Egyéb

Fedák Anita
Móra Ferenc látogatása Kárpátalján

Beregszászt az emléktáblák városának is tartják, hiszen többek között Petőfinek, Illyés Gyulának, Bethlen Gábornak is van emléktáblája a városban. Miért tartják a beregszásziak fontosnak, hogy megörökítsék nagyjaink emlékét Kárpátalján? Egyrészt fontos szerepe van a turizmus fejlesztésében, hisz van látnivaló, van mit megmutatni a hozzánk látogató magyarországi és más környező országokban élő, illetve elszakadt nemzetrészekről érkező vendégeknek. (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
Benczúr közbenjár

Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963./ A hivatalos siker, a kitüntetések, címek, a vagyon és a közmagasztalás özönében Benczúr Gyulában kevesen látták a hajdani ifjú, pajkos piktort. Nem illett emlékezni s emlékeztetni rá, de ő maga sosem felejtette el a szép időket, mikor még a valóságban játszotta el életörömtől gyöngyöző vásznai faunszerepét. Élete alkonya felé járt, mikor felkereste a mesteriskola két tehetséges növendéke, és arra kérte: szól... jon egy jó szót illetékes helyen, mert egy kis... (Egyéb)

Szerkesztő B
2014. Július 13-án hunyt el Grosics Gyula

Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. – Budapest, 2014. június 13.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott. A sportsajtóban elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán).[3] Pályafutása / Labdarúgóként / Tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását, amely meglehetősen ér... dekes körülmények között indult. A dorogi futballcsapat 1940-ben az éppen soron (Egyéb)

Szerkesztő B
1999. július 12-én hunyt el Szeleczky Zita színésznő

ky Zita, teljes nevén: Szeleczky Zita Klára Terézia (Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12.) magyar színésznő. / Életpályája / Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született. 1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd (Egyéb)

Szerkesztő B
1869. július 8-án született Kandó Kálmán, magyar mérnök, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője

Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1869. július 8-án született Pesten Kandó Géza és Gulácsy Irma gyermekeként.[1][2] Régi nemesi családból származott, nagyapja Kandó József (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Az égbolt magyar csillagai

Egyszer aztán kezembe került egy akkoriban szamiz­datként terjedő füzetecske, amit bizonyos Tobak „Cica” Tibor világháborús veterán pilóta jegyzett. Ebből megtudtam, igenis voltak hőseink. Ők voltak a Puma vadászrepülők, akik a kor „Top Gun”-jain, Bf 109. vadászrepülőkön harcolva védték a hazát. Az égbolt csillagai voltak. Közülük is kiragyogott fényével, tudásával és emberségével Szentgyörgyi Dezső, minden idők legjobb magyar égi vadásza. Érthető tehát, (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Szerkesztő B
1853. július 5-én született Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.[1] – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Lényegében autodidakta, magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentő... ségű a művészete. Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását és 41 éves (Egyéb)

Apáti Kovács Béla
Csodahegedű

Egy kicsi faluban élt egy szegény ember, és annak volt egy gyönyörű lánya. A lány olyan szép volt, hogy aki meglátta, az mind megcsodálta. Büszke is volt rá az apja, és nagyon féltette. Mindenhová elkísérte, sehová nem engedte egyedül. Még a széltől, és naptól is óvta a kicsi báránykáját. De bármennyire is vigyázott rá, egyszer a lány megbetegedett. Hiába vitte orvoshoz, az nem tudott segíteni rajta. Senki nem jött rá, mi a baja a lánynak, pedig egy tucat orvos megvizsgálta. (Egyéb)

Szerkesztő B
1818. július 1-én született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője".

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Bécs, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője". Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az aszepszist vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentve a gyermekágyi láz o... kozta halálozási arányt. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, eme tapasztalatai alapján osztályán előírta (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Móricz Zsigmond kárpátaljai kötődései

Móricz Zsigmondnak nagy kultusza van Kárpátalján. Nevét az ugocsai Péterfalván középiskola, a nagyszőlősi járásban kulturális egyesület viseli. Születésének 125. évfordulóján a megemlékezések központja a hajdani Szatmár megyébôl egyetlenként átcsatolt település, a Boldog emberben is megidézett Nagypalád volt. A ragaszkodás nem véletlen, hiszen Móricz Zsigmond életét és munkásságát számtalan szál köti Kárpát... aljához. Egy kis lokálpatrióta (Egyéb)

Jókai Anna
Utóéletre ítélve

Móricz Zsigmondról „Önmagából senki sem léphet ki, senki sem adhat mást, mint ami lényege, legfeljebb ha idegen lényeget akar produkálni. Őszinte művész egy életen át ugyanazt produkálja. Arról van tehát szó, hogy egy bizonyos idő múlva a művész, még akkor is, ha önmagát felülmúlja: nem hoz újat, nem hoz szenzációt. Rubens szakadatlanul Rubens, tízezer múzeumi képen át, és Rembrant szakadatlanul Rembrant, ha bármilyen padlásról kerül is elő egy-egy újabb darabja.” (Egyéb)

Szerkesztő A
MILHÍR Magazin

A jövőben negyedévenként jelentkezik a MILHÍR Magazin, a Magyar Irodalmi Lap internetes kiadványa. Színvonalas, ritka tartalommal szeretnénk megszólítani az olvasót, olyan hírekkel és szépirodalmi művekkel, amelyek részben hiányoznak a mindennapi sajtóból. Szeretnénk olyan negyedévenként megjelenő fórumot létrehozni, amely hitelesen tudósít a nagyvilág, hazánk és nemzetünk eseményeiről, úgy, ahogyan azt az érzékeny írók-alkotók látják. Leginkább természetesen nemzeti irodalmunk történéseiről, híreiről, új (Egyéb)

Bodor Miklós László
Mestörpista

Gölle község iskolamesterének házában 1900. január 25- én kisgyermek született. István névre keresztelte a helyi esperes plébános, anyai ágon rokonuk. ... Írói élete teljében,1970. június 23-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben több ezer tisztelője vett részt temetésén. Felesége később hamvait Göllébe vitette.Életének, lelki beállítódásának mottója lehetne kései mondata:"Én nem szeretem az erejükben dölyfösködőket, mert tudom, egyszer úgyis elesett és szomorú lesz mindenki. A kemény tekintet (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Virághullás Penyigén

Kedves Barátom! Amit kér tél tőlem, most elküldöm. De ne lepődj meg, ha felismered, mindezt nem én ötlöttem ki: mások szavait fogod olvasni. Sokáig és sokat kutakodtam, s végül arra jutottam, hogy én ezt nem tudnám elmondani. Ezért bíztam másokra magam. Két emberre a faluból, két különböző, mégis egyazon világ képviselőjére. Egy parasztra, a természete... sség minden sajátságával és egy orvosra, a maga távolságtartó rálátásával és műveltségével. (Egyéb)

Szerkesztő B
2013. június 21-én elhunyt Kiss Dénes költő, író, műfordító

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító. Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozális gyermekeként Pacsán. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát. 1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. (Egyéb)

Szalay Károly
Magányos lovas - Emlékezés Kiss Dénesre

A véletlen szeszélye folytán, 1974-től szinte hétről-hétre együtt dolgozhattam Kiss Dénessel média és pontosabban sajtófórumokban. Szorosnak mondható szakmai kapcsolatunk a Népszava című napilag hétvégi irodalmi mellékletében kezdődött. Ez a Szép Szónak nevezett, ellenzéki góc a máskülönben pártlapnak, a Népszavának volt a fóruma, keményen kommunista irányítással. De e kereten belül szinte önállóan működött ez a szombati (Egyéb)

Fehér József
Kiss Dénes eltávozott örökre

Pótolhatatlan veszteség érte magyar irodalmunkat és a nyelvtudomány-kutatást. Június 21-én hetvenhét éves korában váratlanul eltávozott az élők sorából Kiss Dénes babérkoszorús költő, író, nyelvkutató, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Írók Egyesülete és a Trianon Társaság elnöke, alkotóközösségünk kiemelkedő tagja.1936. január 1-én Pacsán született, majd Pécsre járt főiskolára. 1956. október 24-... én „Velünk, vagy ellenünk” című (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap