Novella

T.Ágoston László
Nagyanyám lángosa

Az órára nézett, kihozta a spájzból a tejfölös kannát, és jött, Jött egyenesen oda hozzánk, a műhelybe. A gyalupadot már lesöpörték, frissen gyalult deszkát tettek rá, arra meg az abroszt. Kinyílt a kemence ajtaja. Csak úgy surrogott a padján a lapát. Aztán megjelent rajta a ropogós - pirosra sült, illatfelhőben úszó, lapátnyi lángos. Az abroszra tegye? Minek? Csak letámasztja a lapátot, jól meglocsolja a lángost tejföllel, és tépi, úgy, puszta kézzel tépi annyi felé, ahányan körülálljuk. (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Krajcár Béla a nagyvilágban - III. rész

Nehezen teltek a kolostori szigorúságban töltött évek. A világtól elzárva tengettük napjainkat, mintha egy távoli szigeten éltünk volna, ahol soha sem kötnek ki hajók. A háború szele is csak annyira ért hozzánk, hogy a fiatalabb paptanárok eltűntek, s imáinkban napi ötször a szövetségesek fegyvereire kértünk áldást. A fegyverekre! Soha sem tudtam felfogni, hogy mi ez az egész. A fegyverekkel embereket ölnek. Nem? És akkor erre áldást kérni érthetetlen volt számomra. (Novella)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba (Regény) V. Fejezet

Ebben a fejezetben jobban megismerhetjük az amazóntermészetű nagymamámat, aki -sok más érdemei mellett- megmentette a hosszú börtönbüntetéstől a fiát az ötvenhatos események idején. Valamint: Milyen volt a közlekedés "átkos korszakban" a poros országutakon, autóbusszal? Hol lehet enni a finom tepertőt? Mit csinált nagymamám egy vasvillával? Ki készített finom süteményeket a szomszéd... ban? Egy letűnt korszak dokumentuma a szórványban, Simonyifalván. (Novella)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba IV. fejezet

Ebben a fejezetben megtudhatjuk, hogy hol javították a faluban az ember éjjeliedényét, ha netalán az meghibásodott. Mivel a magyar határszélen bejött a "kapitalista magyarok" tévéadása, erotikus filmeket is lehetett nézni a faluban: Mindezt a Kádár-korszakban. Apám sok film megtekintését tiltotta nekem: például ott volt a "Szerelmem, Hiroshima, vagy a "Szigorúan ellenőrzött vonatok" Szabadabb világból jött a tévéadás... (Novella)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba (Regény) III. fejezet

A regény címe Simonyifalván azt jelenti: "Elmentem jó messze..." Ebben a fejezetben, megtudhatjuk, milyen hatással volt az Arad negyei Simonyifalvára a Második bécsi döntés. Valamint: Ki volt az egyetlen román a faluban? Mi történt egy székellyel a kocmában, vagyis előtte? Miért nem vitték el dédnagyapámat a kommunista pribékek? Mi jár a hivatalos zászló megrongálásáért? És milyen hatása volt a német iparosságnak a faluban? (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Krajcár Béla a nagyvilágban - II. rész

Kalandos utazásnak ígérkezett a hosszú út.Néha megálltunk pihenni. Nem is annyira az utasok, mint inkább a lovak igényelték a pihenést. Nem siettünk, s így az egész utazás egy hétig tartott. Itt-ott más utasok szálltak fel, de hosszabb ideig egyikük sem utazott velünk Tatár Kornélt kivéve, aki három napig „szerencséltetett jelenlétével” – ahogy Márton mondta komolykodva, közben gúnyosan mosolygott. Megkedveltem apám tisztiszolgáját, sokat kérdezősködtem tőle, s ő mindig szívesen válaszolt. (Novella)

T.Ágoston László
Vágatlanul

– No, mit mondott a doktor? – kérdezte az ajtón belépő férjétől Bódiné. – Mit tudom én... Csak etetik az emberrel ezt a sok rohadt gyógyszert, aztán hümmögnek, meg bólogatnak. Az ultrahang is elromlott, átküldtek egy másik orvoshoz... Aztán újra végigvárni azt a hosszú sort, mert mindenki az előre megadott időpontra megy... Ha ez is megvan, mehetsz új időpontot kérni a Marika nővérhez. – Ne háborogj öreg – segítette le a zakóját az asszony – a patikában én ál... lom végig a sort! (Novella)

Bihary József
Intimitásokról, nyíltan

A háború előtti időkben alig, utána pedig nagy ritkán fordult elő a faluban, hogy cigánygyereket magyar asszony tartott volna keresztvíz alá. A szomszédasszonyok még meg is szólták az illető keresztanyát, amiért ilyesmire vállalkozott. Anyám nem igen törődött a falu szájával, emlékezetem szerint nem egyetlen cigány keresztkomája volt. Ezek közül különösen kedvelte Ajtai Istvánt, akinek a leszármazottjai mind a mai napig élnek a faluban. / B.-né, ... Lujza néni gömbölyded alakja döcögve (Novella)

Kondra Katalin
Honvágy

Késő tavasz volt. A fecskék, gólyák már rendbe hozták fészkeiket. Az asszony is végzett a nagytakarítással, csak a hátsó szobát hagyta érintetlenül. Néha benyitott. Tekintetével megsimogatta a szanaszét heverő dolgokat, de nem nyúlt semmihez. Nem akarta, hogy eltűnjenek a nyomok, melyek annyi boldog emléket őriztek, most fájó érzésként lüktettek benne. A kutya erős ugatására megriadt.– Biztos a postás jött – szólt halkan. – Írtál neki? – kér... dezte a férfi meglepetten. (Novella)

T.Ágoston László
Vérvétel

Patonaiéknál az volt a szokás, hogy esténként a tévé előtt vacsoráztak, miközben buzgón nézték a híradót. Végtére is nem árt az, ha az ember tudja, mi történik a nagyvilágban. Hajdan, amikor még a gyerekek is haza jártak enni, a konyhában terítettek, a nagy asztalnál. Hét órakor illett mindenkinek az asztalnál ülnie és frissen mosott kézzel várni, hogy a mama kimerje a porcióját. Ez volt az igazság órája. Mindenki elmondta, mi történt vele aznap. Ki, kit, miért és hogyan bosszantott föl... . (Novella)

Matekovics János Zoltán
Mintha a Marsra kerültem volna

Ez a novella egy nagyon keserű élményből született meg, melyet nem kívánhatok senkinek. A média előszeretettel mutatja be a keleti országok kórházait, az elavult felszereléseket, a nyomort, de közben megfeledkezik az emberekről,akik egyrészt az egész rendszert működtetik, másrészt elszenvedik. Könnyen ráfognak a kiszolgáltatott, emberekre olyan betegségeket, és bélyegeket, amelyek kihatással lehetnek az illető egész életére. A nagy felelősséget nem mindenki érzi. (Novella)

Bige Szabolcs Csaba
Krajcár Béla a nagyvilágban - I. rész

Kisgyermek koromból nagyapám alakja ötlik fel előttem. Egyszer megengedték, hogy reggel befeküdjek az ágyába, és ott igyam meg a kávémat. Ez volt azonban az első és az utolsó alkalom is, mivel az történt, hogy kiömlött a kávé a dunyhára, amit Piroska, a kis szolgáló duszának nevezett. Nem haragudtak igazán a balesetért, de többet nem engedtek be a nagyapa ágyába. Pedig hogy kívánkoztam! Úgy hittem, ha én is befekhetem oda, nekem is olyan szép nagy bajuszom nő, mint a nagyapámnak. (Novella)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba (Regény) II. fejezet

Ebben a fejezetben megtudhatjuk, ki volt Simonyi Imre Simonyifalván született, később Gyulán letelepedett költő és újságíró múzsája, és hogyan szólt bele a családi életünkbe az 1939 szeptember 3-án kitört Második Világháború.Pont vasárnapra esett. Nem mindenki gyászolt ezen a napon. Felevenítésre klerülnek az orosz futuristák, akik nem szégyellték vécépapír-szerű papírra nyomtatni "Pofonütjük a közízlést" című kötetüket. (Novella)

Bihary József
A Zarándok és a hitetlen mór

Most, hogy "divatba" jött, ne mondjam, értékmérő sportteljesítménnyé vált a zarándoklat, amiben a turisztika iparága is igencsak érdekeltté vált, nehéz eldönteni, az a bizonyos nyolcszáz - kilencszáz kilométeres gyalogtúra, mennyiben szolgál a test egészsége mellett a lélekére is. Ismerek ateista zarándokokat./Az ágyúzás javában folyt a Loyola városához közeli, pamplonai vár ellen, amelynek maroknyi, spanyol lovagból álló védereje csakis don Leandro meggyőző, az Úrra hagyatkozó, vitéz lovag... (Novella)

Matekovics János Zoltán
Elmentem a világba (Regény)

Az erdélyi magyarság nemcsak Székelyföldön él. Az Arad megyei színmagyar Simonyifalvát Simonyi óbester alapította. Őseim innen származnak. Gyerekkoromban minden vakációmat itt töltöttem, nagymamám gondoskodott rólam. Tiszta időben látható a Nyugati Érchegység. A falu egy telepesfalu, egy kis magyar oázis a román tengerben Az itteni emberek gazdálkodnak. Érdekes világ Magyarországtól huszonegy kilométerre. A regény megírására egy tanárom biztatott. (Novella)

Bihary József
Pánik

Ismert tőzsdei jelenség, hogyha New-Yorkban megbillen egy pillangó szárnya, akkor Tokióban Tájfun kerekedik./Képaláírás: Malvin, a kecske félreérthetetlen (fejési!) pozícióban/A virtuális Világbank valós, washingtoni épülete enyhén ívelt tetőjének kék és fehér üvegcserepein ezen a reggelen is pontosan úgy ömlik be a fény az 1818 H Street felől, mint máskor, mégis valami nyugtalanság vibrál a levegőben. Robert Bruce Zoellicket balsejtelmek gyötörik, midőn hétfőn reggel a hivatalába igyekszik a liftben. (Novella)

Kő-Szabó Imre
Nyúltenyésztés

         A pályázati felhívást az após hozta munkahelyéről. Mutatta a lányának, Piroskának, nézzék meg a férjével, mert lakást is ajánlanak. Zöldi Sándor a férj, aki eléggé későn nősült, két évvel ezelőtt, huszonnyolc éves korában, felesége Piroska pedig huszonöt éves volt, amikor kimondta Sanyinak az igent. Nekivágtak az életnek, a nehézségek ebben a korban nem is számítottak. Albérletben kezdték, lakásról csak álmodoztak. Most kapóra jött , pályázati felhívás. Piroska tanítónői képesítést szerzett ... (Novella)

Bihary József
Hajdú kovács fizettsége

"A történelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt a második világháború után. A havi infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19 ×10 a 16.-on) %-ot, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946. augusztus 1-én a magyar pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000(4×10 a 29.-en) pengő ért egy forintot.[1] Az infláció ütemét jellemzi... a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte"(Wikipédia/Hiperinláció). (Novella)

Bihary József
Perújrafelvétel

Felütésként meg kell jegyeznem valamit: vannak, lehetnek estek, amikor egy írásban stílusértéke van a trágárságnak./Több, mint két emberöltőnyi idővel ezelőtt nem volt túlzottan szigorú a tél és meglehetősen hamar tavaszodott. A falu hangulata azonban sötét volt, mindenki félt, sőt rettegett a jövőtől. A TSZ-ek szétzüllöttek, pufajkások embereket vittek el, megyeszerte kommandók járták a falvakat, leszámolni a rendszer ellenségeivel. Ez 1957 tavasza volt.Gál Lajos, a 68 éves egyéni paraszt, volt kulák, a széte... (Novella)

T.Ágoston László
Asszonyverők

─ Különös teremtménye Istennek az ember ─ mondta elgondolkodva a keze alatt sziszegő, jajgató szomszédasszonyának Tóth Róza, miközben a sebét fertőtlenítette valamiféle olcsó kölnivel. ─ Addig nem tud a seggén maradni, míg bele nem rúg valaki. Akkor aztán dühöng, ordít, és meg nem nyugszik, míg nem talál valakit, vagy valamit, akibe ő is belerúghat. ─ Jaj, ott óvatosan Rozikám, mert nagyon fáj! ─ húzta el a fejét a másik. ─ Majd tegyél rá egy kis a... lapozót, hogy ne látsszon annyira! (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap