Könyv

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (XII.)

Bár Arad város névmagyarázatát óvatosan kezeli a mai magyar tudós társaság, a tényeket nehéz „véka alá rejteni”! Az „ár” szó rejtélye. Ebben a részben néhány olyan ténnyel ismerkedhet meg az olvasó, amelyek -- bár ismertek -- hatása eddig nem volt jelentős. . - Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárából túl sok információt nem kapunk az Arad (46.1833, 21.3166) helynévre: „Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez ... (Könyv)

Eperjes Károly
Thália és teológia 10/20

A drámairodalom fiókirodalom, ha a művet nem mutatják be. Fiókban elég nehéz játszani, hát még közönséget ültetni... Történelmünk olyan viharos volt, hogy nem nagyon lehetett jó időben és helyen, jó minőséggel megvalósítható drámát írni. Ebből a szempontból Örkénynek igaza van. Dráma volt épp elég az utcán, várakon. Hol alakult ki Európában erős drámairodalom? Ott, ahol a műveket jó színvonalon mutatták be. Hol volt ez lehetséges? Ott, ahol (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (XIII.)

Folytatódik az „ár” szó magyarázata. „Aki ár, az kiár! (király)” – tartották régen. De lehetett „Ki Sar” is. És ez a gondolkodás egy új történelemszemléletet alakít ki. A helynév eredeztetés csak eszköz! Sarló, vagy kasza? Netán, mindkettő. Hihető-e, hogy csak a középkorban találták fel a kaszát? A szénának szánt füvet, talán sarlózták i. e. több ezer évvel korábban? Őseink értelmi képessége – némely területen – meghaladta a mai tudósokét... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (XXIII.)

Sokféle karácsony-névértelmezéssel találkoztam már. Bárki könnyen ráakad valamelyik változatra. Kivéve arra, amit most bemutatok. Szokás szerint semmi újat nem találtam ki. Csak átböngésztem a környezetünk régi, és mai szóhasználat, szóértelmezését. Elolvastam pár okos ember véleményét erről a témáról. Az eredményt megosztom azokkal, akik veszik a fáradságot és végigolvassák az alábbi írásomat. (Könyv)

Eperjes Károly
Thália és teológia 9/20

Egyik legnagyobb fájdalmam, hogy a magyar történelmet és a sorsunkat a minőségi drámairodalom még nem kellően dolgozta fel. Nagyon-nagyon hiányzik a nemzet identitásában fontos történelmi pillanatok, személyek helyes, nagy formátumú, drámai feldolgozása. Ezzel még adósak vagyunk. Nem azt mondom, hogy nem történtek kísérletek. Jelentős kísérleteknek tekintem például Székely János drámáit. De ettől függetlenül: ez ügyben még van mit (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (XI.)

Buda=Budha? Magyarok a Szarikopa-tónál. Ujelga-kurgán leleteinek értelmezése. Magyar helynevek keleten. Arka falu nevének ősi eredete. Ebben a részben a hindu vallás és a magyarság (feltételezhető) találkozásáról esik szó. Az árja és nem árja nyelvek között a határ egyértelműen nem különíthető el. Szittya-szaka párhuzam. - Buda, a magyarok egyik fő városa lett a honfoglalásunk óta. A középkori krónikák a római Aquincumot, Szikambria néven említik. Szinte... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (X.)

A dulebek, mint ősszlávok. Magyar törzsek a Kaukázus mentén, a Turáni síkságon, és az Uráltól keletre, Baktriában. Magyar kérdés a középkor kezdetén. Kijev környéke lehet, hogy kies volt? Egyre több bizonyíték kerül elő, arra vonatkozóan, hogy a magyaroknak nagyobb szerepük volt a kora középkori történelem alakításában, mint ahogyan azt ma a hivatalos szféra hirdeti. - A dulebek és a dudlebek kapcsolata az avar-magyarokkal – külön történet. (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (IX.)

Jároszlávl város nevének valódi eredete. Biblia és a magyar monda-kör. Balaton, Arlo, Szohony, Sarud, Eger névszármaztatás. Lehet másképpen értelmezni ezeket a helyneveket, mint ahogyan ma tanítják? És vajon melyik értelmezés logikus? Ezt a kérdést az olvasó szabadon eldöntheti. A tudós érve nem erősebb a dilettánsénál. - Szinte természetesnek vehetjük, hogy például Jaroszlávl területén élő oroszok nem a „magyar ősöket” keresik a pogány ... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Szarvas a magyar nyelvben

Könnyen szarvashibát véthet az, aki a magyar szarvas szó eredetének nyomait kutatja. A szótárírók is óvatosan megkerülik ezt a témát. Részletek a Bel-Ár című könyvemből. - A szószármaztatásról Czuczor Gergely és Fogarasi János szótárában a következőket olvashatjuk: „A szószármaztatás könnyen tévedésre s képtelenségekre visz. A kimondás által a betűk gyakran elcseréltetvén, csaknem lehetetlen a szók való (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (VIII.)

Folytatódig az orosz őstörténet kifejtése. 862 valóban az orosz államalapítás dátuma? Mi erről az orosz alternatív történészek véleménye? Jároszlávl és Rosztov szerepe. Ebben a részben az orosz állam kialakulását láthatjuk – nem a hagyományos tálalásban. A történet folytatódik. - Igor, novgorod-szeverszki nagyfejedelem 1185. évi, kunok ellen indított, hadjáratát elmesélő „Ének Igor hadáról” kéziratban „poroszkáló magyar lovakról”[1], avar sisakról is («угорьских (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (VII.)

Az orosz őstörténetről, másképpen. Kijev hun alapítói. A Kijevi Rusz és a varjágok. Az „ugorok” szerepe. A magyar nyelv „ó rosz” kifejezése, mint bizonyíték. Aszkold és Dir a magyarok ispánjai voltak? Kijev kazár fennhatósága, valójában magyar volt. Az Álmos név szerepe. Ebben a részben a történelmi háttér további kifejtése olvasható. - Kijev térségében a varég-ruszok, finn-(sic) ugorok és a keleti szláv poljánok összeolvadásából alakult ki az a laza ... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (VI.)

Ez a Történelmi háttér fejezet negyedik része. A Türk Birodalomról. Magyarok Nagy Bulgáriában. Az Ár-föld lakóiról. Kik voltak a „ruszok”? A halomvárat építő várjágokról. Ugor volt-e Igor? Magyar uralom Kijevben. További részletek következnek. A Türk Birodalom vesztét belviszály okozta, amely az Asina és a Dulo klán között tört ki. A későbbi kazár és bolgár-török birodalmak vezetői ezen klánok leszármazottaiból kerültek ki. (Atillát, Kuvratot, Bezmert, Dulo ... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (V.)

Az alábbi írás, a 2013-ban megjelent Bel-Ár című könyvem Történelmi háttér fejezetének harmadik részét tartalmazza. Folytatódik a balti-szláv hipotézis és a déli bolgárok története. Miért beszélnek szláv nyelven a bolgárok, és mi miért nem? Türkökről, oroszokról kicsit másképpen. A kazárok nyelvéről. Bilga-meszről, „ki ár” volt. További részletek következnek. - V. N. Tatyiscsev (1686-1750) orosz történész 1738-ban a Novgorodi Krónikákban megtalálta a Rövid ... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (IV.)

A Történelmi háttér fejezet második részében szó lesz a bolgár-magyar korai kapcsolatról, a madarai sziklafeliratról, a szláv nyelv kialakulásáról. Az árulkodó genetika. Az ős-bolgárok és az ős-magyarok közös történelme. Bálint Gábor és a tamilok. Magyarok a Kazár Birodalomban. További részletek következnek. Lényegében Fehér Géza (1890–1955) régész elmélete és kutatási eredményei állnak legközelebb az én (helynévkutatásból kialakított) 4-9. századi ... (Könyv)

Eperjes Károly
Thália és teológia 6/20

Művész úr számára mit jelent az, hogy magyar? "Keresztény, apa, színész Magyarországon, mindannyiunkért, az Isten dicsőségére, az emberek javára, és a lelkek üdvéért: ez az én nemzettudatom. Megengedte a jó Isten, hogy idáig eljuthassak, és ezt az élményemet szeretném átadni másoknak is." Nagyon örülök a Széchenyi-filmnek, mert azt tapasztaltam, hogy ugyanezt az -- egyébként Szent István-i -- életszemléletet óhajtotta ő is minden ... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (III.)

Az alábbi írás, a 2013-ban megjelent Bel-Ár című könyvem Történelmi háttér fejezetének első részét tartalmazza. A hunok Atilla halála utáni történelméről a magyar hivatalos történelemoktatás hallgat, legfeljebb megállapítja, hogy ezek a hunok eltűntek, helyüket a gepida birodalom foglalta el. De az Alföldön megmaradt a szarmaták királysága, Dengizik és testvérei pedig Szittyaföld dinasztia-alapító urai lettek. - A késő Római Birodalom keleti határaitól az Urál-Altaj vidékéig (Könyv)

Eperjes Károly
Thália és teológia 5/20

Számomra úgy tűnik, hogy akik a hagyományos, európai, vagyis keresztény értékrendet vallják és követik, inkább a jobboldal mellett teszik le a voksukat. Tehát szerintem Európában egyre kevésbé Nyugat és Kelet, Közép és Dél között húzódik a vonal. Sokkal inkább a keresztény értékrend és a nem keresztény értékrend áll szemben egymással -- egész Európában. Bolberitz Pál: Amikor az ENSZ alapokmányát Amerikában megfogalmazták... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár (II)

Az alábbi írás, a 2013-ban megjelent Bel-Ár című könyvem BÉLÁK (Avagy a „bel-ár” tan kezdete) című fejezetét tartalmazza. A magyar nyelv „lassú változása” adja az alapot ahhoz, hogy eredetét más módszerekkel kutassuk, mint az indoeurópai nyelv-szomszédokét. A kora-középkori avar-magyar helynevek születésekor a „bel” szó még nem fehéret jelentett, hanem a fényességes, a magasságos BÉL-t, a világ URát! Erről további részletek következnek. ... (Könyv)

Bilecz Ferenc
Bel-Ár

Az alábbi írás, a 2013-ban megjelent Bel-Ár című könyvem (195. oldal) Előszavát és Bevezetőjét tartalmazza. További részletek következnek. - ELŐSZÓ „A szláv bjel, bjly latin bellus szókat nem lehet többé a Bal, Bél isten névtől elkülönitni, maga Schafarik megismeri, hogy a szláv gyökszó is = mely ma szépet és fehért jelent, eredetileg tűz pirosat jelentett (Slav. Alt. II. p. 393.) vallásos gyökszó volt az a szláv, mint a kelta finn mythologiában”. „Nork legújabb mythologiai... (Könyv)

Papp Lajos
Úton... - Több mint ötezer ember szívét tartotta a kezében

Dr. Papp Lajos nyugdíjas sebészprofesszor a Nők Egyesülete meghívására látogatott Kézdivásárhelyre. A Vigadó Művelődési Házban tartott előadásában a mindennapok gyötrelmeiben megfáradt közönségnek igyekezett megmutatni az élet és a magyar lét gyönyörűségeit, külön hangsúlyozva, minden egyes lélek valamilyen feladattal születik a világra. Lapunknak... (Könyv)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap