Egyéb

Szerkesztő B
1881. május 11-én született Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus

Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 6] (Egyéb)

Polszerkesztő2
Az Árpád-vonal legendája

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennek minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták… A Magyar Királyi Honvédség három védelmi vonalat jelölt ki a várható orosz támadással szemben, a Kárpátok előhegyeiben húzódó Hunyadi-állást, a valójában soha ki nem épült Szent László-állást és a Keleti-Beszkidektől a Berecki-havasokig húzódó, Árpád-vonalat. (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk és a hunfalvyzmus 2/2

Negyedik tanú a nyelvújítás. A nemzeti ébredés évtizedeiben vívott nyelvi harc Mondolatostul a magyar nyelvtörténet remek fejezete. Természetesen sokan támadták az újítókat, némelyek labancozzák őket mindmáig, de a mozgalom többet javított, mint ártott. Először is azért, mert tényleg népi volt, vagyis a magyarul beszélők véleményét fejezte ki. Mivel akkor nem létezett nyelvi egyeduralom, már csak ezért sem torkollott tudománytalan (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Szerkesztő B
1835. május 8-án született Székely Bertalan magyar festő

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. / Családja / Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Gyermekei: 1.Árpád (1861-ben, Marschendorfban született) 2.Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született) 3.Ármin (1869-ben Pesten született) (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk meg a hunfalvyzmus 1/2

Élhet-e nyelvében az a nemzet, amelyik nem ismerheti meg anyanyelvének alapelemeit, benső szerkezetét, összefüggésrendszerét, ősrégi világszemléletét, máig termő gazdagságát, bölcsességét, napjainkban is eleven kapcsolatát zenéjével, meséivel, táncaival? Miért kell így sínylődnie a magyarnak? Az ép magyar nyelvérzékű nyelvtársaink sokasága utasítja el a „finnugor” nyelvészkedést, úgy ahogy van. Úgy... szólván zsigerből, ahogy a ránk erőszakolt hazugságokat és egyáltalán a „hivatalost” szoktuk. Tesszük mindezt (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Szerkesztő B
1963. május 6-án hunyt el Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus

Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 6] (Egyéb)

Szerkesztő A
Jókai Mór a székelyekről

Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; – szavatartó, hidegvérű, mint az angol; – okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; – jó katona, mint az arab; – mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; – magán (Egyéb)

Szerkesztő B
1925. május 4-én született Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje

Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. – Esztergom, 2015. január 11.[1]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947–1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. / Életpályája / Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el.[2] / Klubcsapatban (Egyéb)

Szerkesztő A
1909. május 5-én született Radnóti Miklós magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi)[1] (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5.[2] – Abda, 1944. november 9.)[3] magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfa... jiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.[m 1] / Nevéről bővebben / Az 1920-as évek végén a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken (Egyéb)

Balogh Bertalan
Összeesküvéselmélet

Nem szabadkozom, sőt bevallom egyenesen, hogy szorgalamasan meghallgatok és elolvasok minden lehető összeeskövéselméletet. Nem azért, mert mindet mindjárt el is hiszem úgy, ahogy van, hanem mert többször elkottyantódik az igazság is az összeesküvésleméletekben. És, szerencsés esetben, kikerekedhet az ember számára egy értelmes körkép, ami igazibb, mint a handabandák sora, amivel a hivatalos média eteti a népet. A napokban például egy roppant érdekes intejút láttam az amerikai tévében. Nem (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
„Ecsetjén új fényt nyernek a színek…”

Örömteli, hogy Munkácsy Mihálynak a világ számos városában vannak közszemlére bocsátott képei, emléktárgyai. 1992-től a festőművész szülőházának a helyén felépített lakóház homlokzatán magyarul olvasható az emléktábla eredeti szövege, s 1994-től a Munkácsi Művészeti Iskola (Rákóczi-kastély) is felvette a nagy festő nevét. Ettől az esztendőtől egy mellszobor is emléket állít a központban, a valamikori or... szágzászló helyén,... (Egyéb)

Czakó Gábor
A Ganymedész-ügy

Tisztelt Vádhatóság! Kérem Kronidész Zeusz – olymposzi lakos, foglalkozása főisten – letartóztatását és kiskorú megrontása miatti szigorú megbüntetését. Nevezett ugyanis egyrészt elcsábította, mi több a lakhelyére ragadta a kiskorú Ganymédesz trójai lakost és szeretőjévé tette. A források ellentmondanak ugyan a tekintetben, hogy Zeusz személyesen hajtotta-e végre a fiúcska elrablását, vagy Sas nevű ügynöke által, mindenesetre Ganymédes éveken át a gyanúsított olymposzi háztartásában, vele nemi kapcsolatban élt. (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Anyanyelvünk állapotáról és a nyelvhasználók felelősségéről

A nyelvhasználat: cselekvés. Nyelvhasználóként is akkor lehetek jobb, ha emberként jobb vagyok, ha erkölcsileg fejlődöm, ha erényekben gazdagodom. Sokszor és sokan mondják, hogy a magyar nyelv beteg, szegényes. Nem beteg a nyelv… Nem a nyelv beteg… A nyelv mint eszköz, felhasználható készlet, lehetőség a maga csodálatos gazdagságával, épségével, dagadó tarisznyájával, páratlan kínálatával vár ránk, vár arra, hogy cselekvés, kimondott vagy leírt szó: megcselekedett szó, megcselekedett nyelv (Egyéb)

Czakó Gábor
Jézus látás

A görög istenek állandóan a világban csatangoltak. Szerették, vagy éppen agyoncsapták az embereket, szóval, többé-kevésbé hozzánk hasonlítottak. Akárcsak Tündér Ilona, Odin, vagy Vejnemöjnen. A külsőleg sokistenhívő Indiában a legfőbb istenség atman, kisbetűvel írva, mert személytelen, neve sincsen. Ő az „önvaló”, az „önmagában létező”. Emberi érzékszervekkel fölfoghatatlan, elvont valóság. Még a lélek szó is túl testies hozzá képest. A többi isten mind mulandó, valótlan, tehát káprázat. A hindu (Egyéb)

Szerkesztő B
Akinek birtokát megették az oroszlánok

.Előbb vadászati felügyelő az Országos Erdészeti Központban. 1950- ben a Mezőgazdasági Múzeumba kerül, de rövidesen Polgár mellett találta magát kitelepítettként.Kényser lakhelyéről bejárhatott a Keszthelyi Helikon Könyvtárba. Megismerte belülről a Mosonyi utcai rendőrfogdát, az Andrássy út 60 pincéit, és orosz börtönélményeket is megélt. Kiengedték.Előbb vadászati felügyelő az Országos Erdészeti Köz... pontban. 1950- ben a Mezőgazdasági Múzeumba kerül, de rövidesen Polgár mellett találta magát kitelepítettként. (Egyéb)

Szerkesztő A
1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond magyar vadász, utazó, író

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szak... könyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. Családja / Gróf Széchenyi Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum (Egyéb)

Czakó Gábor
A magyarok nyelvének elrablása

A magyarság hét legsúlyosabb gondjának egyike, hogy a nép nem ismerheti meg saját anyanyelvét. Ez rontja gondolkodását, a világ megértését, akadályozza tehetsége kibontását. A baj nem a finnugrizmus, hanem a hunfalvyzmus hatalomra jutásával kezdődött, ami az említett rokonítás hivatalos értelmezéséért nem rajongókat a tudományon, sőt, a homo sapiensek körén kívül helyezte. Néhai Engel Pál igazi hunfalvysta átkot szórt sok magyarra Népszabadságban: „A tudomány ott végződik, (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap