Novella

Czakó Gábor
A zsarnok rabsága

Levente költő igen otthonosan érezte magát a múltban. Most is onnan hozott történetet. - Boldogult Bertha Bulcsú mesélte, hogy először őt kérték föl a félhivatalos Kádár-életrajz megírására. Nos, Bertha e célból bevétettetett az örökösnek látszó pártfőtitkár kocsijába, midőn az vidéken próbálta megtapintani az ország üterét. Mentek, mentek, mendegéltek, amikor egyszer Kádár megkérdezte: az ott mi? Egy tejföldolgozó üzem, Kádár elvtárs -... (Novella)

Orosz T Csaba
Amulett

Nod ordítva rohant át a kis tisztás másik oldalára. A lovára támadó éhes vérmedvét kardja híján egy jókora husánggal próbálta elijeszteni. Lova Gent is ki akarta venni a részét a védelemből, hiszen már egy perce két lábon állt, támadó pózban a medve felé fordulva. Mikor az állat észrevette gazdáját újra leereszkedett a fenyegető pozícióból és lassan, szemét a ragadozón tartva, Nod felé lépkedett. Hasznos stratégiának bizonyult, mert így a... (Novella)

Bene Zoltán
A bennszakadt lélegzet

Történt, hogy Vilmos Elekben, a nagyszegi fotográfusban három végeláthatatlan percig bennsza-kadt a lélegzet, s úgy érezte, menten a föld alá süllyed, amikor kiderült, hogy voltaképpen senki más, mint éppen ő maga az egyik oka annak, hogy kitört az a háború, amit majd az utókor eleinte a nagy háborúként, aztán hosszú, keserves évtizedekkel később, amikor már lesz mihez igazítani a sorszámot, első világháborúként emleget. Amikor Vilmos (Novella)

Czakó Gábor
Bájoska

Barna adjunktus kissé csapzottan érkezett a társaságba. Órát tartott ugyanis az egyetemen, s munkája évről-évre jobban megviselte. A helyzetet Szőke adjunktus így magyarázta: azért butábbak a mai diákok az előző nemzedéknél, mert a gimnáziumban immár az általunk nevelt tanárok oktatják őket. Szőlősgazda töltött nekik ősi rizlingjéből, hogy a bor karcossága észhez térítse őket. Barna adjunktus belefogott a mesélésbe. - József Atilla ódáját (Novella)

Orosz T Csaba
A sors mestere

Hárman indultak útnak. Három sértett, kinevetett kölyök. Ang a Vezér klánból, Plus a Repülő klán gyermeke míg Seta egyszerű vadász volt. Mindhárman az Elátkozott Föld satnya hulladékai. Hármuk közül csak Angnak volt valamiféle ember formája, ezért is tartozhatott a Vezér klánhoz, hiszen itt, mint az ókori Spártában,minden látható rendellenességgel születettet azonnal halálra ítéltek. Plusnak hatalmas szárnyai voltak amit lesimítva hordott a hátán. Seta mint a... (Novella)

Orosz T Csaba
Amikor a bohócok is sírnak

A cintányér csattanását hangos nevetés követte. Főleg a gyerekek kacagtak, de a komolyabb felnőttek száján is ott bujkált a félszeg mosoly. Róbert hatvanévesen is úgy esett a hátsójára, mint senki Európában. Mondta is mindig az artistaképző igazgatója: - Robikám te egyetemi szinten esel seggre. Ezt tanítanod kéne. - Sohasem vállalkozott rá. Negyven éve járta a kis társulattal az országot. A napokban elgondolkozott, hogy (Novella)

Szerkesztő B
Adamik Tamás: Keresztapám étvágya

Keresztapám, a komenciós bérlő, sok mindenben tudós volt: disznóölésben, asztagrakásban, de leginkább az evés-ivásban. Mondta is neki sokszor keresztanyám: – Te egyszer még eliszod fejünk fölül a házat. A házat ugyan nem itta el keresztanyámék feje fölül, de a földet, azt igen a lábuk alól. Úgy történt, hogy az egyik meleg napon vidám képpel állított haza keresztapám, és le sem szerszámozva a lovakat, berohant a konyhába (Novella)

Jókai Anna
Magyaróra

Tegnap nyitott ablakok mellett tanítottam. A nap a katedráig sütött, átmelegítette a hátamat. Kellemes volt. Ma megint eleredt az eső. Esett reggel, délelőtt; esett ebédkor. A szokottnál is fáradtabban indultam az iskolába. Közönyösebb voltam, mint máskor. Anyám egész éjjel ordított. Három Dolort adtam neki. Nem használt. A gyerekek forogtak a paplan alatt, de nem ébredtek föl. Megszokták már a jajgatást, akár a jegesembert vagy a kukát. Pista a konyhában kuporgott, a szenny... (Novella)

Bene Zoltán
Forgácsok

.…azóta, hogy nyolcévesen egymásba kapaszkodva belefulladtunk a folyóba, valami különös kötelék fűz össze minket. Azt mondják, egypetéjű ikreknél szokott előfordulni hasonló. Nyolcévesen kimentettek bennünket a sodrásból, s az iszapra fektetve kipumpálták belőlünk a sárga, zavaros vizet. Először a tüdőnket kényszerítették újra lélegzésre, utána felfeszítették a szemhéjainkat. Látták, hogy tompa tekintetünkbe beleköltözött az örvény vé... (Novella)

Koczeth László
Az utolsó dallam

Befejeződött a második világháború - Felbúgott a sziréna. A bolt előtt állók hirtelen futni kezdtek. Amikor lélekszakadva beugrott az óvóhelyre, már süvítettek is a bombák. Félelemtől tágult, rettegő szemek néztek rá. A sarokban egy copfos kislány pityergett, magához szorítva kifordított lábú mackóját. Az emberek nem szóltak egymáshoz, csak vártak. Robbanások zaja hallatszott odakinn és a repülőgépek búgó, majd elhalkuló hangja. Hirtelen kiszaladt az utcára és futni kezdett. (Novella)

Balogh Bertalan
Eltűnt a társadalmak öntisztító rendszere

Szinte mintha tegnap történt volna: apám vívni tanult, mert a katonatiszt párbajképes kellett legyen. Mulatságos volt a nagy hasával atlétatrikóban és fekete klottgatyában. A párbaj már az ő idejében is ritkaság volt, de ő még olyan szellemben nőtt fel, amelyben az embernek becsületbeli kötelessége volt a szemétembert kettéhasítani, vagy lelőni, mint egy rühes kutyát. A társadalom öntisztító rendszere volt ez az intézmény, amikor még nagyon komolyan vettük az erényt, (Novella)

Czakó Gábor
Anyanyelv

Krisztina doktornő nem csupán gyógyította, szülte is gyermekeket. Már két kicsi fiú és két még kisebb leányka édesanyja volt, amikor kórházában különös eset történt. - Eladták az épületet a fejetek fölül? - kérdezte korszerűen Édesszájú Lóorvos. - Egyelőre még nem, hanem érkezett egy különös kis beteg. Négy esztendős kislányka, aki szemlátomást értette valamennyire a magyar beszédet, de a kérdésekre nem válaszolt. Hallgatott, s ha... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Elnyújtott sípszó

A három személykocsiból és egy 325-ös sorozatszámú gőzmozdonyból álló szerelvény Dalabból Rét községig közlekedett. Menetrend szerint, mindennap. Ez egy szárnyvonal volt, Dalabból 15 óra 40-kor indultak és közben két falu, Kávás és Becsi érintésével értek Rétre. A menetidő nem volt több harmincöt percnél. Kiss János ötvenéves mozdonyvezető már tíz éve szolgált mostani váltótársával, Sebes Ferenccel ezen a kis gőzösön. (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Bukfenc

- Egy, kettő, egy, kettő...! Mellet ki, térdeket föl! A sasorrú, enyhén pocakos tanár gyönyörködve mustrálta egyik tanítványát. A lány tizenöt éves volt, bogárszemű, combjai izmosak, csípője enyhén ívelt. Beck ötven, ehhez képest elég jól bírta magát. Fiatalosan járt, mozgott, beszélt – hovatovább egyre görcsösebben, hátha becsaphatja a közelgő öregséget. Felesége elhunyt, talán egy új asszony... Á, hacsak nem fiatal, friss bőröcske, i még őt is ha (Novella)

Lukáts János
Látogatóban a zöld bölénynél

Most észak felől indult neki a hegynek. A hegyek észak felől sötétebbek, mohosabbak és meredekebbek. De meg kevesebben is járnak errefelé, távolabb esik a városoktól, a vasúti fővonaltól. És kisvasúttal döcögni jó, a tömegből kimenekülni jó. Manapság az emberek félnek az egyedülléttől. Magányt emlegetnek, ami rettenetes, meg, hogy az ember társas lény. Az ember persze társas lény, de nem csordalény. A legjobb társ az ember számára – saját maga (Novella)

Balogh Bertalan
Az író is csak ember

A magam részéről sohasem nyomtatnám a névjegyemre az író szót, mint foglalkozást, hogy tudja, akinek odaadom, hogy miféle emberrel van dolga, mert az egyetlen, amivel pontosan fejezném ki magamat, az inkább az ember szó volna, azt meg minek kiírni?! Ember, aki él és hal. Az, hogy valaki közben írásban is ad magáról hangot, semmiképpen sem jelenthet foglalkozást, és főleg rangot nem. Lehet, hogy furcsa vagyok, de az anyanyelvhez kötöttség sem, és az idegen kontinensen folytatott élet (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó

Ültem a kertben és hallgattam a tavaszi csöndet. Vasárnap volt. Pihentek az ekék és boronák, a falu útján lassú mozgású emberek jártak. Valami ünnepies békesség lebegett a dolgok fölött. Szinte tapintani lehetett, szagát érezni, mint régen, iskolás koromban, mikor a vasárnapoknak levendula és ódon templomszaguk volt. A vasárnapi nyugalom, a jól végzett heti munka nyugalma érzett a csöndben, mely a falu fölött s a kert fölött azon a délelőttön szétterpeszkedve lebegett (Novella)

Czakó Gábor
Galley

A szépmúltú és még szebb reményű társaság Ödön színésznél ebédelt. Természetesen halat, mármint halászlét, mert a házigazda tolnai ember volt, tehát a dunántúli és kalocsai Sárköz metszéspontjában született, ahol az ország legpompásabb halai és legízesebb, tökéletesen oldódó pirospaprikái szoktak forró hangulatú összejöveteleket tartani a bográcsban. Szőlősgazda a rizlingjével sürgölődött, Nagy Feri pedig az újmódi sirá... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Feri bácsi

Feri bácsinak ismerte mindenki Fehérváron, a Budai út környékén, meg abban a kiskocsmában, ahová naponta bejárt egy-egy fröccsöt meginni. Teljes nevén Varga Ferencnek anyakönyvezték szülőfalujában Csákberényben. Ötvennyolc éves, rokkant nyugdíjas volt. Fia, a részeges Varga Laci mondta egyik reggel: - Meghalt az öreg! Nem látszott az arcán megrendülés, szomorúság. Csak úgy egyszerűen közölte, aztán kért egy fröccsöt és leült ahhoz (Novella)

Kaiser László
A kubai lányok

Álmodtál már kubai lányokról? Mert én igen. Napokig, hetekig tartó álom volt, álom éjjel, álom nappal. Úgy kezdődött, hogy újra Szegedre került Dani barátom fölkért engem esküvői tanúnak, s kubai lányokat ígért cserébe. Ahogyan ő fogalmazott: mindenre kapható, gyönyörű, kávébarna fenekű kubai lányokat. Dani barátomról annyit, hogy évekig koptatta a szegedi egyetem padjait és a szegedi kocsmák székeit. Nyelvtehetség volt, meg is tanult rendesen (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap