Egyéb

Szerkesztő B
1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.[2] Fiatalkora - Kisnemesi családba született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú kisnemes és farádi Veres Mária fiaként. Ősei felső-magyarországi evangélikus (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljai témák Mikszáth Kálmán műveiben

Akli Miklósról a regényben megtudjuk, hogy Ugocsa megyéből származott. Édesanyja özvegy tímárné volt, Halmiban, Akli közelében éldegélt. Kárpátalján jelenleg két Akli van, Öregakli és Újakli. A fekete kakas című elbeszélésében az Ung megyei Bernáth család életét mutatta be az író. - Kulturtörténeti tényként ismerják, miszerint Mikszáth Kálmán író, újságíró, az MTA tagja 1882-ben íróként kísérte el a festőóriást Mun... (Egyéb)

Csata Ernő
Ábel népe jubileumi füzet - Tamási Áron

„Van nekem egy falum. Némelykor, ha lelkemmel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én építettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek érzem, aki egy csillagos estén szomorú-mókás mese után fogant engem.” (Tamási Áron) Táltos volt, „a mesebeli harmadik királyfi”, aki elindult világot látni, aki enni adott az útjába kerülő sánta rókának is. Megmászta az üveghegyet, sárkányokkal, ördögökkel, tolvajokkal, bankárokkal küzdött, de visszatért az aranyalmával…és elnyerte a királyságot (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. (Egyéb)

Fedák Anita
Pünkösdi étel, nagymama módra

A kárpátaljai Beregújfalu híres arról, hogy itt még ma is a mindennapok részei a népmesék, a balladák, a népi gyermekjátékok. Emellett a gasztronómiai különlegességei is figyelemre méltóak. Egyik ilyen ételük a pünkösdi töltött tojáshéj, amelyet néhol áldozó csütörtökre is készítettek. Az ételt a környező falvakban már csak elvétve találjuk meg és Beregújfaluban is egyre ritkább az olyan háziasszony, aki ezt az igencsak időigényes ételt megfőzi. A 72 (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
A szeretet nyelvéről, pünkösd után

„Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.” (Mózes I. 11.7) Állandó kiállításunk Európa terének egyik meghatározó eleme id. Pieter Brueghel Bábel tornya című festményének (kb. 1563) nagyított másolata. Ezzel utalunk a nyelvi sokszínűségre, hiszen a torony története ezt idézi, az adott helyzetben, környezetben (egy nyelvi múzeumban) elsősorban erre utal. De mi köze lehet valójában a bábeli toronynak a nyelvekhez? (Egyéb)

Szerkesztő A
Ortutay Péter: Wass Albert és az amerikai álom – Az Eliza című regény alapján

Amerika, melyről Wass Albert olyan sokat ír könyveiben, szép ország. Ma is az. Sőt, egy igazi tejjel, mézzel folyó Kánaán. Nem lehet nem szeretni. Gazdag és gyönyörű. Fejlett, kulturált és civilizált. Emberközpontú. Ezért az emberek is kedvesek, barátságosak. És ha nem kerül pénzükbe, vagy túl sok pénzükbe, mindig készek segíteni. Annak, aki eltévedt a nagyvárosban, lerobbant az autósztrádán, esetleg nincs egy „quarter”-je (25 centje) egy kis (Egyéb)

Szerkesztő B
1817. május 18-án született Irinyi János vegyész, a gyufa feltalálója

Irinyi János (Albis, 1817. május 18.[1] – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja. 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Janovits Ro... xanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, (Egyéb)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Nyelvi szeretet, nyelvi agresszivitás

Dédapám, a szikár, kedves, bölcs-nyugalmas magyar ember gyakorta kézen fogott, s vezetett át az udvaron…A szomszédházfal hűvösében, házi szőttesre telepedve ültünk egymás mellett: az apró gyermek és az ősz öregapó... És ő mesélt, én pedig ittam szavait, melyek, bár az ajka mozgott, szívéből fakadtak; s mentek-meneteltek, hol ballagtak, hol szélvészként repültek át az én szívembe. Beszélt a hazáról, a rokonokról-ősökről, a szeretetről, az életről és… igen: a nyelvről… És a nyelv felelősségéről. (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvünk ős-számtudománya

A hagyomány számtudományának alapgondolata, hogy a szám nem puszta mennyiség, hanem minőség is: mennyiségszerű minőség. De ennél több: a szám "az ősi szellemi létezőnek tiszta, szellemi képe", a "dolgok ősképe". Az idea ennek a szellemi képnek már csak levonata. A szám az ősgyök, Isten szava,aki a világot "mérték, szám és súly szerint" teremtette. A Rend a számokon nyugszik. A számok harmóniájából következik a zene szépsége, a tánc, a bolygók járása, stb. A minőségi (Egyéb)

Bartis Ferenc
Wass Albert koronatanúja

Megadatott, hogy személyesen megismerhessem Amerikában. De most nem erről a csodálatos irodalomtörténeti pillanatról akarok szólni, hanem a rólakörülötte- miatta-érette-vele-nélküle tomboló, már nem is irodalmi, hanem mondvacsinált politikai mismásolásról, ami viszont arról tanúskodik, hogy azok szószátyárkodnak Wass Albertről, akik nem ismerik az életművét, az életét, közéleti- közösségi tevékenységét, de mint annyian ... (Egyéb)

Fehér József
„Én írónak születtem, semmi másnak…” Krúdytól – Krúdyról Antológia

Megjelent a Krúdy Gyula Irodalmi kör „Krúdytól – Krúdyról” fotókkal, fényképekkel gazdagon dokumentált, és mívesen szerkesztett, szép antológiája. A harmincegy éve sikeresen működő, országos irodalmi kör szeretve tisztelt nagy írónk születésének a 135., halálának pedig a 80. évfordulójára kíván emlékezni e különleges, válogatáskötetével. Ez a könyv küllemében is méltó a Krúdy évhez, és a kettős évfordulóhoz. A kötet elején (Egyéb)

Szerkesztő B
1881. május 11-én született Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus

Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 6] (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Szerkesztő B
1835. május 8-án született Székely Bertalan magyar festő

Ádámosi Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835. május 8. – Cinkota, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. / Családja / Székely nemesi családból származott. Édesapja Székely Dániel kormányszéki fogalmazó, édesanyja Kelemen Johanna. 1858-ban házasodott meg, felesége: Kudrna Jeanette. Gyermekei: 1.Árpád (1861-ben, Marschendorfban született) 2.Ágoston (Ákos) (1864-ben Pesten született) 3.Ármin (1869-ben Pesten született) (Egyéb)

Czakó Gábor
Nyelvédesanyánk meg a hunfalvyzmus 1/2

Élhet-e nyelvében az a nemzet, amelyik nem ismerheti meg anyanyelvének alapelemeit, benső szerkezetét, összefüggésrendszerét, ősrégi világszemléletét, máig termő gazdagságát, bölcsességét, napjainkban is eleven kapcsolatát zenéjével, meséivel, táncaival? Miért kell így sínylődnie a magyarnak? Az ép magyar nyelvérzékű nyelvtársaink sokasága utasítja el a „finnugor” nyelvészkedést, úgy ahogy van. Úgy... szólván zsigerből, ahogy a ránk erőszakolt hazugságokat és egyáltalán a „hivatalost” szoktuk. Tesszük mindezt (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Szerkesztő B
Anyák napja

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években (Egyéb)

Fedák Anita
Édesanyám

Mint volt óvónő, már te tanítod a kisunokámat a magyar mondókákra, versikékre, kiszámolókra. És mesélsz neki Tündér Ilonáról és Árgyélus királyfiról. Mert volt kitől örökölnöm a hazafias érzelmeket: te, az egyszerű falusi óvónő, az egykori szovjet ideológiával szembeszegülve nem Sztalint és Lenint dicsőítő versikékre, hanem a magyar népi gyermekjátékokra, Petőfi és Arany János műveire oktatattad a kis neveltjeidet. Nem hiába (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap