Novella

Szerkesztő A
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Miben lakik a magyar tündér?

Szó ki nem mondhatja, milyen büszkén ballagtam haza az alsó utcákon keresztül. Ahogy kiértem a városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg csősz, nagy tasla kalapban, kampós botjával vállán, mint valami furcsa madárijesztő. Nagyon megrökönyödve tátogott felém: - Minden jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője, vagy csak a lelked? - Én hát, Gyurka bácsi, mit figurázik kend velem? Erre... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett ... Mindössze a csizmácskámat kellett lerántani a lábamról (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Szép karácsony, szép zöld fája...

Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban, karácsonyfát állítottak föl a szentélyben, az oltár mellett s kerestek valami alkalmi kis rongyost, aki a mennyei fenyőt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett Félegyházának Szegedtől kölcsönkér... ni. Futotta a kiskunoknak a maguk emberségéből is. (Novella)

Lukáts János
Nyavalyás

Lőrinc háromszor próbálta végig valamennyi nyakkendőjét, végül a ferdén zöld-fekete csíkos mellett döntött. De miután elindult, a lépcsőházban lekapta a nyakából és a zsebébe gyűrte. - Ezeknek, minek?! – és becsapta maga után a kaput. Az érettségi banketten megegyeztek, hogy csak tízévenként fognak találkozni, látták már egymást eleget. Lőrinc gyalog ment, volt ideje, de meg valahogy úgy érezte, most visszaindul húsz évvel ezelőttre, a múltba. (Novella)

Balogh Bertalan
Halál

Furcsa az ember. Általában majd meghal a rangot jelentő használati tárgyakért, de ugyanakkor a világ mindig nyavalyogva vonzódott a silányhoz is. És ez az általánosabb motívum. Ott voltak például a nagy márkák, a Maybach, a Packard, a Delahay, a Borgward, a Horch, a Lancia és a többiek esete. Mind eltűnt. A Rolls-Royce-ot is csak egy akkora művi beavatkozás tudta visszacibálni a klinikai halálból, mint a hagyománytisztelet és Nagy-Britannia (Novella)

Lukáts János
Műremek

Ronda egy história volt. Ronda, mert érthetetlen. Logikátlan. Ha meg mégis volt logika benne, akkor pedig egyenesen félelmetes. Hogy mik történnek manapság! Már az első nap is furcsán indult. Marci megérkezett, - és mégsem érkezett meg. Vagyis, hát, megérkezett, de a másik oldalon szállt ki a vonatból, nem az állomás oldalán, ahol nagymama várta. Ilyen persze előfordul olyan gyerekkel, aki először jár egy faluban. De Marci nagyon jól tudta, melyik ol... (Novella)

Czakó Gábor
Érdemjegy

A 2006-os választás első fordulója utáni hűvös, esős napon, a Szépasszony ablakába szórt napraforgót megrohanták a verebek. Egész télen csak a meggyvágók, a cinkék, a zöldikék, a csízek és hasonlók jártak oda ebédelni, a verebek mintha eltűntek volna, s most, mintegy varázsütésre, megjelentek. - Még a 2002-es választás előtt történt, kezdte a Tanár úr az emlékezését. - Helyettesítettem az egyik érettségiző osz tályban. (Novella)

Lukáts János
A Roncshíd és a Lélektűr

A Roncshíd természetesen a Dunán ívelt valaha keresztül, tájakat, népeket és országokat kötött össze, amíg föl nem robbantották, hogy ne kössön össze tájakat, népeket és országokat. A Roncshíd hazai hídfője körül az egykori főváros, az ezeréves érseki székhely él, a határszélre kerülve, Kipke Tamás könyvében Víziváros néven szerepel. A Roncshíd természetesen a magyar történelem, vagy annak az a darabja, amelyik a XX. századra esett, és amelyik hasonló tragikus pályát futott be, (Novella)

Rozványi Dávid
Családregék: A dróthuszár

Kedvesemnek, feleségemnek, gyermekeim anyjának, aki egy ötöd évszázadon át kitartott mellettem, jóban, rosszban - és mindenkinek, aki becsülettel végigharcolta a XX. század háborúit és békéit. - Régen történt, még a kilencvenes évek elején… Szép nyári nap volt, szép volt a fiatalság, amikor a Kedvesemmel biciklire szálltunk, hogy bejárjuk a Duna-kanyar évezredekről mesélő útjait. Évezredekről és évekről meséltek a tájak, amiket magunk... (Novella)

Kalász István
Ne feledd, mikor születtél...

De Margit, szólt halkan egy idős asszony, egy volt apáca a sarokból, Isten szereti, ha a vidámak az emberek. Ezen senki sem nevetett. Na, rendben van, enyhült meg a főnővér, itt a szobában, mondhattok egyet, nem bánom. Senki sem szólt. Végül a volt apáca törte meg a csendet, egy viccet én is ismerek, kezdte halkan. Elmondhatom, ha gondoljátok… Pincér, ez a szalvéta használt, méltatlankodik a vendég. Nem, rázza a fejét a pincér, csak rosszul hajtottam... (Novella)

Schuller Emil
Hogyan győztem le Valeríj Klicskót?!

- Egy kis „málenkij robot” mondta a főnököm, a kiküldetésre célozva. - Majd meglátod, hogy micsoda élményben lesz részed! –húzta el a mézes madzagot, és én meg lépre mentem. – Holnap kell indulnod, repülőjegy, vonatjegy, szállás, napidíj elintézve! - Jó szórakozást! –indított útnak. Ezzel kezdetét vette a „nagy kaland”! Tíz napi küszködés után végre megérkeztem a célállomáshoz. A vonat lassított, és végre megállt. Nagy örömmel nyugtáztam,... (Novella)

Balogh Bertalan
Emberi sors

Tanulságos élet: egy irodában dolgoztak Pesten, és addig nézegették egymást epekedve, mígnem összeházasodtak. Lakás nem volt, mert ez így természetes mifelénk, tehát beköltözött a szerelmes ifjú férj az após-anyósékhoz, mert ez is így járja mifelénk, és mert nekik kétszobás bérlakásuk volt, ámbár igen kicsi volt mindkettő. A zsúfolt kis szobában mégis jól elfértek, sőt, az újszülött kisfiú gyerekágya is helyet kapott, meg a játékok és a (Novella)

Orosz T Csaba
Csordakirándulás

Eger kultikus, szakrális hely minden magyar ember számára, azzá varázsolta Gárdonyi örök érvényű mesterműve! Bergert ez a tény hidegen hagyta, föl alá száguldozott a szűk utcákon, hol egy fagyishoz rontott be, hol pedig egy elegáns étterem teraszára ült le sört és egyebet rendelve. Mi, a csorda csak néztük és lassan haladtunk a Dobó tér felé. Minden szűk, gyönyörű utcácska odavezetett, így a nagyeszű sem tévedhetett el. Egy nagy áruház mellett... (Novella)

Doma-Mikó István
Akinek nem hajlott a dereka

Kemény, csontos, szikár, sokat megélt makacs székely. Megjárta a háborút (négyszer ment át fölötte a front), kétszer ítélték halálra, de mindkétszer megszökött, egyik fia a kezei között halt meg, a másik eltűnt a harcokban. Az utóbbi negyven évben kiközösítették, üldözték, megverték, de túlélte, úgy tűnt, hogy elpusztíthatatlan. Amikor híre kelt, hogy a falu lerombolására buldózereket küld a kormány, a pincében feltöltötte az üvegeket benzinnel és petróval. Ám a "Molotov-koktél" (Novella)

Szerkesztő B
Gonzalo Navaza: Éljen a forradalom

Pedro Valeixe-t mint Indiánt ismertem meg Párizsban hetvennégy nyarának egyik szombatján, a Spanyol Misszió állásajánlatokat hirdető táblái előtt. Gitárját a hátán vitte, fejét csavargó módjára lehorgasztotta s április 25-ei portugál pólót viselt, melyen Zeca Afonso képmása díszelgett. Nekem is volt egy hasonló, puskával és szegfűvel, sajnáltam is, hogy aznap nem az volt rajtam. Mindketten hasonló munkát kerestünk: gyerekfelügyelet, néhány órás ta... karítás (Novella)

Kő-Szabó Imre
Levetkőzve

Szombat reggel volt. Kora reggel, még nem volt öt óra. Ficiver Géza nyugdíjas, munkába készült indulni, az előszobában a cipőjét fűzte, amikor a folyosóról, a szomszéd felől mozgást hallott. – Ez sem tud aludni! – jegyezte meg önmagának, de a zaj nem akart megszűnni. Akkor lett gyanús számára a dolog, amikor a lakás bejárati ajtajának kis ablakára tekintett és kint a folyosón nem égett a villany. Ez egy kis izgalommal és egyben félelemmel töltötte el. - Vajon ki járkálhat ilyen korán, itt az (Novella)

Kalász István
A háború vége

Aztán egy éjjel lövöldözés támadt, a szerbek jöttek a városba. Igen, akkor lőtték agyon a barátnőjét, Ferencet, az ő apját. Pont a fejébe lőttek, belelökték őket a sárba, nem, nem, ő akkor futott el onnan, majd gyalog ment, félt, új életet akart kezdeni. És felszállt arra a vonatra. Így lett ő Anna Gerber. És nevünk, kérdezte fia, mi az igazi nevünk? Ritlinger, mondta erre Frau Müller halkan, Szabadkán születtem, bei Subotica, vagy Maria-Theresianopel, ahogyan akarod, fiam, mein Sohn. Egy héttel később Frau (Novella)

Lukáts János
Az aradi élő tanúk

Pietsch Miklós valóságos időutazásai 1967. október 6-án este hárman mentek ki az aradi temetőbe, a vértanúkhoz, egy ballonkabát alá dugható, kicsi koszorúval, elsóhajtották a Talpra magyart, aztán dideregve hazamentek a villamossal. Sáros cipőjüket látva gyanút fogott a villamoskalauz, feljelentette őket. Tizenöt évet kaptak Hány magyar történet kezdődik így Erdélyben? Vagy végződik? Az ország börtöneit sorra megtapasztalták, kö... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap