Hírek

Szerkesztő A
November 3-a, a Japán Kultúra Napja

1852-ben, november 3.-án született a japán császári hatalmat visszaállító Macuhito, a későbbi Meidzsi-császár. (A jelenleg uralkodó Akihito császár dédapja.) Az ő születésnapja, november 3. lett Japánban a Kultúra napja, amit 1947. óta minden évben megünnepelnek. Mire emlékezhetünk a japán kultúra napján? A Szigetország sajátságos kultúrájára, a világhírű filmekre és könyvekre, a zenére, a nagy türelemmel készült színes fanyomatokra és... (Hírek)

Szerkesztő A
Az I. Bécsi Döntés Emléknapja

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.” (Részlet az 1938/XXXIV. törvénycikkből) A tény, hogy minden véráldozat nélkül került vissza a Felvidék déli területsávja, (Hírek)

Szerkesztő A
Gárdonyi Géza Emléknap

Gárdonyi Géza a magyar próza mestere, aki feledhetetlen szépségű történelmi regényeivel csodálatos szépségű, de hiteles világba repíti olvasóit. Egyik irodalmi közhöz sem tartozott, különös, magányos ember volt, aki ugyanakkor a közösségért élt. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, szívén viselte az ifjúság sorsát. Néptanítóként féltő-gondoskodó kézzel nyúlt a falusi gyermekekhez, akik felemelése a ne... velők, a felnőttek feladata, kötelessége. (Hírek)

Szerkesztő A
Kazinczy Ferenc Napok

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. (Hírek)

Szerkesztő A
Szavazz Székelyföld autonómiájáért! Csak 3 kattintás!

A Székelyföld autonómiájáért hirdetett romániai közvélemény kutatásra eddig 21,4 % IGEN, és 78,5 % NEM szavazat érkezett! Ez szégyen, még akkor is, ha ezt a közvéleménykutatást Románia lakosságának írták ki! SZAVAZZ IGENNEL! Csupán három kattintással megváltoztathatjuk az arányt! 1. Erre a linkre lépje be:...., 2. Kattints: "DA" (igen), 3. Kattints: "Voteaza" (beküldés). Ezek után láthatod a szavazás állását. Köszönjük​ (Hírek)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Toldi szerelme

Arany János az elbeszélő költemény megírását szeretett leánya, Juliska halálát követően folytatta, e sorokat 1867-ben vetette papírra. Szeretett gyermekének korai elvesztését soha nem tudta feldolgozni lelkében, a csecsemő gyermekét árván hagyó asszony tragédiája megtörte az apai szívet. A nagy fájdalom elvesztésében a kisunoka, Piroska jelentett némi vigaszt az öreg szülőknek, ugyanakkor naponta átélték a fájdalmat, (Hírek)

Patócs Júlia
Arany János kézirata: Közönséges tanítás

Közönséges Tanítás - Sz.Leczke.Préd.I:14 - Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, hogy mindezek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nincsen a teremtett Igék között is egy is, mely a változásnak …törvénye alól fel volna szabadítva és mégis az emberi szív oly veszendő dolgokba helyezi bizalmát, melyek hiábavalóságok és a lélek gyötrelmei. Nagyon balra magyarázná valaki a Bölcs elolvasott szavainak értelmét, (Hírek)

Patócs Júlia
Arany levele szomszédjához

Nagykőrös, márc. 28.1852. Kedves Szomszéd úr! Furcsa szomszédság ez a mienk, 20 mérföldnyire egymástól! No de sebaj, azért a szomszédi jó érzet nem változott. A kérdéses számadásról egyebet nem tudok, mint azt, hogy az a forradalom alatt akkori főszolgabíró Sughó József úrnak volt kiadva (a megyei közgyűléstől) megvizsgálás végett: Súghó úr 1849-ben ha jól emlékszem január vagy február hóban közlötte is a várossal hogy észrevételeit (Hírek)

Szerkesztő A
1956 kronológiája

Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc megismeréséhez és megértéséhez szükséges megismerni azokat a politikai és történelmi eseményeket, melyek annak előzményei voltak. 1955 – A szovjet hadsereg kivonul Ausztriából. Ekkor előttünk, magyarok előtt is felcsillant a szovjetektől való felszabadulás lehetőségének reménye, de a Varsói Szerződés megkötése megakasztotta ezt a folyamatot. 1956. február – A Szovjet Kommunista Párt XX. kong... (Hírek)

Szerkesztő A
Arany János Napok

Arany János a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, az epika és líra mestere, műfordító, irodalomtudós. A gazdag 19. század kiemelkedő alkotója, Petőfi barátja, Vörösmarty, Jókai kortársa. Nagyszalontán született, Debrecenben tanult, volt vándorszínész, tanító, szerkesztő, a nagykőrösi gimnázium tanára; a Kisfaludy Társaság igazgatója és az Akadémia főtitkára. Különlegesen értékes, lassan bontakozó, de nagy ívű pálya ez, a korszak minden jellegzetességével. (Hírek)

Patócs Júlia
…dalnok fiát a hű magyar Szalonta haló porában sem feledé”

Bármelyik irányból közeledik valaki Nagyszalontára, a Csonkatorony már messziről köszönti. A település legöregebb épülete a templomtornyok között kémleli a látóhatárt. Egykor őrtoronyként szolgált, majd hosszú éveken át csonkán, üresen állt. Arany János, a város nagy szülötte még a tetőszerkezet nélküli, denevérek és baglyok lakta elhagyott épületet ismerte, s ezt örökítette meg rajzán Petőfi Sándor is, amikor barátjánál (Hírek)

Szerkesztő A
Krúdy Gyula Emléknap

Krúdy Gyula prózairodalmunk varázslatos hangú mestere, elbeszélőművészetünk egyik legnagyobbja. Magányos alkotó, mert bár örököse ő Jókai áradó mesélőkedvének, Mikszáth kiérlelt derűjének, saját korában, sajátos írói világával egyedül állt. Talán ő irodalmunk legtermékenyebb szerzője: több mint hatvan regényt, több mint háromezer novellát, elbeszélést és újságíróként sok-sok cikket írt. Tizenöt éves korában jelent meg első novellája, tizenhét évesen már újságíró, később Nagyváradra került, majd Budapestre. (Hírek)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Kárpátalja-szerkesztő
Kárpátaljára került a Kölcsey-emlékplakett

De – Berzsenyink szerint – mindenképpen a lélek s a szabad nép szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a magyar alkotószellem csuda dolgokat teremtsen. Én hajlamos vagyok csodának tekinteni minden tökéleteshez közelítő műalkotást. Ezért lesznek lábaim lépésképtelenné Munkácsy nagyvásznai előtt, csak felajzott szemem cikázik a tökéletesre méretezett kompozíciós térben egyik alakról a másikra, akiknek az aranyecset (Hírek)

Szerkesztő A
Miért nem lehet Tormai Cécileről közterületet elnevezni?

Tényleg, miért nem? Mert Budapest főpolgármesterének nincs hozzá bátorsága. A volt SZDSZ-es Tarlós István nem biztos abban, hogy a mai Magyarország fővárosában viselheti-e közterület az irodalmi Nobel-díj esélyese, a nemzetközileg elismert író, egy magyar hazafi nevét. Ezért útbaigazításért a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémiához fordult. Ennyi erővel kérhette volna a román Funar, a szlovák Fico, vagy Dániel Péter helyeslését is! A válasz nyilvánvaló: „Hát persze, hogy nem viselheti!” (Hírek)

Papp Dezső
Az aradi tizenhárom

Október 6-a gyásznap a magyar történelemben. Ezen a napon végezték ki Aradon a császári haditörvényszék ítélete alapján az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvéd tábornokát és Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. A derékba tört életű hősök emlékét a magyar nép soha nem feledte, utcákat, tereket neveztek el róluk, emlékműveket emeltek a tiszteletükre, kivégzésük napját 2001-ben a polgári kormány... (Hírek)

Szerkesztő A
Jászai Mari Emléknap

Jászai Mari egyike a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak. Fiatalkorában még végigjárta a vándorszínészet nehéz és rögös útját, mint az előző színésznemzedékek, saját tapasztatai alapján ismerhette tehát meg, hogy mekkora fejlődést tett meg a korábban lenézett művészpálya az előző fél évszázadban. 1872-ben lett a Nemzeti Színház tagja, Jókainé Laborfalvi Róza helyére került és nagyjából az ő szerep... körét vehette át. A nagy ... (Hírek)

Szerkesztő A
Lapohos András: Wass Albert szülőföldjén (Az író levelei Ördöngösfüzesre)

Az Erdélyi-Mezőség egyik legrégibb magyar településéről, Wass Albert szülőfaluja szomszédságából, Ördöngösfüzesről érkezett levél. Nemrég jártam ott, Demeter József lelkipásztor társaságában, és látogattuk meg Lapohos András tanárt, aki készségesen mutatta meg az általa kezdeményezett és felépített múzeumot, melyben az egyre fo... gyóbb szórványvidéki magyarság kultúrkincseit gyűjti össze, emléket állítva a szülőföld írójának, (Hírek)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát idegen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Szerkesztő A
Sütő András Emléknap

Sütő András az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Illyés Gyula benne látta az újabb kori magyar irodalom „egyik legnagyobb vigaszát”. Sütő András annak az irodalomnak a képviselője, amely adni akar, elmondani, bemutatni a világot, a nemzet létkérdéseit. Helyzeténél fogva különösen foglalkoztatta őt a kisebbségi lét, a megmaradás mikéntje: hogyan őrizheti és teljesítheti ki magát az ember, mi... lyen lehet az egyén (Hírek)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap