Novella

Szerkesztő A
Nagyanyám lángosa

Az órára nézett, kihozta a spájzból a tejfölös kannát, és jött, Jött egyenesen oda hozzánk, a műhelybe. A gyalupadot már lesöpörték, frissen gyalult deszkát tettek rá, arra meg az abroszt. Kinyílt a kemence ajtaja. Csak úgy surrogott a padján a lapát. Aztán megjelent rajta a ropogós - pirosra sült, illatfelhőben úszó, lapátnyi lángos. Az abroszra tegye? Minek? Csak letámasztja a lapátot, jól meglocsolja a lángost tejföllel, és tépi, úgy, puszta kézzel tépi annyi felé, ahányan kö... rülálljuk. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Patkányok honfoglalása

Wass Albert alig ismert tanulságos novellája... "Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűj... tötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, (Novella)

Várfalvy Emőke
A szemétkupac tetején (Németh László Napok)

Bár sokan hisszük, hogy lelkünk halhatatlan, a legtöbben igyekszünk valamit hátrahagyni a világban. Valamit, ami értékes, amiről emlékeznek majd rá, hogy itt voltunk. Érdemes volt léteznünk. Aki ír, akarva akaratlanul is az örökkélvalóság felé nyújtja kezét. De vajon eléri-e? Novellám egy saját élményem feldolgozása, s azt a gondolatot járja körül, vajon ami ma érték,, holnap nem csak ócska, mihaszna lim-lom lesz majd a szemétkupac tetején. (Novella)

Jókai Anna
Hepiend 2/3

Muhai egészséges. Piros pofája majd kicsattan. Ott áll mellette zsáktestű felesége, és C-vitamin-tablettákkal eteti, tenyérből. Pannit sohasem érdekelte az ügy igazán. Az első sorban gubbaszt, ernyő alatt, unatkozó szépasszony-arccal. Talán még örülne is… talán kívánja is a rosszat. Mint a mama. „Hogy törnéd ki a nyakad egyszer. Így végezte az apád is. Rágyújtotta a műhelyt a borszeszégő meg a sok irkafirka. A saját füstjébe fulladt…De ti, ti nem okultok semmiből." A lovag... (Novella)

Béres Attila
Ki a legfontosabb...

1846-ban alig pár hónap alatt leforgása alatt egy bravúros tettet hajtott végre a Balatoni Gőzhajózási Társaság mikor kalandos úton, külföldről érkező gőzgép, Óbudán megépített majd szétszedett hajótest elszállítása révén a Balatonon vízre bocsátották a Kisfaludy gőzöst. A reformkori Magyarország fejlődésének egy újabb állomása volt ez a tett, mely mint oly sok egyéb kezdeményezés gr. Széchenyi István nevéhez, a "legnagyobb magyar" életéhez kapcsolódik. (Novella)

Kondra Katalin
Láncra vert szabadság (Ünnepi megemlékezés - Március 15)

1990-et írtunk, végre kitavaszodott. Kemény tél volt mögöttünk. Nem az időjárásra gondolok, mert az, szokatlanul meleg volt decemberben, hanem arra a „lavinára” mely végig söpört az egész országon és kitakarította a sok szennyet. Ahogy az első langyos napsugár előcsalogatta a hóvirágot, ibolyát és kertünkben kinyílt a kék-berek, egyszerre szívtuk magunkba a tavasz és a szabadság mámorító illatát. Azon a Március 15-én izgatottan mentem iskolába. Éreztem, valami nagydolog fog történni. (Novella)

Kondra Katalin
Egy pár tarka lakkcipő

Magdolna, akit egyszerűen csak Magdának hívtak, szeretett volna iskolába járni. Amikor eljött az ősz és az utcabeli gyerekek vidám fütyörészéssel útnak indultak, a kislány sóvárgó tekintete addig követte őket, míg a távolság és a könnyek elhomályosították őzbarna szemeit. Magda olyankor lefeküdt a földre, hagyta, hogy a rakoncátlan fűszálak cirógassák gömbölyű arcát. Álmodozva bámulta a puha felhőket és el... képzelte milyen az iskola. (Novella)

Jókai Anna
Téli esték 5/5

– De igen – mondta Lelikné, és ült a lazacszínű hokedlin. – Én itt lakom – ismélelte halkan, posztóba burkolt lábát egymásra rakta. – Tessék várni – mondta Szappanos, és befutott a szobába. – Ki az? – kérdezte Leila fekvő helyzetben, a bolyhos anyaméh szőnyeg közepén. – Nem fogjátok elhinni. – Szappanos csak állt, kezét zsebére szorította, mint aki tárcáját félti a tömött villamoson. – Egy öregasszony. Azt állítja, itt lakik. És kancsalít. Leila feltápászkodott, ropogott a... (Novella)

Jókai Anna
Téli esték 4/5

– De igen – mondta Lelikné, és ült a lazacszínű hokedlin. – Én itt lakom – ismélelte halkan, posztóba burkolt lábát egymásra rakta. – Tessék várni – mondta Szappanos, és befutott a szobába. – Ki az? – kérdezte Leila fekvő helyzetben, a bolyhos anyaméh szőnyeg közepén. – Nem fogjátok elhinni. – Szappanos csak állt, kezét zsebére szorította, mint aki tárcáját félti a tömött villamoson. – Egy öregasszony. Azt állítja, itt lakik. És kancsalít. Leila feltápászkodott, ropogott a... (Novella)

Kondra Katalin
Fő, hogy a jókedv el ne hagyjon! ( Székely Szabadság Napja)

A falusi kocsmában az atyafiak Székelyföld autonómiájáról, a székelyek szabadságáról és effélékről beszélgettek, miközben sűrűn ürültek ki a poharak. Marci bá’ aznap éjjel azt álmodta, hogy Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Reggel vidáman kelt ki az ágyból, kissé kótyagosan magára rángatta a feszes posztóharisnyáját, lábára húzta a keményre száradt bőrcsizmát és döcögő léptekkel elindult a hivatalba, hogy törvényesen is magyarosítassa állampolgárságát. (Novella)

Jókai Anna
Téli esték 2/5

– De igen – mondta Lelikné, és ült a lazacszínű hokedlin. – Én itt lakom – ismélelte halkan, posztóba burkolt lábát egymásra rakta. – Tessék várni – mondta Szappanos, és befutott a szobába. – Ki az? – kérdezte Leila fekvő helyzetben, a bolyhos anyaméh szőnyeg közepén. – Nem fogjátok elhinni. – Szappanos csak állt, kezét zsebére szorította, mint aki tárcáját félti a tömött villamoson. – Egy öregasszony. Azt állítja, itt lakik. És kancsalít. Leila feltápászkodott, ropogott a... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Vasárnap kirándulunk (Sławomir Mrożek után à la Petrozsényi)

A Katz család új, nagyobb házba költözött. Megtehette, polgármester lett Katz úrból. Szimpla mérnökként kezdte egy jelentéktelen kisüzemben. Szerény, halk szavú ember volt, akinek a felső zsebében rendszerint egy írótoll, díszzsebkendő vagy egy szál virág virított. Beosztottjai szerették, mert mindig csak kért, sohasem „dirigált”. Kollegái kegyes leereszkedéssel biztatták, az igazgató saj... nálta, kell ennél több, hogy valaki akadálytalan lépjen feljebb a ranglétrán? (Novella)

Jókai Anna
Téli esték 1/5

– De igen – mondta Lelikné, és ült a lazacszínű hokedlin. – Én itt lakom – ismélelte halkan, posztóba burkolt lábát egymásra rakta. – Tessék várni – mondta Szappanos, és befutott a szobába. – Ki az? – kérdezte Leila fekvő helyzetben, a bolyhos anyaméh szőnyeg közepén. – Nem fogjátok elhinni. – Szappanos csak állt, kezét zsebére szorította, mint aki tárcáját félti a tömött villamoson. – Egy öregasszony. Azt állítja, itt lakik. És kancsalít. Leila feltápászkodott, ropogott a... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Péntek este

A Baross utca és a Körút sarkán, egy presszóban találkoztak ezen a késő őszi délutánon. A két testvér, pénteki napon - lévén hétvége - meg a munka is befejeződött, itt adott találkát egymásnak. Ezt egy kis beszélgetésnek szánták, meg annak, hogy a spontán jövő gondolatokat, a kiszáradás ellen, sörrel öntözzék meg. Sok sörrel! Zsadár Miklós és öccse, Zsadár Feri ezt olyan „idő agyonütésnek” mondta mindig, ha már jobb nincs, ebben a magányos, albérletes világban. ... (Novella)

Domahidi Klára
Falak között

Felhők takarták a csillagokat, a csonka hold alig pislákolt. Tapintani lehetett a sötétséget. Délután esett az eső, kerülgettem a pocsolyákat. A Gyergyócsomafalván már megszokott, gyér utcai világítás miatt lassan és óvatosan haladhattam, nem akartam megcsúszni a sárban. Jól ismertem az utat, bár a gödrei minden esőzés után változni szoktak. Odaértem a kapuhoz. Már fél éve, hogy zárva tartják, azelőtt mindig tárva állt a vendégek előtt. Kulcs híján átmásztam a székely kapun. Nem várt senki. (Novella)

Matekovics János Zoltán
Eira

A volt finn lektor tanítása bennem hallhatatlan. Ő ismertette meg velem a finn nyelvet és kultúrát.Elég jól megtanultam finnül, és kezdem kutatni a magyar nyelv eredetét. A Ceaușescu-diktatúrában magyar embereknek finnt tanítani egy magyarfaló, elmebeteg polgármester, Funár korában nem kis merészség volt. Sajnos, Helsinkiben hunytál el, 2008-ban . Nem felejtünk el , tanításod fennmarad tanítványaid emlékezetében. Köszönjük Neked. (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Levél mindenkihez, aki magyar!

Erdélyi Véreim, megszólalok újra, mert fontosat kell mondjak, halálosan fontosat. Harangom, ha lenne, félre verném. Kürtöm, ha lenne, riadót fújnék rajta nappal és éjszaka. Kardom, ha lenne, vérbe mártva hordoznám meg köztetek. De csak a szó maradt meg nyelvem gyökerén, s a hang, hogy belefordíthassam ebbe a részvételen, megkergült világba: segítség, emberek! Pusztul a ma... gyar! Veszedelemben a nemzet! Ezeréves honában láncra verve vérzik és (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó mű

Az író nagy gondban volt. Megunta az egészet: betűket írni fehér papírra, történeteket kiagyalni, neveket keresni, begyömöszölni a hömpölygő anyagot holmi feszes szerkezetbe. Tulajdonképpen már csak a tőmondatot szerette, vagy már azt se. Egzakt közlések után áhítozott; egzakt közlések után, melyek erőszakos személyiségétől függetlenek. De tudta: az egzakt közlés az irodalom fő ellensége, a halál maga. Hiszen éppen az egyéni világkép e működés lényege – noha (Novella)

Jókai Anna
Üdülő a mélyben 1/2

Korszerű, praktikus építmény. Romantikus helyen: közepében a völgynek. Talán csak túl szűk a völgy, túl közeli és túl meredek a hegyek lába. Inkább zárnak a sziklák, semmint tárulkoznak. Nincsen a szem előtt hívó távlat: ezért hiányzik a késztetés, hogy az ember nekivágjon, föl az oromra. Még az édes bánat is hiányzik: hogy nincs erő, tehát úgyis hiába. A kárpótlás a komfort, a könnyű megközelítés és a valóság: itt a legforróbb nyárban is hűvösebb van, kellemes, fojtott illatú hű... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap