Egyéb

Szerkesztő B
1814. április 6-án született Ybl Miklós építész

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. // Életpályája/ 1814-ben született Székesfehérvárott, német származású szülőktől. Édesapja Ybl Miklós ottani kereskedő, a Fejér megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna. A székesfehérvári Ciszterci ... Szent István Gimnáziumban, majd 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait (Egyéb)

Polszerkesztő2
76 ezer magyart űztek el a “reszlovakizáció” során

Az 1946. 02.27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény szerint a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. Jogot szereztek arra is, hogy áttelepítsék a szlovákok által háborús bűnösnek minősített 181 ezer magyart. Az áttelepülésre 59774 szlovák jelentkezett, holott a csehszlovák propaganda szerint Magyarországon négy-ötszázezer szlovák élt. A hatóságok még színleg sem törekedtek a kvóta betartására, Szlovákiából 76616 magyart szállítottak át Magyarországra. (Egyéb)

Szerkesztő A
Benes dekrétumok

Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nem egyszer megelőzték a prágai intézkedést). Edvard Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körül... belül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek (Egyéb)

Duray Miklós
A jelenben is élő múlt: Edvard Beneš elnöki rendeletei

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Duray Miklós
Szabadkőműves volt, fasiszta lett belőle! Neve: Edvard Beneš

Fejezet a Trianon Intézet által 2010-ben kiadott Duray Miklós: A megvalósult elképzelhetetlen c. műből. A könyv bemutatja a magyarság trianoni tragédiáját és annak következményeit, Nagy-Magyarország és a magyar nemzet szétszakítottságát. Külön fejezetet szentel Benesnek, akinek magyarellenes dekrétumai ma is érvényesek. Foglalkozik a felvidéki magyarság sanyarú helyzetével, az anyanyelv korlátozással, a magyarellenes (Egyéb)

Ujlaky István
Ujlaky István: Csak tárgyilagosan! (jegyzet)

Különös írást vehet kezébe a História című folyóirat egyik még tavalyi számának olvasója. A Benes dekrétumok – szlovák szemmel címen felvezetett, Megszabadulás a kisebbségektől konkrét címmel ellátott szöveg szerzője Stefan Sutaj. Szép is az, ha a szomszédnépek megismerhetik egymás álláspontját! Mi Sutaj úr gondolatait olvashatjuk, s valószínűleg cserébe Glatz Ferenc vagy valamely munkatársa szere... pelhet a paralel szlovák lapban. Amúgy Sutaj történész a legkevésbé sem vádolható (Egyéb)

Szerkesztő B
1945. április 2-án hunyt el Apor Vilmos boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök. Élete // Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként (Egyéb)

Czakó Gábor
Húsvét

A Másik azért nem győzhetett a Golgotán, mert az ő ideje beláthatatlan, de mégis véges, ám a szeretet nem mulandó. Soha el nem múlik. Hogy gyűlölöm, pedig mennyire szerettem - ez a mondat súlyos tévedés, még pontosabban: öncsalás. Ami elmúlik, az nem szeretet volt, hanem valami más; érzelmi kilengés, vágy, szomjúság, éhség, hiány. Mindez mutatja tévedésünket, hiszen a szeretet nem hiány, hanem Valami. Ezért kiáradás. A ... (Egyéb)

Fedák Anita
Húsvéti népszokások Kárpátalján

A hetvenes éveiben járó Bereg-vidéki Biriki Sárika néni azonban úgy gondolja, hogy a húsvéti tojásnak pirosnak – az öröm színe – kell lennie.Úgy tartották a régiek, hogy a húsvét gazdag ünnep, mind hagyományokban, mind ételekben. Igaz, közben nagyot változott a világ, manapság már a hímesek közé odakerülnek a csokoládéból készültek, meg egy pár dollár is, de a húsvéti locsolóvers-mondás évszázadok óta fennmaradt. Így volt ez régen, (Egyéb)

Fedák Anita
Tangózol, anyukám? (április)

A falat a torkomon akadt. Jézusom, villant át rajtam a gondolat az aznapi történések hatása alatt, meglehet tanulni ennyi idő alatt egy valcert? Mond a rosszat is, kisfiam, nyögtem ki nagy nehezen. Mikor a vigyorogni kezdett már gyanús volt: – Nagymama is leszek? – kérdeztem a teljes kétségbeesés küszöbén toporogva. A fiam hatásszünetet tartott. Majd még mindig fülig érő szájjal közölte: – Jaj, dehogy is. Holnap április 1-je, patológia óránk lesz, és ki kell vasalnod a hőn (Egyéb)

Szerkesztő B
1927. április 1-én született Puskás Ferenc (Öcsi) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója

Puskás Ferenc, Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. (Egyéb)

Kondra Katalin
Az élet (Nagypéntek)

Voltunk egymásnak Cirenei Simon és voltunk Veronika. Előfordult, hogy epével, ecettel kínáltuk meg egymást. Néha durva szavak lándzsáival okoztunk sebeket, máskor a tömegek csúfolását kellett elviselnünk. Szerencsére a keresztútnak vannak állomásai, úgynevezett pihenői, amikor előrenézünk, és azt látjuk, amiért vállaltuk az utat. Elgondolkodunk az életen és életet adunk. Két csodálatos Nagypénteket éltem át. Két olyan napot, amikor meghalt az önző énem. Hat év különbséggel megszülettek a gyermekeim... (Egyéb)

Erdős Géza
Nagypéntek ünnepe

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ezekben a napokban. A római katonák két nappal húsvét előtt, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, a kereszténység vértanúját. / A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ezekben a napokban. A római katonák két nappal húsvét előtt, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, a kereszténység vértanúját. (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 3/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Kosztolányi Dezső Ungváron

Ismerősökkel beszélgetve és egy kölcsönkapott könyv ürügyén indult el a kutakodás, hogy mikor is járt Kosztolányi Dezső Ungváron, kinek a meghívására érkezett és a korabeli sajtó ezt a látogatást hogyan közölte az olvasókkal. A tudósítás egy teljesen ismeretlen újságírónő, Keszthelyi Erzsi tollából jelenik meg az Ungvári Közöny c. lapban, amely később az Új Közlöny nevet veszi fel. A budapesti író 1932-ben egy Goethe centenáriumi ünnepség szónokaként érkezik Ungvárra. (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Lukáts János
„Mint a mókus fenn a fán…” 1/3

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977 (Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.) - A kisfiú meg a kislány egymás mellett guggol, a hátukon iskolatáska, a kezükben (Egyéb)

Kárpátalja-szerkesztő
Rákóczi-emlékhelyek Kárpátalján

Rákóczi Ugocsában, Salánkon tartotta utolsó országgyűlését. A szőlőhegy aljában épült kastélyban szállt meg, amelyet az 1717-ben pusztító ellenségek felégettek. Helyére épült a ma is használatban lévő, egykori grófi pince. A hagyomány szerint a fejedelem az országgyűlést a Hömlöc-hegy tetején tartotta az erdő közepén. Onnan be lehetett látni a fél Magyarországot. - II. Rákóczi Ferencet számos szállal köthetjük Kárpátaljához. Itt teltek gyer... mek... korának évei, s a szabadságharc idején is (Egyéb)

Erdély-szerkesztő
Egy elszánt székely

Székelyföldi atyánkfiára emlékezem, születésének 230-ik évfordulóján és szomorúan kell tapasztaljam, hogy még ennyi év múltán sincsenek meggyőződve a mai akadémiai tagok, hogy mi igenis Attila népei vagyunk. Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megala... (Egyéb)

Vasi Ferenc Zoltán
A hit gyúpontja a "Lélek erejében"

Anyám szívét megperzselte apám szeretetének tüze. Ebben a „tégely”-ben olvasztott emberré, mondjuk, Héphaisztosz, a sánta kohóisten. Úgy megperzselődött, hogy nagyanyám kíséretében a várárkánál Édesanyám fele magzatvize elfolyt, nem „könnyű szülés voltam én”, ahogy Bereményi dalszövegét kiénekli Cseh Tamás, indián nevén: „Füst a szemben”. Nehéz, fájdalmas. A rokon gyerekek közt én voltam Tokeo-ihto, a törzsfőnök, anyám szóhasználatában Tokejto. (Egyéb)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap