

Duray Miklós
Az Országzászló-ország

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Lukáts János
Az öreg Will - Drámarészletek

(Will, Pukkancs, Sírásó, Staff, az Első és a Második Hajtó. Sírásó hátul lassan belép, ásóját-lapátját a vállán hozza, körülményesen a pad mellé támasztja, majd maga is leül. Csend.) PUKKANCS (Csörömpöl az ónkupákkal, majd énekelni kezd.) „Röpke nappal, hosszú álom, függ az élet pókfonálon…” (Zavartan elhallgat.) SÍRÁSÓ Minek sietni! Én mindig odaérek. Azt mondják, néha még túl korán is érkezem. ELSŐ HAJTÓ Vár rám az asszony s párolgó fazék, (Egyéb)

Szerkesztő B
Ötvös József: Wass Albert Mezősége

Ott volt minden eddig is századokon át, csak jönni kellett egy embernek, hogy megtörje a csendet, felébressze alvó, kopár dombok igaz meséit. Szülőfalumban, Pókában a legmagasabb domb nemcsak kopár, hanem a neve is az: Kopár. Jött egy ember a holttenger sárvilágából fényes úri cipővel, és belekiáltotta a nemzeteket szétszaggató világba: „adjátok vissza hegyeimet!” Zúg, zúg ez a kiáltás Bonchidától Mezőújlakig, Széktől Kerlésig, Vasasszengotthárdtól Szépkenyerűszentmártonig. (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvünk ős-számtudománya

A hagyomány számtudományának alapgondolata, hogy a szám nem puszta mennyiség, hanem minőség is: mennyiségszerű minőség. De ennél több: a szám "az ősi szellemi létezőnek tiszta, szellemi képe", a "dolgok ősképe". Az idea ennek a szellemi képnek már csak levonata. A szám az ősgyök, Isten szava,aki a világot "mérték, szám és súly szerint" teremtette. A Rend a számokon nyugszik. A számok harmóniájából következik a zene szépsége, a tánc, a bolygók járása, stb. A minőségi (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap