Egyéb

Jókai Anna
„Minden csoda vagy semmi sem az”

(Török Sándor emléktáblájánál) / Tíz esztendeje annak, hogy Török Sándor földi maradványait a Farkasréti temetőben eltemettük. A frázis mély értelmet takar: valóban csak földi maradványai nyugszanak ott. Ő maga, ez a kivételes szeretettel töltekezett Én tapinthatatlan szférában él tovább; eszmél és készülődik. Minden bizonnyal érzi már az Isten mosolyát, illetve tudja, milyen is az, mert odaát (ha az hely, egyáltalán) nincs külön érzés és tudás... (Egyéb)

Kondra Katalin
A Fehér Lovag (Hunyadi emléknapok)

Hunyadi János, ((Kolozsvár, 1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.) tehetségének és rendkívüli életpályájának köszönhetően igen ismert volt a kortárs Európában és ez a széleskörű érdeklődés halála után is fennmaradt. Tetteit nem csak Magyarországon jegyezték fel, hanem Lengyelország, Itália, Franciaország, Német-Római Birodalom, Bizánc, Török Birodalomban is, sőt még Hispánia területén is ismerték a Fehér Lovagot. A Hunyadi Jánosról kialakított kép eléggé változó. (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort…”

A Huszt című epigrammában Kölcsey a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghez vinni. Ma már nem kőből emelt bástyák, hanem társadalmi szervezetek védelmezik az asszimiláció által fenyegetett huszti magyarságot. Ha valakire, rájuk valóban igazak Reményik Sándor sorai, melyek hangsúlyozzák: ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Lássuk hát, milyen munkát végeznek (Egyéb)

Jókai Anna
„Gyerünk a moziba be”

Mozi nincs már. Csak filmek vannak, filmszínházakban. Valamikor – gyermekkoromban – a mozi egyszerre jelentette a helyet, ahova megyünk, s a sztorit, amit a vásznon látunk. Nyolcéves voltam, amikor elkezdtem moziba járni és tizenkettő, amikor az ostrom ezt a fontos „élettevékenységemet” beszüntette. Gyerekfilmeket nem néztem, mivel egyedül nem engedtek volna el, s így anyám ízlése szabta meg, hova tudom elcsa... logatni. Anyámtól – akit (Egyéb)

Csata Ernő
A "poeta doctus''

Forrás: Békés István: Új magyar anekdotakincs – Budapest, 1963/A proletárdiktatúra bukása után, jó mélyen bent a kurzusban, valahol egy budapesti utcán, találkozott Babits Mihály és Szabó Dezső. Valami nagy barátság sosem volt köztük./- Jó napot! – köszön Szabó Dezső. - Jó napot! – viszonozza Babits./Szabó Dezső nyomban a tárgyra tér./- Olvasta az új regényemet?/Babits kissé zavart:/- Az új regényét…?/- Igen. Az elsodort falut. Vagy nem is halott még felőle?/- De…de…igen…hogyne…Csak tele voltam gonddal,... (Egyéb)

Jókai Anna
"Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Bodor Miklós László
Zéta, János fráter, és Gergely vitéz

1863. augusztus 3.-án, Gárdony – Agárdpusztán Ziegler Sándor Mihály uradalmi gépész házában gyermek született.Az édesanya, leánykori nevén Nagy Terézia egy földművessé szegényült család leánya. Géza fia másodszülöttje volt a házaspárnak, két esztendős korában a legidősebb élő gyermekké vált, nővérének korai halála miatt. A felnőttkort csupán hárman élték meg, de másik két testvére fiatalon halt meg.Hányatott életüket az okozta, hogy a sikeresnek indult gépészpálya megtörött amikor „Kossuth fegyvergyárosa” lett. (Egyéb)

Fedák Anita
Gárdonyi Géza kárpátaljai hőse

Az egri várkapitány legendája beleitta magát a szerednyei pincefolyosók falába. Ott vannak ugyanis a csákányok nyomai, melyekkel az Eger ostrománál foglyul ejtett török katonák a járatokat kivájták. A pincelabirintust az ő parancsára ásta néhány ezer török fogoly kézi erővel. A faluban élő őslakosok ma is török pincének nevezik az összességében mintegy 400 kilométer hosszú labirintusrendszert. Persze, az egésznek ma csak egy töredékét hasznosítják. (Egyéb)

Szerkesztő A
A TANÍTÓ (Gárdonyi Géza Emléknap)

Esteledett, a tanító az osztályteremben ült és hátát a szék támlájának feszítette. Elgondolkodva pipálgatott, miközben a kályha nyitott ajtaját megvilágító lángokat bámulta. Mi végre van az ember? Küzd, tanul és dolgozik. Miért kell annyit fáradozni az elme művelésén, a lélek felemelésén, ha annak akit egyszerű, polgári családba szült a sors, nincs esélye, hogy a nemesek magasztos életét élje? Kint hideg volt és sötét. A tanító arra az elha... tározásra jutott, hogy elég a napnak a maga baja. (Egyéb)

Szerkesztő B
1690. augusztusában született Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc íródeákja

Mikes Pál és Torma Éva fia; atyja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki őt Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” (apródja) lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő. (Egyéb)

Szerkesztő A
Petőfi nem Segesváron hunyt el!

A magyar (???) történetírás leszögezi, hogy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett a segesvári ütközetben. Ehhez a feltételezésen alapuló állításához ragaszkodik, holott ezt immár bizonyítékok garmada cáfolja. 23 évvel ezelőtt a szibériai Barguzinban magyar kutatók feltártak egy sírt, amely korabeli tanúk szerint a hadifogolyként Szibériába hurcolt Petőfit holttestét tartalmazza. Petőfi barguzini ... (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Liszt Ferenc kárpátaljai barátja

Talán legkönnyebb lett volna az ifjú Liszt Ferencet ábrázolni, azt a fiatal művészt, akinek zseniális játéka előtt meghajolt az akkori művészetkedvelő Európa. A családi problémák terhe alatt megroppant idős zeneszerző alakjának megformálása is komoly kihívásnak tűnt. Ám a Plotényi-kastély előtti téren álló mű mégis a középkorú Liszt Ferencet ábrázolja, a már befutott művészt, aki kellő bölcsességgel szemléli a világ dolgait és a fi... atalokat, akik a művészeti iskola tehetséges diákjaiként talán, valamikor (Egyéb)

Szerkesztő B
Dobai Miklós írása: Liszt Ferenc haláláról

Nagyon ritka alkalom, hogy egy híres ember születése 200-ik évfordulóján tartott jubileumi évben megemlékezhetünk halála 125-ik évfordulójáról is. Liszt Ferenc esetében ez az eset áll elő. 125 évvel ezelőtt, 1886. július 31-én a Bajorországi Bayreuth-ban kereken 75 évesen, tüdőgyulladásban meghalt Liszt Ferenc, minden idők legnagyobb zongoraművésze, s sokak szerint a legnagyobb magyar zeneszerző. Liszt Ferenc Liszt Ádám (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Liszt Ferenc kárpátaljai barátja

Talán legkönnyebb lett volna az ifjú Liszt Ferencet ábrázolni, azt a fiatal művészt, akinek zseniális játéka előtt meghajolt az akkori művészetkedvelő Európa. A családi problémák terhe alatt megroppant idős zeneszerző alakjának megformálása is komoly kihívásnak tűnt. Ám a Plotényi-kastély előtti téren álló mű mégis a középkorú Liszt Ferencet ábrázolja, a már befutott művészt, aki kellő bölcsességgel szemléli a világ dolgait és a fi... atalokat, akik a művészeti iskola tehetséges diákjaiként talán, valamikor (Egyéb)

Szerkesztő A
1095. július 29-én hunyt el I. László magyar király

I. László - gyakran Szent László, horvátul Ladislav I - (1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, a Horvát Királyság elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát 1192-ben avatták szentté. / László herceg / László 1046. június 27-én született a Lengyel Királyságban. Apja I. Béla magyar király, anyja pedig (Egyéb)

Szerkesztő A
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Bodor Miklós László
A székely Dzsungel könyve írója: Nyírő József

„Érdekes jelenség, ahogyan a zsidó lapok írtak az ő dolgairól és személyéről. Miután az Uz Bencében olyan rokonszenves portrét fest egy zsidó bőrkereskedőről, amilyet magyar írók közül kevesen, a nagyváradi Új Kelet főszerkesztője, Benamy Sándor interjút készített vele. Nyírő abban elmondja, hogyan viszonyul zsidó származású, de magyar írótársaihoz, barátai... hoz. A Libanon nevű tudományos zsidó folyóirat is szépen ír Nyírőről” – szállít újabb adalékot a Nyírő-portréhoz Kónya-Hamar. (Egyéb)

Szerkesztő B
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő B
1848. július 27-én született Eötvös Lóránd fizikus

Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathe... matikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó. (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap