Novella

Szerkesztő A
Wass Albert: Patkányok honfoglalása

Wass Albert alig ismert tanulságos novellája... "Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Össze... gyűjtötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, (Novella)

Jókai Anna
A Koldusasszony meghódítása

Már olyan szép volt a lakás, az üres négyszögre alig emlékeztetett. A holmikat darabonként vette, szerezte, cserélte – darabonként az érdes, hosszú évek alatt. Voltak már szőnyegei. Ha rájuk lépett, elhitte, csak a szőnyeg süpped, s nem alatta a föld. Megvédték már a csontszínű, súlyos függönyök. Nagy, puffatag párnái befogadták este a fejét. Szeme – a nyúlós csókok között – kapaszkodhatott a képek híg holdsugarában. Keze alatt billentyű lett a síkos politúr, s nem félt a hidegtől, (Novella)

Jókai Anna
Ki kicsoda

Végül – mint a többi egytől egyig – ő is megtört. Vallomást tett, közvetlenül a halála után. Életében ellene eljárást nem foganatosítottak, nem körözték „wanted” feliratú fényképes plakátokon; sőt egyszer címlapfotóként szerepelt az Össznépi Magazinban, ha nem tévedek, 2459-ben, amikor a „Népek Szépe”-választáskor az előkelő hatodik helyet megszerezte, dicsőségére Hungáriának. Az aktuális „Ki kicsodába” is bekerült, mint egysoros anyag. Soha senki nem kárhoztatta, ismétlődő cselekedeteit (Novella)

T.Ágoston László
A korelnök botja

Az öreg Patonai a hatvanötödik születésnapjára kapott egy csinos görbebotot. Öreg ám az a roggyant lábú nénikéd – szokta mondogatni, ha szóba kerül a kora –, pedig hát akár honnét nézzük is a dolgot, mióta meghalt az apja, ő lett a korelnök a családban. Mennyivel szebb ez a szó, hogy körelnök, mint mondjuk az öreg, a vén, az idős… Nem is beszélve az aggról, meg a hasonló, már – már becsmérlő kifejezésekről. A korelnök, az igen. Abban benne van a meg... becsülés, a családi demokrácia, meg minden (Novella)

Jókai Anna
Közlések

Humán úr folyamatosan szolgált. De mert neki is voltak szolgái: kinevezte magát úrnak. Rangot lopott, a hierarchián túlról. A nagy U-t szerényen kis u-ra cserélte. Tetszett neki a ropogós, rövid szó, s a mögötte rejlő, annyiszor értelmezett, mégis homályos tartalom izgatta. Humán úrnak megmondták: mit tegyen; s hogy mit tegyen: ő is megmondta másnak. A világ meredek függését ravaszabb forma követte, a lépcsőzet már csak enyhén lejtett. A hirtelen zökkenés megártott: a... (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - VI. fejezet - Hermann gróf pánikba esik

A jó hír ólomlábon baktat, a rossz keselyűszárnyon suhan. Így eshetett, hogy a szebeni Hermann kedélye az egyik nap felszökkent a mennyek magasába, és ott is lebegett hajnalig az éj bársonya fölött, ám a következő napon, ébredéskor, váratlan alábukott a gyötrelmekkel teli poklok fenekére. Egy szép, napsütéses délután a szászok grófjához fullajtár érkezett Brün... iszkáldtól, részletes beszámolót hozva Kőhalom könnyű birtokba vételéről, a martalóc zsoldosok elfogásáról és példás megbüntetéséről. (Novella)

Jókai Anna
A bölcs bíró esete

A valóság már régen túlszárnyalta a meséket. Éppen csak a hirtelen átváltozás történik fordítva. A sorrend: szépből lesz a rút. Működik a negatív csoda. Tündérrel fekszel, varanggyal ébredsz. Hőst sejtesz a sisakrostély mögött, aztán élsz-éldegélsz a fekete disznóval. Virágos rétre heversz – feneketlen tó nyel el. Gyémánthegyre kapaszkodsz, üveghegyre érsz fel. Táltoson indulsz csatába, súlyod alatt gebe roskad össze. Kardot rántasz, és csenevész vesszővel védekezel. Zengő aranyerdő, bongó ezüsterdő (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett, mint valami nagy, láthatatlan, (Novella)

Kalász István
Ének a parton - A Don hősei

Felnyitották az egyik gödröt, azt, amit én is ástam, rátettek a többi halottra, meszet dobtak rám. Feküdtem a nedves földben, lent is, fent is csönd volt, béke. Mindig szerettem, amikor este az állatok neszeztek, az emberek hallgattak, ilyenkor szél támadt nyugatról, aztán mentünk aludni, ilyen volt nálunk az élet. Szent Anna napja volt, holdvilágos éjszakán tiszta ruhába öltözve, harci felszereléssel indultunk. Egyenesen az első ... (Novella)

Jókai Anna
A műszeműek

– Ne mutasd, Vergil’; ne vigyél oda – – Megmutatom, amíg látsz s nem oda viszlek, csak odáig! – Bátorság! – mondja Vergil’, s mint a macskát, a nyakbőrömet becsippentve tart a szakadék fölött. Lebegünk. Kapálózom, a talpamnak szilárd támasztékot keresve. – Nyugalom! – mondja Vergil’ – még foglak. De ölben már nem vihetlek. A hátamra sem csimpaszkodhatsz. Mert nem vagy már gyerek. Andalogni pedig, kéz a kézben, kettőnk viszonyában s ily helyzetben nem természetes (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - V. fejezet - A kőhalmi portya

Lebeé László, nem tartotta nagyra a szászok harci erényeit, de a velük való háborút nem vette félvállról. Tudni akart mindent, ami az ellen falvaiban, városaiban, váraiban történik. Ezért hát jól megfizetett egy tucatnyi embert, kik a szeme helyett szemei, a füle helyett fülei lettek szerte az ellenség földjén: még egy fecskefióka sem pottyanhatott ki fészkéből anélkül, hogy a zsombori várúr ennek rövidest hírét ne vette volna. Így eshetett, hogy Belzebub fuvarosai jóformán még be sem tértek a Pokol (Novella)

Jókai Anna
Ne mondd meg!

Mindig, mindenki kételkedett abban, hogy vér szerinti testvérek. Pedig mindössze három évvel volt Ida idősebb. Zsuzsannát sohasem becézték – Idát gyerekkora óta Idukának szólongatták; még most is, hogy betöltötte a hatvannyolcat. Legfeljebb hozzátették: mama vagy néni. Zsuzsanna pusztán Zsuzsanna maradt az unokáinak is, s ebben nem rejlett semmi tiszteletlenség, csupán egy tény pontos jelölése. A külön minősítés magától értetődően vált feleslegessé. Senki sem hitte, (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Előhang (Virágtemetés)

Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Kiállt az erkélyre

  Ott állt az erkélyen, várta Zsolt érkezését. Ilyenkor szokott, otthonról, hat előtt tíz perccel a buszhoz sietni. .... Még nem laktak együtt. Beáta kitekintett az utca felé. Zsolt késett vagy három percet. Mikor abba a vonalba ért, hogy láthatóvá vált, Beáta befelé, a szoba felé integetett. Mintha csalna valakit: - Gyere ki! Ezt nagyon furcsállotta, az integetés nem neki szólt. Valaki másnak. Egy pillanatra meg is torpant, aztán látta, hogy egy félmeztelen fickó lép ki a hí... vásra, ... (Novella)

Jókai Anna
A bosszú

Apró csontú, kicsi nő volt, szemöldöke dús, összeért középen. Egyéniségét ez a szemöldök s a szokatlanul fejlett, kiugró vállszélesség határozta meg: senki se vélte törékenynek, s bár valóban gyenge fizikumot hordozott, védelmi ösztönt mégsem ébresztett senkiben. Lassan bele is szokott a szerepbe; kiterjedését szögletes mozdulatokkal szélesítette, szemének keskenyre húzott résén át sugárerős pillantásokat lövellt. Sötét köpenyén újdonságnak hatott a népi szőttes mintáival tarkított szegély (Novella)

Rozványi Dávid
Kávémesék: Szent Péter és az ügyvéd

Ha a kíváncsiság bűn, akkor bizony Kefa ebbe a bűnbe esett: - Meséljen. - Nos, mint bizonyára tudja, irodánk intézi a princepsi hivatal jogi képviseletét is, így hozzánk is eljutott Pontius Pilátus helytartóm jelentése is, amit a Jesus contra Caifas ügyről készített. Tudja, az isteni Tiberiust mindig nagyon érdekelték a varázslatokkal, mágusokkal kapcsolatos ügyek, így általános utasítás volt, hogy ezekről külön jelentést készítsenek neki. (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhely... ben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - IV. fejezet - Szorul a hurok

Még azon a bizonyos estén Brüniszkáld elfogadta az ajánlatot, s letette Hermann gróf kezébe a szász nemzetnek szóló hűségesküt. Átesvén a formaságokon, hősünk készen állt haladék nélkül birtokba venni Kőhalmot, a hozzá tartozó jószágokkal egyetemben. Ám eleget hallott a kőhalmi állapotokról ahhoz, hogy tudja, nem lesz gyermekjáték birtokon belülre jutnia. Sejtette, hogy a várat bitorló siserahad részéről nem számíthat üdvözlő beszédekre, tárt karokra és kapukra. Ezért hát jobbnak látta, ha mellőzi az (Novella)

Jókai Anna
Miről beszéltünk?

Mindkettőjüknek szakálla volt. A professzoré fehér, az álla alatt elkeskenyedő, a fiatalemberé barna, s még a fülét is körülnőtte. A fiatalember az imént jelest kapott; mindent tudott, a mondatokat eredetien fűzte össze, a hosszú, tapogatózó kérdésekre könnyedén adta tömör feleleteit. Mindketten hátradőltek székükben, szemlélték egymáson a rendetlenséget. A professzor a sprőd vászonnadrágot, a magas talpú vászoncipőt, a laza inget a bársonyzekével. A fiatalember pedig enyhe meg... vetéssel (Novella)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - III. fejezet - A vendég

Hol a legnagyobb a szükség, közel ott a segítség. Hermann úgy érezhette, az Úr meghallgatta könyörgését, amikor udvarába vezérelte Bajorföldről származó feleségének távoli rokonát, Brüniszkáld grófot. Brüniszkáldot megelőzte hírneve, mert, bár éveit tekintve még alig töltötte a huszonötöt, de nevétől már hangos volt a keresztény világ: nem akadt olyan távoli, eldugott úri-fejedelmi udvar, ahol ne hallottak volna a lovagi tornákon aratott győzelmeiről, avagy dicső harci tetteiről, a csatmezőkön tanúsított (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap