Egyéb

Adorján András
Egyedüllét - magány - társtalanság

Strangers in the Night (Idegenek az éjszakában) - énekelte Frank Sinatra sok-sok évvel ezelőtt. Azt gondolná az ember, hogy milliós nagyváros(ok)ban könnyebben találnak társra az emberek, mint olyan helyen élvén, ahol kölcsönösen csekély a választék. De aki már volt egy tömeg kellős közepén, nagyon sokat megtapasztalhatott a kétségbeesett magányból. Kivált, hogy úgy látszik, rajta kívül mindenki párosan lépdel határozott célja felé, optimistán... (Egyéb)

Jókai Anna
Súly és kiterjedés

Ottlik Géza művei. Mindössze tíz-tizenöt centi a könyvespolcon. S alig fél kiló a szatócsmérlegen. A méteres életművek elsápadnak. S bőröndnyi súlyok válhatnak lepkekönnyűvé. Ki-be járt az írói létbe; ezt is meg tudta tenni. Játszódott odakünn, hogy majd aztán halálos komolyan visszalépjen. Kiterjedése határtalan lett, az anyagot széltében-hosszában átütötte; súlya eleinte megnyomta a vállunk, azután mégiscsak fölizmosodtunk hozzá, valahogy. Példa-emberré vált, bizonyos... (Egyéb)

Polszerkesztő2
A honvédség akkor is elindult volna Erdélyért, ha Hitler és Mussolini nem döntőbíráskodik mellettünk

Az 1940. augusztus 16-24. között tartott magyar-román egyeztetések kudarca egy percig sem volt kérdéses. Románia katonai fölénye tudatában nem engedett a túlzottnak tartott magyar követeléseknek, Magyarország pedig nem fogadhatta el a minimális területi engedményeket. Teleki Pál miniszterelnök 08.26-án a határra rendelte a teljes honvédséget, 28-ra kitűzte a Románia elleni támadás időpontját. Tudta, Hitler nem engedheti meg, hogy „hátországában" felfordulást, bizonytalanságot okozzon egy fegyveres konfliktus. (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
Egy hajléktalan visszaemlékezése a 115 éve született Dobroszláv Lajos akvarellfestőről

DOBROSZLÁV LAJOS VINGA, 1902 - 1986, TATA Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1926-ban. Mesterei: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott, a következő évtizedekben több tatai és Komárom megyei elismerést kapott. 1926-tól Felsőgallán működött, majd 1942-ben Tatán telepedett le véglegesen. Az alkotó... munka mellett rajztanárként, 1950-1954 között pedig a helyi múzeum igazgatójaként tevékenykedett. 1939-től szerepelt kiállításokon. (Egyéb)

T.Ágoston László
Miért éppen Krúdy?

Harminchárom év, több, mint három évtized, majd’ egy fél élet... Egy alapítólevél, egy működési szabályzatmásolat, egy névre szóló tagsági igazolvány, meg az egykori tagnévsor. Ez maradt az asztalfiókomban tárgyi bizonyítékául annak a szellemiségnek, mely 1982. októberének végén megalakította az óbudai Zichy – kastélyban a Krúdy Gyula Irodalmi Kört. Pontosan mikor is? Az alapítólevél tanúsága szerint október 25 – én. A valóság... ban két nappal korábban, szombaton (Egyéb)

Jókai Anna
Belátás és átvágyakozás

Szent Pál: A rómaiaknak írott levél, 12,4-8 „Mert ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik (Egyéb)

Jókai Anna
Van a tárgyaknak könnyük

(Mándy Iván elment) / Ha lehetséges irgalom a halálban, Mándy Ivánt az irgalom utolsó percében körülvette; álmában halt meg, hiszen álomban is élt – bár az álom nem mindig édes, hanem gyakran szorongató. Most, úgy tetszik, a két nővér: álom és halál Őt mégis gyengéden kézről kézre adta. Utolsó éveiben mintha már nem is a földön, úgy járt közöttünk, egy kissé lebegve, lassan; mosolya egy szomorú, tűnődő, gyermekien kíváncsi arcot takart. Halkan (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kazinczy Ferenc rabsága a munkácsi várban

Fogságának utolsó állomására 1800. augusztus 25-én érkezett ide nyelvújítónk Kazinczy Ferenc fogolytársaival együtt. A vár nyugati részén álló épület harmadik emeletén lévő negyedik cellában raboskodott. Ő is írói munkával próbálkozott fenntartani lelki egyensúlyát. Kazinczy ereklyéi között őriznek egy kis piros bőrkötésű könyvet, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés olvas... ható: „ Dolgozásaim a’ munkácsi várban 1800-1801. (Egyéb)

Szerkesztő A
1880. augusztus 22-én születt Bíró Lajos író

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1] Élete // Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el. 1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság (Egyéb)

Csata Ernő
Bíró Lajos plágiumafférja

Bíró Lajos, regényinek, színműveinek, novelláinak a figuráit az eleven valóságból vette, nem egyszer annyira forrón szakította ki az életből, hogy a kortársai világosan felismerték egyik-másik modelljét. A valóság eseményeit szinte változtatás nélkül vitte színpadra a Rablólovag vagy a Sárga liliom című színdarabokban vagy a Kunszállási emberek című novelláskönyvben olyan figurák szerepelnek, akik a könyv megjelenésekor, 1912-ben, még éltek. (Egyéb)

Szerkesztő B
1910. augusztus 21-én hunyt el Székely Bertalan magyar festő

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. / Családja / Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Gyermekei: 1.Árpád (1861-ben, Marschendorfban született) 2.Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született) 3.Ármin (1869-ben Pesten született) (Egyéb)

Jókai Anna
Valami valódit

Mostanában minden szó, amelyet kimondásakor érvényesnek érzünk, rohamos gyorsasággal elavul – hacsak nem találja meg a „nyilatkozó” azt az egyetlen pontot, ami semmi változónak nincs kitéve. Így van ez az Írószövetség létével és jövőjével kapcsolatos vélekedésekkel is. Bizonyos, hogy a még télvíz idején megfogalmazott „kritikus” gondolatok ezen a nyáron már más formát öltenének, s egyben-másban módosulnának is. Amit pedig én most, április első napjaiban... (Egyéb)

Fehér József
"Amikor megszólal a kakukk..."

Ha tehettem volna, egész életemben „nagyapa iskolájába” járok. Nála nem kellett felelni, és ha netán valami butaságot kérdeztem, nem csúfoltak ki. Bármiről érdeklődhettem, ami kis eszembe jutott, okosan meghallgatta, majd nagyot szippantva cseréppipájából, szeretettel elmondta a választ. S ami jó volt még, hogy ebben az iskolában nem lökött fel és nem mutatott nekem szamárfület senki. Az igazat megvallva, nem volt az iskola... (Egyéb)

Szerkesztő B
1984. augusztus 19-én hunyt el Szabó Zoltán író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő

Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője. A Magyar Nemzet munkatársaként, 1939 nyarán „Szellemi hon... védelem" elnevezéssel mozgalmat hirdetett a nemzetiszocialista és nyilas befolyás ellen. 1949-től haláláig nyugat-európai emigrációban élt és dolgozott... (Egyéb)

Balogh Bertalan
Összeesküvéselmélet

Nem szabadkozom, sőt bevallom egyenesen, hogy szorgalamasan meghallgatok és elolvasok minden lehető összeeskövéselméletet. Nem azért, mert mindet mindjárt el is hiszem úgy, ahogy van, hanem mert többször elkottyantódik az igazság is az összeesküvésleméletekben. És, szerencsés esetben, kikerekedhet az ember számára egy értelmes körkép, ami igazibb, mint a handabandák sora, amivel a hivatalos média eteti a népet. A napokban például egy roppant érdekes intejút láttam az amerikai tévében. Nem (Egyéb)

Jókai Anna
Utóéletre ítélve

Móricz Zsigmondról „Önmagából senki sem léphet ki, senki sem adhat mást, mint ami lényege, legfeljebb ha idegen lényeget akar produkálni. Őszinte művész egy életen át ugyanazt produkálja. Arról van tehát szó, hogy egy bizonyos idő múlva a művész, még akkor is, ha önmagát felülmúlja: nem hoz újat, nem hoz szenzációt. Rubens szakadatlanul Rubens, tízezer múzeumi képen át, és Rembrant szakadatlanul Rembrant, ha bármilyen padlásról kerül is elő egy-egy újabb darabja.” (Egyéb)

Jókai Anna
A Vigilia beszélgetése Jókai Annával - Rónay László interjúja

R. L.: A lexikonokban, összefoglalásokban egyhangúan azt olvashatjuk Önről: a közösség nyitott kérdései foglalkoztatják. Napjainkban mintha inkább az egyén szenvedése és boldogulása lenne a fontosabb kérdés. Olyan fontosnak látja mégis a közösséget s az – hogy nagy sikerű könyve címét kölcsönözzük – „együttlétet”? J. A.: A közösség devalválódott, lejáratott, kiüresített fogalmához – ahogy napjainkban általában értelmezik – nincs közöm. De létezik egy másik kollektívum is, melynek (Egyéb)

Mezey László Miklós
Mezey László Miklós: Az Alföldtől a Balkánon át Itáliáig

Főzni igazán csak szenvedéllyel, legalábbis odaadással lehet. Olyan ez, mint az utazás láza vagy a szerelem érzékisége, az élmény teljes embert kíván. Aki világot akar látni, nemcsak a szemével figyeli a tájat, de lelke minden rezdülésével issza be a látnivalókat. Aki szerelmes, aki teljes szívvel rajong a másikért, az nem teheti félszívvel, ímmel-ámmal, éppen csak… Az a másiknak minden porcikáját kívánja, s a ma... gáét is fölkínálja. Vegyük csak az egyik legegyszerűbb ételt, a lecsót. (Egyéb)

Bilecz Ferenc
A Puszta nyelve és a szlávok

A 20. és a 21. század határán, Kelet-, és Közép-Európában, megnyílt a lehetősége annak, hogy történelmünket szabadabban, a tudomány mai szintjén értelmezzük, fogalmazzuk meg és tanítsuk. Sajnos Magyarországon ez idáig, ez nem sikerült! Ahogyan a rendszerváltás sem! Természetesen ebben külső erők is közrejátszottak, de az az érzésem, hogy a költő ezt jobban kifejezi: „A harcot, amelyet őseink vívtak,/ békévé oldja az emlékezés/ s rendezni végre közös dolgainkat,/ ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (Egyéb)

Szerkesztő A
1865. augusztus 13-án hunyt el Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője".

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Bécs, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője". Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az aszepszist vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentve a gyermekágyi láz o... kozta halálozási arányt. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, eme tapasztalatai alapján osztályán előírta (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap