Egyéb

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett

De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Egyéb)

Jókai Anna
Nagy Lajos magányossága

Író vagyok, nem irodalomtörténész, s ámbár irodalomtanári múltam az objektív tények figyelembevételére kötelez, íróságom természete mégis a szubjektív meditáció irányába tolja mondandómat. Nemcsak a könyveknek, az íróknak is megvan a maguk sorsa. Nagy Lajosé a magány – nem egyedül oly értelemben, ahogy minden író törvényszerűen magányos, amikor gondolatai az anyaggá születés kínját kényszerülnek megélni (Egyéb)

Duray Miklós
A hazaút

Réti héja kiáltása hangzott hirtelen felettünk. Szegény Agócs Géza úgy megijedt az éles hangtól, hogy egyből lábon rúgta szamarát, az pedig rútul üvölteni kezdett... — Szamaragoljunk tovább — siettettem a haladást. A kórófaló jószág azonban igen makacskodott, és nem akart moccanni sem. — Olyan csökönyös vagy, mint az a szamár anyád — dühöngött Agócs Géza. Persze csitítottam, mert soha sem lehet tudni, nem ért-e egy állat az emberek nyelvén. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz (Egyéb)

Duray Miklós
A tömeges magány, vagy új kapcsolatok új távlatai?

(Információs társadalom kontra magyar társadalom – műhelykonferencia a Magyar Tudományos Akadémián. 2013. március 27. Budapest) „Attól a naptól félek, amikor a technológia meg fogja haladni az emberi kapcsolatokat. Ekkortól a világon az idióták nemzedéke lesz úrrá.” (Albert Einstein) Mindenkit arra kérek, hogy az előadás címében feltett kérdésre a válaszom ... (Egyéb)

Czakó Gábor
Érettségiznék

Az idei középszintű érettségin Spíró György írónak ez az interjúrészlete volt az egyik tétel. „A nyelvvel kapcsolatban különben az jut eszembe, hogy a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is látom. A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel.Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar... (Egyéb)

Duray Miklós
Az égig érő óriásbükk

Mikor átléptem Palócföld határát, olyan öröm fogott el, mint amilyen a vízbe visszadobott halat. De a földijeim ábrázatára fagyott megaláztatás és félelem gyorsan lelohasztotta a kedvemet. A kivert fogú emberek láttán összeszorult a szívem. — Haza kellett jönnöm, ez volt a kötelességem — szűrtem fogaim között a szót, hogy ne hallja senki, és szorítottam ökölbe a kezem, hogy ne kiáltsak fel lelkem fájdalma miatt. Amikor megérkeztünk Agó... (Egyéb)

Jókai Anna
Madách szava

Madách Imrét ünnepelni jöttünk össze. Madáchra lehet és kell is emlékezni, művét azonban élni kell: a Tragédia szépségét nemcsak élvezni, de megtanulni belőle azt, ami megtanulható. Egy szikár, inkább szomorú semmint derűre hajló férfi vidéki magányban, megviselt lélekkel írja a világszínvonalú, szilárd filozófiájú magyar Faust-történetet. Az ember tragédiáját. Nem tudja, hogy századokra előre ír, nem spekulál, nem modernkedik. Alázatos a nagymester, Goethe nyomában... (Egyéb)

Czakó Gábor
Gyermeklétra

Ifjú koromban számos korosztály létezett. Születtek babák, akik csecsemők lettek, majd kicsik, gyermekek, kamaszok, ifjak, fiatalok, középkorúak, idősek, öregek, aggok. Ki-ki korához képest igyekezett élni és viselkedni: alkalmazkodni, engedelmeskedni, lázadni, dolgozni, nevelődni, nevelni és felelni. Újabban, amióta a gondolkodást és a bölcsességet divat összetéveszteni az ideológiával, már a kisgyermekeket is fölnőttként (Egyéb)

Fehér József
Álom és valóság

Már a szövetkezés gondolata is idegen volt a magyar paraszttól. Hogyne lett volna az, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek alapításához arra volt szükség, hogy beadják a földjüket a közösbe. Azt a földet, amit szüleik, nagyszüleik sokszor kínkeserves munkával, de hozzáértő gazdálkodással teremtettek, gyarapítottak. Éppen attól a kisbirtoktól váljanak meg örökre, ami eddig a családjukat eltartotta? Nem volt sok választásuk: eleinte attól is el... (Egyéb)

Fehér József
Tudás és tapasztalat

Alighogy pitymallott, a parasztember kidörzsölte szeméből az álmot, nyújtózott egyet, és már kelt is. Megetette az állatait, csomagolt magának a tarisznyába egy kis kenyeret, szalonnát, vöröshagymát, majd vállára emelte a kaszát vagy a kapát, és kiment a földjére dolgozni. Csak akkor állt meg egy kicsit pihenni, amikor eljött a reggeli vagy az ebéd ideje. Aztán már folytatta is a munkáját. Még jó néhányszor átizzadt rajta az ing, mire lehanyat... (Egyéb)

Fedák Anita
Farsangi szokások: ahol a vénlányokat kikongózzák

A kongózás egy ritka érdekes kárpátaljai magyar farsangi népszokás. A tradíciót a farsang végével, húshagyó kedden tartják. A rámenősebb fiúk, sőt nős emberek is kedd este összejönnek, s mindenféle kolompoló, hangos zajt adó "szerszámmal" – vasfedővel, csengettyűvel, karikás ostorral, kolomppal stb. – felszerelkezve indulnak a lányos házakhoz. Vezényszóra rázendítenek (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Széphalom szent hely…

„Ujhelytől félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába…” – írta Petőfi ... (Egyéb)

Duray Miklós
A szomorú menyasszony rendhagyó násza

Bandukolva barangoltam, zsombékokon rostokoltam, árokparton űztem álmom, de nyugalmat nem leltem sehol. Így hát kötekedtem kék szárnyú szitakötőkkel, versenyt futottam riadt túzokokkal, követtem a hangyák illatországútját, de a Csallóközből kijutni sehogy sem tudtam. Nem tudtam, mert nem akartam hátat fordítani ennek a vidéknek, hiszen megszerettem. Arról (Egyéb)

Csata Ernő
Szabó Dezsőre emlékezem:

Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". Vegyész nem láthatja olyan tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat olyan ... (Egyéb)

Fehér József
Azon a nyáron...

Az öreg iskola udvarán, a bejárat közelében egy sárga agyagdomb magasodott. Az igazat megvallva, nem volt az magas, legfeljebb másfél méter, ha lehetett. Hogy mihez kellett az agyag az alsótagozatos iskola udvarán, és ez a kis halom miért maradt meg, félszáz esztendő múltán aligha tudnám bárkinek is megmondani. De, ha jól belegondolok, nem kötötték ezt akkoriban a tanítóink a mi orrunkra, bennünket meg talán nem is nagyon érdekelt. (Egyéb)

Fedák Anita
Szabó Dezső, az ungvári gimnáziumi tanár

„Roppant szigorú oktató volt, megvetette a lustákat, hanyagokat, kötelességmulasztókat, és ennek gyakran hangot is adott. Különben nem volt az emberi jóság mintaképe: szerette kigúnyolni a gyenge diákokat, ha kellett, irgalom nélkül büntetett, és erre igen változatos módokat eszelt ki. A Kálvárián lakott, a sírkerttel közvetlenül szomszédos utolsó házban, és azoknak, akik nem készültek (Egyéb)

Fehér József
Tiborc bánata

A hírek között olvasom, hogy egy férfi fát akart lopni (valójában még el sem lopta a fát), és már el is fogták. Pedig lehet, hogy nem volt tüzelője, és meleget akart csinálni magának, családjának. Már meg is kezdődött ellene a büntetőjogi eljárás. Ez igen! – jegyzem meg. Le a kalappal az intézkedők előtt! Aki bűncselekményt követ el, bűnhődjön is érte! Mindez így rendjén is lenne. Csakhát… És ez a „csakhát” nem hagy nyugodni. Nem hagy nyugodni, mert sejtjük, ... (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Néhány gondolat Széphalomról

Széphalomról újra és újra szólni kell: elmondani történetét, beszélni Kazinczyról és az örökségről, melyet őriznünk és ápolnunk kell. És továbbvinnünk... nemzetünk, a magyarság hasznára. Ennek jegyében írok most röviden ismét Széphalomról; a szöveg végén pedig megfontolandó gondolatokat közlök 1880-ból. Ismeretes, hogy a Széphalom név ... (Egyéb)

Csata Ernő
Ahány költözés, annyi leégés.

Az egyszerű emberek apáról fiúra adott felfogásában az él rendületlenül, hogy a sorsunk a nagy könyvben meg van írva, ez ellen nem sokat tehetünk, ha pedig a nagy könyvnek a genetikai térképünket, DNS állományunkat tekintjük, akkor részben igaz is az állítás, mert a szülőktől nagyon sok genetikai információt örökölünk, ami nagyban meghatározza egész életünket. Természetesen mindezekhez sokat tehetünk ... (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap