Egyéb

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Bihary József
„Anyagias” adalék a Himnusz megzenésítéséhez

Ennek az apró "szösszenetnek" az összehozására Gárdonyi Gézának egy olyan, nagyon élvezetes írása indított, ami mesteri, de a történészek szerint nem felel meg a történelmi valóságnak, amelyik a Szózat és a Himnusz megzenésítésének részleteit taglalja, az általa a kortársairól írt sorozatából. A lényeg, hogy Bartay Endre/András színi igazgató húsz "rongyos" arany forint pályázati díjat szánt a Himnusz megzenésítésére. Lássuk előbb Gárdonyi írását: (Egyéb)

Fedák Anita
A modern Erkel

Erkel Ferenc emlékének tiszteletére"Mert a haza nem eladó..." címmel műveltségi vetélkedővel egybekötött irodalmi matinét szerveztünk a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és a Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lappal közösen. A rendezvénynek az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara adott otthont. A találkozót Lizanec Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, majd Kőszeghy Elemérnek adta át a szót. A ... (Egyéb)

Szerkesztő A
1814. november 6-án született Ganz Ábrahám, vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője

Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6. – Pest, 1867. december 15.) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. / Életpályája / A svájci származású Ganz Ábrahám vasöntőmester 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját sza... badalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket. Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők (Egyéb)

Jókai Anna
El a kötelekkel –

Az „elkötelezett” kifejezést sohasem szerettem. Az alapszó, a „kötél”, árulkodik. Vagy engem kötöttek oda, vagy magam kötöttem magam – biztos ami biztos, el ne szaladjak! – valamihez. Mindkét eset a szabadság hiánya. A magánszférában is kesernyés, inkább pejoratív: „…már el vagyok kötelezve” – valami megtorpanást jelent, muszájlemondást nemcsak a továbblépésről, de a továbbgondolásról is. Elkötelezettnek lenni: egy korábbi – meglehet még szabad – választás válik szigo... rú kényszerré. Ezt a szót lejárattuk (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvünk ős-számtudománya

A hagyomány számtudományának alapgondolata, hogy a szám nem puszta mennyiség, hanem minőség is: mennyiségszerű minőség. De ennél több: a szám "az ősi szellemi létezőnek tiszta, szellemi képe", a "dolgok ősképe". Az idea ennek a szellemi képnek már csak levonata. A szám az ősgyök, Isten szava,aki a világot "mérték, szám és súly szerint" teremtette. A Rend a számokon nyugszik. A számok harmóniájából következik a zene szépsége, a tánc, a bolygók járása, stb. A minőségi (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kosztolányi Dezső Ungváron

Ismerősökkel beszélgetve és egy kölcsönkapott könyv ürügyén indult el a kutakodás, hogy mikor is járt Kosztolányi Dezső Ungváron, kinek a meghívására érkezett és a korabeli sajtó ezt a látogatást hogyan közölte az olvasókkal. A tudósítás egy teljesen ismeretlen újságírónő, Keszthelyi Erzsi tollából jelenik meg az Ungvári Közöny c. lapban, amely később az Új Közlöny nevet veszi fel. A budapesti író 1932-ben egy Goethe centenáriumi ünnepség szónokaként érkezik Ungvárra. (Egyéb)

Jókai Anna
Illyés Gyula arca

Itt állunk a hévízi őszidőben, Marosits István Illyés Gyula-szobra előtt. A szobrok nyugodtak és türelmesek – a fejre galamb száll majd, fázósan topog vékony lábaival, tollászkodik. S bár az anyag már mindent eltűr, a formába rántott szépség mégis diadalmas. A szobrásznak is volt választása, Illyés Gyula melyik arcát formázza meg: a korait, a későbbit vagy a halál előtti törtet. A művész jól választott: egyiket sem és mégis mindegyiket – mert most ez itt előttünk, a mi... (Egyéb)

Szerkesztő A
November 2-án Mindenszentek és halottak napja

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben (Egyéb)

Fedák Anita
Memento mori...

Eszembe jut törékeny nagyanyám alakja. Mennyi lelkierő rejlett ebben a pici asszonyban. Mert aki, dacolva a sorssal, a háború közepén gyermeket hoz világra – aki történetesen az édesanyám –, az csak bátor asszony lehet. Aki kilométereket tesz meg Szolyvára, hogy enni vigyen a nagyapámnak a „malenykij robotként” ismert lágerbe – az erős asszony. Akit a katonák puskatussal megvernek, elkergetnek, hogy takarodjon onnan, mégis marad és elbújik a láger környéki bokrokban, mert (Egyéb)

Szerkesztő A
Elmélkedés az elmúlásról (Halottak napjára)

Nem feledhetem azokat a pillanatokat, amikor Mindenszentek estéjén a két falu minden lakója összegyűlt a temető közepén felállított közös keresztnél. A két falu papja és kántora eget rengető hangon rázendített arra a számomra még ma is félelmetes énekre, hogy "… midőn az ég és föld megfognak indulni, eljössz a világot lángokban ítélni…” Hátborzongató élmény volt ez különösen, ha a szél nagy fekete felhőket gördített fölénk. Az esti szentmisén megvigasztalódtam abban a hitben, hogy a halál után van élet. (Egyéb)

Czakó Gábor
Haláltánc - egy Villon vers időszerűsége Halottak Napján

Nyilván sokan tudják, hogy a haláltánc közismert francia nevén a "danse macabre" késő középkori eredetű allegorikus műfaj. A metszeteken, festményeken, faragásokon kaszás csontvázak vonszolnak a sírba pápákat, királyokat, szépasszonyokat, lovagokat, bankárokat, parasztokat. A halál szemében minden földi rang és siker nevetséges, előtte minden ember egyenlő. A középkori ember megérezte a korszakváltás szelét. Az új világ jöttét, amelynek nem ismerte természetét, mégis megsejtette, hogy ezen eljövendő (Egyéb)

Szerkesztő B
Albert Flóriánról

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten (Egyéb)

Bodor Miklós László
Zéta, János fráter, és Gergely vitéz

1863. augusztus 3.-án, Gárdony – Agárdpusztán Ziegler Sándor Mihály uradalmi gépész házában gyermek született.Az édesanya, leánykori nevén Nagy Terézia egy földművessé szegényült család leánya. Géza fia másodszülöttje volt a házaspárnak, két esztendős korában a legidősebb élő gyermekké vált, nővérének korai halála miatt. A felnőttkort csupán hárman élték meg, de másik két testvére fiatalon halt meg.Hányatott életüket az okozta, hogy a sikeresnek indult gépészpálya megtörött amikor „Kossuth fegyvergyárosa” lett. (Egyéb)

Kondra Katalin
A Láng, – az voltam én” (Gárdonyi Géza napok)

A Bor című színművét például teljes egészében egy vonaton utazva írta. Ellentmondásos, nyughatatlan személyiségként lehetne Őt jellemezni, de magam úgy érzem, hogy a leírt szavakban rejtőzik az író valódi személyisége, a láng. Elég csak ízlelgetni a következő sorokat, máris bizonyítva látom az előbbi gondolatokat: „Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló televény. A láng eltűnt. A láng, - az voltam én.” (Egyéb)

Fedák Anita
Gárdonyi Géza kárpátaljai hőse

Az egri várkapitány legendája beleitta magát a szerednyei pincefolyosók falába. Ott vannak ugyanis a csákányok nyomai, melyekkel az Eger ostrománál foglyul ejtett török katonák a járatokat kivájták. A pincelabirintust az ő parancsára ásta néhány ezer török fogoly kézi erővel. A faluban élő őslakosok ma is török pincének nevezik az összességében mintegy 400 kilométer hosszú labirintusrendszert. Persze, az egésznek ma csak egy töredékét hasznosítják. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Egy emléktábla elhelyezésének története

A helyszín és az épület rendeltetése mit sem változott: akárcsak évekkel ezelőtt, ma is a szabadságuktól megfosztott elítélteket tartják fogva az ungvári börtönben. A különbség „csak” annyi, hogy míg manapság bűncselekmények elkövetői a fogva tartottak, addig 1956 őszén ártatlan emberek lettek a börtön lakói. Hosszú évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy egyáltalán beszélni lehessen a történtekről. Az 50. évfor... duló (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kazinczy Ferenc rabsága a munkácsi várban

Fogságának utolsó állomására 1800. augusztus 25-én érkezett ide nyelvújítónk Kazinczy Ferenc fogolytársaival együtt. A vár nyugati részén álló épület harmadik emeletén lévő negyedik cellában raboskodott. Ő is írói munkával próbálkozott fenntartani lelki egyensúlyát. Kazinczy ereklyéi között őriznek egy kis piros bőrkötésű könyvet, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés olvas... ható: „ Dolgozásaim a’ munkácsi várban 1800-1801. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
1956 kárpátaljai mártírja

Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: "ellenálló csoportot" szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálocsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap