Novella

Konczek József
A disznóhajsza

…Udvarháznak majori udvarábul akkor disznók visítva széjjelfutostak volt. Ha csak kettőt-háromat is mocsáron átal terelhetek, lészen étek. De nagyon megijettek a tűztül, s szaladtak mezzőbe. Nehezen kettőt béfogok, szoréttom őköt nádas fele, akkor meg elhevernek annak langyos-pocsolyás széliben, mozdúni nem akarnak. Üttöm-vágom pofájokat, ostoba állattyai, hát nem jobb-é néktek keresztyén gyomorba lenni, mintsem török hajkurásszon, mint nem ehetőt, sőt semmire (Novella)

Felber Zsolt
Csillagösvény

Az ismert történelmi esemény feldolgozása saját szemszögemből. - Szomorúan bújt el a teremtő a Kárpát szegte hegyek mögött. Atilla dicső fiai fogtak egymásra éles fegyvert. A csodakard testvérvért ontott ki, s a kicsorduló vérrel varázsereje is a porba hullott. A hunok csillaga leszálló félben volt. A megfogyatkozott nép válaszút elé ért. Csaba királyfi Szittyaországba készült, az ősök által lakott vidékre, oda, ahol keleti arcát mutatja a nap, ahol a magyarok bölcsőjét ringatta a... (Novella)

Bene Zoltán
Simon Bolívar látogatása

Miután Simon Bolívar 1830. december 17-én Santa Marta szigetén föladta a harcot a tüdővésszel vívott utolsó háborújában, mindazok, akik korábban is számtalanszor megcsalták és semmibe vették, még egyszer utoljára fittyet hánytak az akaratára: nem vetették tűzre írásait és kiterjedt levelezését. Hajszálra így járt Dénesffy Dénes is. Igaz, az ő levelezése kiterjedésében messze elmaradt Bolívaré mögött. Fontosságában nemkülönben. Mindösszesen ... (Novella)

Lukáts János
Füstfigurák

Fölszáll a füst, meg oldalra elkanyarog, dugóhúzót formáz magából, azon át kapaszkodik a felhők közé, de időnként a szél a földre szorítja. A füst ilyenkor betelepszik a fűcsomók vagy a harmatcseppek közé és szépen elenyészik. Csak ritkán bújik vissza a kéménybe, a kályhába, a tűzhelyre. Van azért ilyen is néha, de ennek mindig oka van. Amikor valamire emlékezni akar a füst. Például emberarcokra, a hozzájuk tartozó alakkal,... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Elveszett remény

A negyvennyolc éves Tóth Sándor kálváriája pontosan egy éve kezdődött. Lehetne, ez mondjuk az évforduló, a számvetés ideje, ahogy azonban az ember belegondol, akkor ez egy kegyetlen vesszőfutás volt inkább. Ott kezdődött, hogy ez a szőke, jóképű, magas, még fiatalembernek számító szobafestő, az utcán találta magát. Egyik percről a másikra. Érettségi után tanulta ki a szakmáját. Állítólag a tapétázási munkában volt kiváló. Ezt értette a legjobban, (Novella)

Magyar László András
Kuscan hercegnője

1880 kora tavaszán D. grófot, F.-i kastélyában felkereste Hanzély tiszteletes, a falu lelkésze, pár lépéssel mögötte egy tizenhatéves-forma parasztlány lépdelt. Hanzély, aki régóta igen bensőséges kapcsolatban állt a grófi családdal, némileg zavartan és a szokásosnál halkabb hangon arra kérte az uraságot, fogadja szolgálatába a lánykát, akinek szülei nem élnek, egyéb rokonsága, vagyona, megélhetése pedig nincs. D. gróf, lévén jó szívére büszke ember, nem u... tasíthatta vissza Hanzély tiszteletes kérését, (Novella)

Murányi Róbert
Hétköznap, reggel

Rosszul aludt, rosszul ébredt. Nem szerette a reggeleket, az újrakezdés monotóniáját, a felesége által feltett teavíz fütyülését, ami mindig hajókürtre emlékeztette, noha életében nem hallott még hajót kürtölni, esetleg a tévében láthatott valamit, egy feledhető, kalandtalan filmben. A munkáját, a pontosságot mindig komolyan vette, felelősségérzete győzött a testmeleg paplan mágneserején. Lábával papucsát kereste, felállt, és megadta magát a reggelnek. A fürdőszobájukhoz vezető néhány métert mint (Novella)

Sebeők János
A Nagylábú

Többnyire nem tűnik föl, hogy járva-kelve nem hagyunk magunk mögött nyomot. Egymillió lépés Magyarországon. Naponta kétmillió ember kopog ide-oda Budapesten. Az hány milliárd lépés? Hány milliárd nyom nélküli lépés? Eltűntnek nyilvánítva? Hiába a megtett kilométerek, ha nincs utánuk nyom. Mennyire más átgázolni a hómezőn. A hó: Isten palatáblája, mely őrzi utad. Álmod és utad – maradandóság. Visszatekintesz, és érezhe... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Átoksori kísértetek

(részlet a regényből) - Nekünk is van Átoksorunk ebben a városban. Azt hiszem, a világ minden városának van. A mienket itt Harcsa-sornak nevezik, valószínűleg azért, mert egy iszapos patak mellett nyúlik el, a város és a kikötő között s mert lakói szívesebben ülnek a patak partján horgászva, semhogy munka után néznének. De nem ez a lényeg. Minden embernek jogában van úgy élni, ahogy az neki megfelel. A lényeg az, hogy (Novella)

Sebeők János
Felemás csizmában

A tornatanárok lényegileg lusta emberek. Szeretik úgymond röppályára állítani az állományt. Ilyenkor előbújik belőlük a tulajdonképpeni portás. Árpi bá sem különb e tekintetben a Deákné vásznánál s a többi tornatanárnál. Ő is szereti mozgásba hozni, pályára állítani a gyermekállományt, majd hagyni, hadd járjon el ellenkező utasításig öntengelyén. – Zoroasztristák balra, gnoszticisták jobbra – így Árpi bá, majd a következőképp folytatja, ki-ki maga folytassa, folytassa: – Most (Novella)

Nextepp Béla
Az elszalasztott táncosnő

Megesik enyémnél sokkal donjuanosabb házaknál is, miért szégyellném hát bevallani, hogy bizony voltak, hajaj, de még mennyire hogy voltak (s ejszebiza lesznek is) elszalasztott nők a létezésemben. Már rögtön itt az elején meg is állok tisztázni az elszalasztott nő fogalmát. Ugyanis fölöttébb nem összetévesztendő a meg nem kapott nő osztályával, bár az elszalasztott is, a végeredményt tekintve, meg nem kapott. A meg nem kapott nő, ugye, az... (Novella)

Lukáts János
Szeptember újra lát

Aki sötétben él, előbb-utóbb sötét lesz a világa. A látók világa kifordul a kezei közül. Ők maguk nem voltak ugyan vakok, csak éppen nem láttak már. Mindössze árnyakat láttak, amelyek a világosságból a sok fénytörés után megmaradtak. Platonov elrabolta és bezárta őket a barlangba. A kis átkelő hajón utaztak valamennyien, amikor a kalózok rajtuk ütöttek. Békés utasnak nem kell sok, meglátták a fegyvereket és máris a tarkójukra tették szefont tenyerüket, hagyták ki (Novella)

Orosz T Csaba
Bukásra ítéltetett

Szikrázott a nyári reggel a kicsiny falu házainak tetején. Rosa mama hangja ebbe a majdnem ideális reggelbe hasított bele. - Beniiii…. Benííííííííííííííííííííííí!Gyere vissza az öcsédért! Beni kelletlenül visszafordult, visszaügetett a szegényes házhoz ahol a kisöccse Arni várta sírástól kivörösödött szemmel, de már bizakodóan mosolyogva. Mikor meglátta a bátyját apró szája nevetésre húzódott. Beni először bosszús lett Arni vigyorától, de aztán mégis szeretettel nézett ötéves öccsére. Ő aki már... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, ... mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett (Novella)

Jókai Anna
Nincsen rózsa tövis nélkül

Az úttörőket minden év végén kiviszik Ilonka nénihez. Ilonka néni azt hiszi, ez jutalom az úttörőknek, az úttörők azt hiszik, ez jutalom Ilonka néninek. Persze, mindkét fél megérdemli a jutalmat: a gyerekek kibírtak egy újabb évet az iskolában, Ilonka néni egy újabb évet a szociális otthonban. Különben is, remek dolog jót kapni úgy, hogy közben azt képzelhetjük, mi vagyunk az adakozók. A szociális otthon harmincnyolc kilométerre van a legközelebbi (Novella)

Fodor Miklós
A báránnyá változott szarvas

A „Menybe” vitt lány balladájának cselekménye könnyen összegezhető: aláereszkedik egy különös bárány, és a menny hívja Márton szép Ilonát. A ballada elejétől a végéig látomás, nem töri meg sehol az érzékelhető valóság. A történés e központi képe, a bárány mögött egy másik kép rejtőzködik. Milyen lehetett az eredeti kép? Miért váltották fel a jelenlegivel? Miféle jelentésváltozások rejlenek e váltás tényében? Hogyan viszonyul egymáshoz a két kép, illetve a két (Novella)

Bene Zoltán
Ellenforradalom

A kakas sután kalimpál a lábaival, amikor a nagymama elkapja, s a hadonászni készülő szárnyakat összefogva, hozza kifelé a tyúkudvarból. Nagy, vörös kakas, a kisfiú áhítattal vegyes félelemmel nézi. Hányszor hajigálta meg kővel, mogyoróval, csak úgy koppant a hátán! De a kakas fel sem vette. Legfeljebb, ha megrázta magát, fél lábra állt, nyújtogatta a nyakát a kisfiú felé, csőrét kitátotta és különös hangot adott ki, mintha nyikorogna... (Novella)

Lászlóffy Csaba
Fehér csontunk, hűlt porunk?… Egy frászt!

„Hajnalodott. Levelek kapaszkodtak a fákra, egérfüles rügyek bámulták a rácsos fényt, ahogy beszüremlett a sírok közé. Hűvös harmat csillogott a keresztfákon, köveken, márványokon, szürke fekete, barna fény, de fény, s a két ember a temető legszélesebb utcájára gurultak. Mint két embrió csavarodtak egymásba. Nem tudtak megszólalni. Tele földdel a szájuk. A nő befont hajából szobrot formázott a sár. A férfi sűrű göndör haja letapadva takarta tekintetét, szeme csukva, szakálla üveg-kemény. Nyöszörgés hallatszott. (Novella)

Orosz T Csaba
8x6 is negyvennyolc

Csak az a hatalmas pofám ne lett volna – gondolta Patay Géza amikor az ÁVÓ kihallgató szobájában már hatodszorra ütötték szájon. Még mindig csak sejtette, hogy kinek állhatott útjában. Az iskolában Rényiné volt az aki mindig ferde szemmel nézett a fiatal matematika tanárra. Szabad szájú embernek tartotta Gézát aki nem átallott még Rákosi elvtárs szent fényképe alatt is viccelődni. Többször mondta neki, hogy Géza maga az Ávónál végzi! Mindig mosolygott amikor a struccnyakú (Novella)

Szerkesztő B
Álvaro Cunqueiro: Ta pura mikala (Az Emberek innen-onnan – galego történetek című kötetből)

Perrín de Buriz mindig is az egyik legkedvesebb barátom volt, Isten tartsa meg őt jó egészségben. Nagy vadász és halász volt, jól ismerte a gyógyfüveket. Jó kedélyű, mosolygós ember lévén készséggel segített mindenkinek. Egyre csak az erdőt járta, és úgy ismerte a hegyeket, a Cordát és a Cadramónt, mint a tenyerét. Talán harmincnégy éves lehetett, mikor eltört az egyik lába, és egy egész hónapon át nyomta az ágyat. Akkoriban kezdett el arról álmodni, (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap