Egyéb

Polszerkesztő2
76 ezer magyart űztek el a “reszlovakizáció” során

Az 1946. 02.27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény szerint a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. Jogot szereztek arra is, hogy áttelepítsék a szlovákok által háborús bűnösnek minősített 181 ezer magyart. Az áttelepülésre 59774 szlovák jelentkezett, holott a csehszlovák propaganda szerint Magyarországon négy-ötszázezer szlovák élt. A hatóságok még színleg sem törekedtek a kvóta betartására, Szlovákiából 76616 magyart szállítottak át Magyarországra. (Egyéb)

Szerkesztő A
Benes dekrétumok

Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nem egyszer megelőzték a prágai intézkedést). Edvard Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körül... belül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek (Egyéb)

Duray Miklós
A jelenben is élő múlt: Edvard Beneš elnöki rendeletei

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Duray Miklós
Szabadkőműves volt, fasiszta lett belőle! Neve: Edvard Beneš

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Ujlaky István
Csak tárgyilagosan! (jegyzet)

Különös írást vehet kezébe a História című folyóirat egyik még tavalyi számának olvasója. A Benes dekrétumok – szlovák szemmel címen felvezetett, Megszabadulás a kisebbségektől konkrét címmel ellátott szöveg szerzője Stefan Sutaj. Szép is az, ha a szomszédnépek megismerhetik egymás álláspontját! Mi Sutaj úr gondolatait olvashatjuk, s valószínűleg cserébe Glatz Ferenc vagy valamely munkatársa szerepelhet a paralel szlovák lap... ban. Amúgy Sutaj történész a legkevésbé sem vádolható (Egyéb)

Szerkesztő A
1945. április 2-án hunyt el Apor Vilmos boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök. Élete // Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként (Egyéb)

Szerkesztő A
1927. április 1-én született Puskás Ferenc (Öcsi) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
Csodahegy (Salgó vára) - Mesélő magyar várak

Valamikor régen Salgótarján határában nem volt hegy és annak tetején egy vár. Ahol most egy meredek vulkanikus hegy magasodik az ég felé, egykor ott sík, virágos rét volt. A környéknek az ura egy kegyetlen ember hírében állt. Jobbágyainak kora reggeltől késő estig túrniuk kellett a földet Szegények még vasárnap sem pihenhettek. Ha valaki nem teljesítette ura parancsát, akkor azt tömlöcbe zárták és ott kellett raboskodnia élete végéig. (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kosztolányi Dezső Ungváron

Ismerősökkel beszélgetve és egy kölcsönkapott könyv ürügyén indult el a kutakodás, hogy mikor is járt Kosztolányi Dezső Ungváron, kinek a meghívására érkezett és a korabeli sajtó ezt a látogatást hogyan közölte az olvasókkal. A tudósítás egy teljesen ismeretlen újságírónő, Keszthelyi Erzsi tollából jelenik meg az Ungvári Közöny c. lapban, amely később az Új Közlöny nevet veszi fel. A budapesti író 1932-ben egy Goethe centenáriumi ünnepség szónokaként érkezik Ungvárra. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kosztolányi Dezső Ungváron

Ismerősökkel beszélgetve és egy kölcsönkapott könyv ürügyén indult el a kutakodás, hogy mikor is járt Kosztolányi Dezső Ungváron, kinek a meghívására érkezett és a korabeli sajtó ezt a látogatást hogyan közölte az olvasókkal. A tudósítás egy teljesen ismeretlen újságírónő, Keszthelyi Erzsi tollából jelenik meg az Ungvári Közöny c. lapban, amely később az Új Közlöny nevet veszi fel. A budapesti író 1932-ben egy Goethe centenáriumi ünnepség szónokaként érkezik Ungvárra. (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Rákóczi-emlékhelyek Kárpátalján

Rákóczi Ugocsában, Salánkon tartotta utolsó országgyűlését. A szőlőhegy aljában épült kastélyban szállt meg, amelyet az 1717-ben pusztító ellenségek felégettek. Helyére épült a ma is használatban lévő, egykori grófi pince. A hagyomány szerint a fejedelem az országgyűlést a Hömlöc-hegy tetején tartotta az erdő közepén. Onnan be lehetett látni a fél Magyarországot. - II. Rákóczi Ferencet számos szállal köthetjük Kárpátaljához. Itt teltek gyer... mek... korának évei, s a szabadságharc idején is (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
Egy elszánt székely

Székelyföldi atyánkfiára emlékezem, születésének 230-ik évfordulóján és szomorúan kell tapasztaljam, hogy még ennyi év múltán sincsenek meggyőződve a mai akadémiai tagok, hogy mi igenis Attila népei vagyunk. Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megala... (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
A hit gyúpontja a "Lélek erejében"

Anyám szívét megperzselte apám szeretetének tüze. Ebben a „tégely”-ben olvasztott emberré, mondjuk, Héphaisztosz, a sánta kohóisten. Úgy megperzselődött, hogy nagyanyám kíséretében a várárkánál Édesanyám fele magzatvize elfolyt, nem „könnyű szülés voltam én”, ahogy Bereményi dalszövegét kiénekli Cseh Tamás, indián nevén: „Füst a szemben”. Nehéz, fájdalmas. A rokon gyere... kek közt én voltam Tokeo-ihto, a törzsfőnök, anyám szóhasználatában Tokejto. (Egyéb)

Petrozsényi Nagy Pál
Erdélyi könnyek

Dr. Beranda Pál főszerkesztő – betűzte a Nagy Ember ajtaján. Nagy? Inkább kicsi.Vékony kar, csapott vállak, feje szinte nyak nélkül domborodott elő, amitől kissé gnómszerűen hatot. – Tessék! – villantotta Kischre ravaszkás szemeit. – Kisch Ervin vagyok... khm.... izé... Erdélyből. Erre felpattant, betuszkolta egy fotelbe, és konyakot hozatott. Aranyos ember! – hatódott meg a férfi. Kétszer akkora volt, mint Beranda, másrészt lassúbb, darabo... (Egyéb)

Szerkesztő B
1804. március 26-án hunyt el Kempelen Farkas magyar tudós

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség. Élete / A Wolfgangus Franciscus de Paula név alatt született katolikus felekezetű, nemesi származású Kempelen Farkas, Kempelen Engelbert cs. kir. kamarai udvari tanácsos és Spindler Anna Rosina fia volt. Tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. (Egyéb)

Duray Miklós
Globalizáció a reformációtól napjainkig 3/4.

Nyilvánvaló, hogy a 20. és a 21. században a globalizmus másról szól, mint a korábbi évszázadokban, de minden jelenséget a maga korában és keretei között kell szemlélni. Egy adott korban mi jelenti a „világot”? Volt, amikor Mezopotámia, a két folyó köze, a kínaiak számára a falon belüli térség jelentette a Világot. Az ókori birodalmak nem vethetők össze a későbbi, középkori vagy újkori birodalmi törekvésekkel, viszont a korábbi birodalmakra az volt a jellemző, hogy a saját határaikon belül igyekeztek (Egyéb)

Czakó Gábor
Virágvasárnap békéje és dicsősége

„Közel jártak már az Olajfák hegyének lejtőjéhez, amikor a nagy sereg tanítvány örömében áldani kezdte Istent azért a sok csodatettért, amelynek tanúja volt. Nagy szóval kiáltották:"Áldott legyen a király,/ Ki az Úr nevében jön!/ Békesség a mennyben,/Dicsőség a magasságban!" (Luk 19, 37-38 )Milyen csodálatosan mély értelmű vers! Az Úr nevében érkező királyra kérnek áldást, nem önmagukra. Érzik, hogy ennek a királynak az elindulása a világtörténelem legnagyobb fordulatának kezdete: a bűn megfékezését jelenti (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap