Novella

Szerkesztő A
Bűntanya

(Az Internet közérdekű közleménye) Figyelem, figyelem! Kezdenek a „Sacra Familia” néven hírhedtté vált titkos helyek elszaporodni. Az időszámítási reform utáni 666. évben (ami a régi, kirekesztő és rasszista jelölés szerint a Kr. u. 3666. esztendő) nagy szégyen, mondhatni társadalmi blama, hogy még mindig nem sikerült az antiszociális szerveződéseket gyökerestül kiirtani. Sőt. A lagymatag intézkedések következtében egyes heteroszexuális párok vérszemet kaptak, s (Novella)

Jászter Zoltán
Sonkácska

Mindent a saját ellenőrzése alá vont. Ha valaki ellent mondott neki, akkor az ilyeneket többé nem foglalkoztatta, ellehetetlenítette, és azok gyakorlatilag meg szűntek létezni. Ha például valakinek támadt egy ötlete, (mondjuk: állítsanak szobrot egy színésznő emlékére, vagy valami hasonló), akkor Sonkácska úgy beszélt róla a továbbiakban, mintha ő lenne az ötlet gazdája. Persze már mindenki tudta, hogy mások gondolatainak termékeiből táplálkozik, de nem emeltek vádat ellene, mert (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Utazás a mennyországba

Az öreg lassan, üggyel-bajjal igyekezett felszállni a vonatra. Kezében bőrönd, arcán aggodalom, nehogy valami gikszer jöjjön közbe. Hogy milyen gikszer? Például: kisiklik a vonat, nem veszi észre, hogy megérkezett, legurul a lépcsőről, infarktust kap… Ajaj, számtalan módja van ám ennek! Kínosan tipegett-topogott, még a verejték is kiült rajta. A fiához, Pestre igyekezett. Öt teljes éve nem látta már. Öt év nagy idő, különösen egy öregember életében. De hát orrolt (Novella)

Rozványi Dávid
Kávémesék: a két ajtó

- ...rájöttem, hátha lehetek még boldogtalan valakiért. De ahhoz át kell lépnem a szenvedés ajtaján. Már sokszor eljöttem ide, de soha nem volt merszem átlépni. Most már kész vagyok mindent hátra hagyni és megkeresni a volt udvarlómat. És boldogtalannak lenni érte. - Boldogtalannak? – szóltam bele önkéntelenül is a beszélgetésbe. - Igen - hallatszott a válasz az ajtó túloldaláról - , mert a boldogtalanság, aminek van értelme és célja, ezerszer többet ér, mint a gondtalan boldogság. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a ma... gyar! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az é... szaki, melyik a déli, melyik fúj a Dunáról, melyik (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a do... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Jászter Zoltán
Vírgínyia

Délután a tengerparton, a bárpultnál, cigarettát sodortak a fiúk. Egyikük Gebizbe való. Macarköyről beszélt, „… ahol magyar telepesek éltek egykor, vagy valami ilyesmi.” – mesélte. Később, az este folyamán a teraszon, a középső asztalnál, a professzor úr és Vírgínyia ültek. Felidézték az elmúlt napok élményeit, nevetgéltek, koccintgattak. Aztán táncoltak. Vírgínyián, hosszú, csipkés, fekete színű estélyi ruha volt. Öltözetének csillogása egybeolvadt a medence víztükréből kitekintgető, apró csillagok ragyogásaival. (Novella)

Jászter Zoltán
Eljött hozzám az Ördög

A napfény ellepte a vidék tengerre néző lankáit. Az enyhén sós, meleg levegő is „élvezte” az égtáj varázslatát. Lengette a halászok kiteregetett hálóit, tépdeste a halász meg a hadihajók flottáinak zászlóit, és a szél jó kedvében magával cipelte, majd a végtelenbe hintette a vidék illatát. Egy idős tatár asszony felvilágosított minket: „a tenger addig nem fog megnyugodni, amíg meg nem kapja az áldozatát". Bolondságnak vettem, amit a remegő kezű, öregasszony mondott. (Novella)

Bilecz Ferenc
Nádorfehérvár

A professzor épp egy régi kódexet akart leemelni a könyvespolcának legtetejéről, amikor megbillent alatta a létra és a földre zuhant. Amikor magához tért, egy könyvekkel telezsúfolt teremben találta magát, amelynek ajtaja félig nyitva volt és latin hangfoszlányok szűrődtek át a szomszéd helyiségből. A professzor közelebb ment és figyelmesen hallgatódzott. Úgy vette ki a hallottakból, hogy magyarokról van szó, de valami igen régi időbe csöppenhetett a beszéd stílusa és tartalma szerint. (Novella)

Petrusák János
Vidd tovább a fényt!

Magyarságra nevelt! Hitre, hogy tudjuk, bízzuk: elűzzük a hódítókat! El a pogány törököt, el a kétfejű, szörnyű sast. Jó magyarnak, jó reformátusnak nevelte a rábízott diákságot. És ő volt az, aki a császári rendeletre, amely hívott minden református és evangélikus papot, kántort, tanítót, hogy jelenjenek meg Pozsonynak városában, ment. Pedig Debrecenből nem kellett volna menni. Debrecen az erdélyi fejedelem birtoka… – Ahová bejár török is, tatár is, erdélyi hajdú, a kuruc is, u... gyanúgy, mint a császár katonái. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Hidegre szerelve

Tibi ott ült a Budai úti kiskocsma bejárat melletti kis asztalánál. Úgy foglalt helyet, általában reggel hatóra körül, hogy a bejárattal szemben ült. Így legalább látta, hogy ki jön be egy felesre, fröccsre vagy éppen sörre, mert a pult is kézre volt tőle, csak félre fordította a fejét és mindjárt látta, ki mit kért. Mindenki csak Tibinek ismerte, a vezeték nevét senki nem tudta. Még a szakmája volt ismert, mert villanyszerelő volt. A Vidibe dolgozott, már, húsz éve, azonban a... mikor a rendszerváltás során a (Novella)

Kondra Katalin
Mert Édesanyám azt mondta

Tizenhat éves leányka voltam, amikor édesanyám a házunk küszöbére mutatva azt mondta nekem: „Ha úgy találod magad viselni, hogy szégyent hozol reánk, ezen a küszöbön többé be nem teszed a lábad! Megértetted?” Gyermeki engedelmességből azt feleltem rá, hogy igen. Pedig dehogy is értettem akkor, mi az, hogy „úgy viseld magad”de, azért vannak az embernek idősebb lánytestvérei, hogy felvilágosítsák a fiata... labbat. Elmagyarázták nekem, ezt úgy kell értelmezni... (Novella)

Jászter Zoltán
A Kismadár

A fűszálak felegyenesedtek a felkelő Napkorong előtt. Talán tiszteletből, talán meg azért, mert a Nap, a harmatcseppeket a levegőbe szólította, hogy imitt amott megöntözhesse a földet. A fűszálak között a csöndesen eleven éjszaka után, beindult a nappali élet. A rovarok és egyéb izgő-mozgó állatkák, és a létfennmaradásukért küzdő más élőlények milliói, beláthatatlanul hatalmas piactérré változtatták a földet. Adtak-vettek, öltek és ettek. A Nap már más tájékokon járva (Novella)

Bíró Ernő
Őrtorony

Indonéz szokás a víz által megcsíszolt lapos kövek egymásra rakása. Némely esetben a felső kőre szalag kerül, vagy a felső egy likas kő, melybe botot lehet szúrni, vagy akár egy csontot s rá lehet akasztani akár egy kis rágcsáló koponyáját, vagy csak egyszerűen egy hajtincset. A megállíthatatlan elmúlás, az élet visszafordíthatatlansága, az örökkévalóság léte, az anyagias gondolkodás hiábavalósága rejlik, sejlik ezekben a 10-20 cm magas, sikeresebb esetben fél méteres kőtornyocskákban. (Novella)

George Tray
Rettegés a redőny mögött

Az előző írásból megismert Karcsi története folytatódik. Egy forró nyári reggel a főhős hétfőnek hiszi a vasárnapot. Dolgozni indul, de hamarosan kiderül, hogy tévedésből ébredt fel. Korán kezdődött a nap, és próbálja a hátralévő órákat a habitusa szerint eltölteni. A véletlen a kalandorok kísérője. Magányos délután, csapongó emberek és gondolatok, rendőri üldözés, egy kutya segítsége, félelem és rettegés egy sötét éjszakán. - Virágban állt a Pittypalatty völgy. Lángvirágok és gólyaorrok lobogtak (Novella)

Rozványi Dávid
Kávémesék: Likvidáltam a Gyilkosölőt

Nagyjából egy hónapja hajtottam végre a tökéletes bűntényt, de semmi reagálás. Se megosztás, se kedvelés, se gratuláló csetüzenet… Érdemes ezeknek gyilkolni? Minden akkor kezdődött, amikor elhatároztam, hogy krimiíró leszek. Mindig is szerettem a bűnügyi történeteket, a logikus felépítést, de azt hiszem, ezt felesleges magyarázni. Az ember vagy sze... reti a krimit, vagy nem, én személy szerint rajongtam értük... - az írók és kritikusok harcának újabb fejezete (Novella)

Szerkesztő B
Sütő András: A csendháborító

Igen, itt csend volt mostanáig. A Hargita tudvalevőleg hallgat, tövében a Sikaszó még annál is csöndesebb. Közelemben a Bakó-pataka mondikál, de gügyögő hangját sűrű lombok isszák föl; partja mentén, kart karba öltve, zöld nagyestélyiben sorakoznak a fenyők, mintegy védelemképpen; táncra kérik föl, aki a patakon átlépne – megzavarni valamiképpen a kicsi ház lakóját. Aki most – kötelességei és hajlamai között ingadozva – ... (Novella)

Jókai Anna
Sütő András: Csillag a máglyán

…Múltkoriban beszélgettünk arról, hogy a tilos szó veszélyes. Távol tart a tiltás tárgyától, de ingerel is egyszerre. Különös baj van, ha a tiltás mellé monoton ismétléssel odakerül egy másik, a kötelessége. A mérlegen ellensúlyként ott kell állnia a szabad és a joga szópárnak is; persze, nem a puszta szó nyom a serpenyőben, hanem a kinyilatkozás minél tökéletesebb valóságfedezete. A Kálvin János uralta Genfben nincs kiegyenlítés – a jobb oldali serpenyő üresen... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap