Egyéb

Szerkesztő B
1919. június 20-án hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5.[1] – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Lényegében autodidakta, magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentőségű a művészete. Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását és 41 éves (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Az égbolt magyar csillagai

Egyszer aztán kezembe került egy akkoriban szamiz­datként terjedő füzetecske, amit bizonyos Tobak „Cica” Tibor világháborús veterán pilóta jegyzett. Ebből megtudtam, igenis voltak hőseink. Ők voltak a Puma vadászrepülők, akik a kor „Top Gun”-jain, Bf 109. vadászrepülőkön harcolva védték a hazát. Az égbolt csillagai voltak. Közülük is kiragyogott fényével, tudásával és emberségével Szentgyörgyi Dezső, minden idők legjobb magyar égi vadásza. Érthető tehát, (Egyéb)

humattila83
Horthy Miklósról...

Antiszemita, náci? Na persze. Azonfelül gátlástalan szerencsejátékos, aki egy pókerjátszma alkalmával elkártyázta fél Magyarországot, de megrögzött hazudozó lévén végül Ausztriát sózta a szerencsés lapjárással büszkélkedő Führer nyakába, akit egyébként kebelbarátjaként tartott számon a rettenetes diktátor-kormányzó. Különben is, valójában egy másik bolygóról menekült köztörvényes intergalaktikus tömeggyilkos, akit már a Birodalmiak is köröznek... Mindezek épp... (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
1956 kárpátaljai mártírja

Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: "ellenálló csoportot" szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálocsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Egy emléktábla elhelyezésének története

A helyszín és az épület rendeltetése mit sem változott: akárcsak évekkel ezelőtt, ma is a szabadságuktól megfosztott elítélteket tartják fogva az ungvári börtönben. A különbség „csak” annyi, hogy míg manapság bűncselekmények elkövetői a fogva tartottak, addig 1956 őszén ártatlan emberek lettek a börtön lakói. Hosszú évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy egyáltalán beszélni lehessen a történtekről. Az 50. évfor... duló (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kultúránk szimbóluma – a Himnusz

És ma, a Magyar Kultúra Napján jogos önérzettel állíthatjuk: kulturális téren nem vagyunk alábbvalók az Európai Unió más nemzeteinél. Nemzeti kultúránk szimbóluma, a Himnusz csaknem 200 éve állja az idő próbáját, ígér bőséget és jókedvet a balsors tépte magyarnak. Az utóbbira igencsak szükségünk volna nekünk is, kirekesztett, kitagadott kárpátaljai magyaroknak, akik azért fohászkodunk Kölcseyvel az égi hatalmakhoz ma, hogy (Egyéb)

Fedák Anita
A modern Erkel

Erkel Ferenc emlékének tiszteletére"Mert a haza nem eladó..." címmel műveltségi vetélkedővel egybekötött irodalmi matinét szerveztünk a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és a Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lappal közösen. A rendezvénynek az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara adott otthont. A találkozót Lizanec Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, majd Kőszeghy Elemérnek adta át a szót. A ... (Egyéb)

Bihary József
„Anyagias” adalék a Himnusz megzenésítéséhez

Ennek az apró "szösszenetnek" az összehozására Gárdonyi Gézának egy olyan, nagyon élvezetes írása indított, ami mesteri, de a történészek szerint nem felel meg a történelmi valóságnak, amelyik a Szózat és a Himnusz megzenésítésének részleteit taglalja, az általa a kortársairól írt sorozatából. A lényeg, hogy Bartay Endre/András színi igazgató húsz "rongyos" arany forint pályázati díjat szánt a Himnusz megzenésítésére. Lássuk előbb Gárdonyi írását: (Egyéb)

Fedák Anita
Szabó Dezső, az ungvári gimnáziumi tanár

„Roppant szigorú oktató volt, megvetette a lustákat, hanyagokat, kötelességmulasztókat, és ennek gyakran hangot is adott. Különben nem volt az emberi jóság mintaképe: szerette kigúnyolni a gyenge diákokat, ha kellett, irgalom nélkül büntetett, és erre igen változatos módokat eszelt ki. A Kálvárián lakott, a sírkerttel közvetlenül szomszédos utolsó házban, és azoknak, akik nem készül... tek el az órára, pontosan éjfélkor kellett megjelenniük az ablaka előtt, be (Egyéb)

Csata Ernő
Szabó Dezsőre emlékezem

Széles e hazában hatalmas tömegek tudták, mit jelent a neve: hogy jelent nemzeti önbecsülést, kiapadhatatlan nemzetféltést, alku nélküli, ellentmondást nem ismerő szolidaritást minden emberi szenvedéssel, hogy jelenti a magyarság sorskérdéseinek legtisztább hangját. Mert minden mondata "sikoly volt a hátba döfött nemzet ajkán". Vegyész nem láthatja olyan tisztán a kémcsőben lezajló folyamatot, zenész nem hallhat olyan ... (Egyéb)

Kondra Katalin
„Elalszom, mint az őzek” (Dsida Jenő emlékére)

1907. május 17 Szatmárnémetiben született, Binder Jenő Emilként. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Tehetségét Benedek Elek fedezte fel és támogatta. 1923-1927 között rendszeres publikálási lehetőséget kapott a Cimbora című folyóiratban. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben tanult.1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem a jogi karára, de tanulmá... nyait végül nem fejezte be. (Egyéb)

Duray Miklós
Elmélkedés Trianontól keletre, hetvenöt év múltán

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Bilecz Ferenc
Aradról és Árpádról

Helyneveink sajátos elemzése. "1374-ben még csak egyetlen Ar nevű település volt ismert, s ebből alakulhatott ki, s vált ketté a település Nagyar-ra és Kisar-ra. – írják a falu honlapján. Viszont az is feltételezhető, hogy az eredeti név volt a Kysar. Ansar és Kisar voltak a „teremtő” istenek. A névadóknak nem kellett ismerniük az akkád Enúma elis teremtéseposzt, ahhoz hogy emlékezetükben megmaradjon a Kisar név. Elég volt ismerni a Bel-Béla mítoszt. A falu későbbi szétválásakor a Ki-sar-t... (Egyéb)

Czakó Gábor
Tanbaj és a benső Trianon

Olvasom az Nemzetben – Gyerekhiány a középfokú iskolákban (2011. július 2.) – hogy az ősszel induló tanévre 152 158 helyet hirdettek meg, ám csak 102 809 gyermek jelentkezett. Az ok a benső Trianon: 1918-ban Károlyiék ideológiából adták át az országot a zsákmányéhes szomszédoknak, a mai nemzedék nem szül, nem nevel gyermeket, s így üríti ki a hazát más, élni vágyóbb népek számára. De maradjunk az iskoláknál, az élet tanműhelyeinél. A nemzet sorsa függ tőlük. A szakiskolákba 30%-kal kevesebb gyermek (Egyéb)

Szerkesztő B
1912. június 5-én született Szabó Zoltán író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő

Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője. A Magyar Nemzet munkatársaként, 1939 nyarán „Szellemi hon... védelem” elnevezéssel mozgalmat hirdetett a nemzetiszocialista és nyilas befolyás ellen. 1949-től haláláig nyugat-európai emigrációban élt és dolgozott. Ifjú évei - Szabó Zoltán felmenői Beregsurányból (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Trianon:а legfontosabb, hogy vagyunk

Ha valaki azon morfondírozott, hogy erő alkalmazásával területeket lehet az anyaországnak visszaszerezni vagy akár népszavazásra bocsátani a kérdést, az nem egészen gondolta át a dolgot. Mi ugyanis – és ezt el kell ismerni – senkivel szemben nem léphetünk fel támadólag, mert egy másik utódállam azonnal ellenünk fordulna. S a határon túli magyarság ebből a szempontból védtelen és védhetetlen. - Újabb évforduló. Holnap lesz immár 94 éve annak, (Egyéb)

Szerkesztő B
1976. június 4-én hunyt el Latinovits Zoltán színész

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyikeként tartják számon, s sokan úgy ís nevezik: „a színészkirály” [1] [2]. 1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Az édesapa (Egyéb)

Szerkesztő B
1978. május 31-én hunyt el Bozsik József olimpiai bajnok magyar labdarúgó, az Aranycsapat tagja

Bozsik József (Kispest, 1925. november 28. – Budapest, 1978. május 31.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, jobbfedezet, az Aranycsapat tagja, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. A sportsajtóban Bozsik II néven is ismert volt. Bátyja, Bozsik István szintén a Kispest labdarúgója volt. / Sport... pályafutása / Klubcsapatban / 1936-ban igazolta le a Kispesti AC (KAC). 1943-ban mutatkozott be az első osztályban. Klubja 1949-től beolvadt a Budapest Honvédba. Ötszörös magyar bajnok. (Egyéb)

Bodor Miklós László
Zólyomtól Hibbéig (Balassi)

Előkerül a Zólyomban vásárolt virág.A templom zárva, és a fáradt vezető hiába magyaráz kézzel-lábbal, a nagy nehezen előkerülő papnak. Próbálja elmondani magyarul, oroszul, németül, hogy ő azt a virágot az ott nyugvó hősi halált halt katona-költő sírjára szeretné tenni, és egy imát kívánna mondani az oltár előtt… Az ajtó nem nyílik meg.A messzi útról érkezett csokor a templomajtó lépcsőjén marad. Az öregember a sírással küszködik, elindítja jár... művét. Az idegen szívű pap gúnyos mosollyal néz a kocsi után. (Egyéb)

Csernák Árpád
Dr.Mádl Ferenc szoboravató beszéde

2006 október 23-án avatták föl Kaposváron Gera Katalin és Csernák Máté alkotását, A szabdság angyalát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50-dik évfordulójára készült emlékművet Dr.Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta föl. A következőket mondta: Kaposvár igen tisztelt polgárai! Tisztelt emlékező közösség! Köszöntsük egymást ünnepi szóval ezen a napon. Ez a nap az ünnepé és az emlékezésé, amikor az 1956. évi forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. Ötven éve volt! Ma már (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap