Novella

Turcsány Péter
Ki volt Vass Albert 8/18

Karácsonyos lélekkel Karácsonyos szemmel, karácsonyos lélekkel tallóztam a fekete karácsonyokat igen sokszor megélő, de a betlehemi csillag reményét soha szeme elől nem tévesztő író gondolatai, írásai között. Az elvált szülők gyermekeként korán anya nélkül felnövekedő Kicsigróf legkoraibb és talán legszebb karácsonyi emlékét az anyjával ünnepelve, idegen távolban, idegen városban élte meg. És aztán Vele már soha többé. „Emlékszem, azon a karácsonyon (Novella)

Jókai Anna
Jelen időnk és a Berzsenyi-sors

Több okból vonzódom Berzsenyihez; mintha kortársam lenne, olyan személyes érzülettel. Berzsenyi nem „üzen” – Berzsenyi közöl velem valamit. Ez a közlés éppoly érvényes, mint az ezernyolcszázas évek elején. Tanít, vigasztal, s a kicsinyességekből kiemel. Berzsenyi gondolkodása nem behatárolt. A két fogalom: „lélek s szabad nép” nála egymás mellett, egyforma fontossággal szerepel. Költészete, szelleme úgy feszül a lét kereszt... (Novella)

Turcsány Péter
Ki volt Wass Albert 7/18

Szellemi szennyesünk tisztítása Nemzeti humanista szellemű lap Kolozsvárott, 1939–1944// „Ha megismerni kívánunk egy személyt, vagy a személyek egy csoportját,/ akkor közelebbi és távolabbi környezetükkel is meg kell ismerkednünk,/ amelyben mind a hagyomány, mind a világnézet ereje befolyásoló,/ sőt olykor-olykor mindent eldöntő tényező.”// (C. G. Jung)// A rágalmak, amelyek körülveszik a 20. század magyarságának... (Novella)

Turcsány Péter
Ki volt Wass Albert? 6/18

A veszélyeztetett nemzet költője// „Isten, add, hogy bujdosásom/ így végződjék egy szép napon:/ roskadjak én is le az útra,/ tettől, tudástól gazdagon/ maradjak ott nagy reményjelnek,/ hogy bárki, aki haza vágyik/ s átlép felettem gondtalan,/ úgy mondja halkan, boldogan:/ már csak tíz perc az út hazáig”.// W. A.: Otthon-fa// Wass Albert regényíróként, novellistaként, költőként, emigráns politikusként és nagyhatású közíróként is zsol... táros (Novella)

Balogh Bertalan
Tito, kenyér és Márai

A mesélő-féle író egészen másvalaki, mert a mesélés édességét szereti, akár az énekes élvezi, ahogy bravúrosan és pontosan formálja meg torkával az érzést és a dallam varázsát. A szemlélődő író viszont többnyire csak szótlanul és automatikusan figyel a sarokból, vagy elefántcsonttornyából, és lefordítja a látottakat "saját nyelvére". A világ az ő "én-képzete" alapján íródik le általa. Márai volt ilyen, és nagyon sok költő. A (Novella)

Turcsány Péter
Ki volt Wass Albert? 14/18

Wass Albert kiválasztottsága és hivatástörténete - 1944. október 9.: Kolozsvár átengedésének napja, az erdélyi haderők visszavonulásának kezdete, exodus Erdély magyarságának és a székely népnek. „Egy apáca imádkozik Mátyás szobra előtt”. A szemtanú ki más lehetne, mint Wass Albert, a katonai tetteiért kétszer kitüntetett karpaszományos alhadnagy! De ezek a gyászidők ismét elrendelést, életére szóló további elhivatást tartogattak a számára, Dálnoki Veress (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: Előhang (Virágtemetés)

Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor... (Novella)

Szerkesztő C
Wass Albert: Emese álma

Messze keleten, a végtelenbe vesző, füves síkságon, békés, szép életet éltek a magyarok. Lassan terelgették nyájaikat legelőről legelőre a fű növése szerint, s asszonyaik, gyermekeik nehéz, hatkerekű sátorszekereken követték a nyájak útjait. Hosszú szarvú, fehér ökrök vonták a szekereket, serdülő leányok nógatták az ökröket, s a sátrak likán kék füst szállt föl az ég felé, ahogy odabent asszonyok főzték az ételt. Férfiak, legények, serdülő (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Mese az elveszett Szabadságról

Figyeljetek csak magyarok: egy angyal szállt volt le a földre. Ez pontosan száz évvel ezelőtt történt. Makulátlan tiszta fehér ruhát viselt és akár hiszitek, akár nem: semmiféle színes pántlika nem fi tyegett rajta. Sem barna, sem zöld, sem piros. Semmi más szín nem volt rajta, csak fehér. És úgy hívták, hogy „Szabadság”. Odaállt a márciusi ifjak mellé és kezébe vette a nemzet lobogóját, nem egy csoport lobogóját, nem ennek vagy (Novella)

Szerkesztő B
Wass Albert: Átoksori kísértetek

(részlet a regényből) - Nekünk is van Átoksorunk ebben a városban. Azt hiszem, a világ minden városának van. A mienket itt Harcsa-sornak nevezik, valószínűleg azért, mert egy iszapos patak mellett nyúlik el, a város és a kikötő között s mert lakói szívesebben ülnek a patak partján horgászva, semhogy munka után néznének. De nem ez a lényeg. Minden embernek jogában van úgy élni, ahogy az neki megfelel. A lényeg az, hogy (Novella)

Turcsány Péter
Ki volt Wass Albert? 1/18

Féltő nagyapára leltünk „A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.” Márton... (Novella)

Jókai Anna
„Pókfocit” ne játsszunk!

Évek óta alig járok moziba. Kényelmes lenne ezt a tényt mint az igényesség következményét némi önelégültséggel tudomásul venni. Hiszen valóban kevés az élményt adó film, s nevetőizmaim is más rugóra járnak, úgy látszik. Ha a nézőtér harsog, én rendszerint unatkozom. Ha mellettem rémüldöznek, én éppenséggel bosszankodom. De ez nem lehet oknak elégséges: a kivétel annál inkább érdemelné, hogy méltányló közönsége legyen. (Novella)

Lukáts János
Sopron, a hűség és a szabadság városa

Sopronban akárhová lépünk, kétezer éves város köveire és útjaira tesszük lábunkat. Sopron a legnagyobb magyarországi kisváros, amelyet – joggal – „a hűség és a szabadság városa” névvel illetnek, de mondják „a legvárosiasabb magyar városnak” is. A magyar-osztrák határ közvetlen közelében fekszik, az Alpok előhegyei és a Fertő-tó között. Sopron felett, a dombvidéket Lövéreknek nevezik, a hajdani várost védő íjászok őrhelyéről. Lakosai száma 57 ezer körül mozog. A történelmi városmag (Novella)

klaudio98
Hova tűnt a Kossuth-szobor?

1894. március 20-án halt meg a neves politikusunk Kossuth Lajos. Akit épp úgy imádtak és szerettek a délvidéken mint a akárhol máshol a Kárpát Medencében. A kis -akkor még- Ómoravica amikor megtudta azt a tragikus hírt, hogy Kossuth meghalt, azonnal gyűjtésbe kezdtek, hogy állítsanak neki egy szobrot. A falu lakói hamar összegyűjtötték az árat és így ez lett a világ hetedik legöregebb Kossuth szobra és Vajdaságban Magyarittabé mellet itt van a má... sik emlékmű. Ami ezután jött az a nagy háború és (Novella)

Bene Zoltán
Profán legenda

Azon az éjszakán végleg eldőlt, hogy Lelkes Jánosnak többé nem kell cipőt vásárolnia. – Nem tudták megmenteni a lábát – vigasztalta néhány nap elteltével, egy csendes estén a szomorú szemű, kerek arcú apáca, a kezeit nyirkos tenyerei közt tartva. – Súlyosan roncsolódtak a csontok mindkét lábfejében és a sípcsont szinte szétrobbant. Így mondják a doktorok. – Imádkozott értem? – kérdezte Lelkes János. – Egész éjszaka imádkoztam magáért – válaszolta az apáca. – És (Novella)

Lukáts János
A trójai Szálkás

Képzelhetitek, milyen büszkék voltunk, hogy minket választottak! A kívül rekedtek szörnyen irigykedtek, amiért mi kerültünk be a Szálkásba. Másztunk is fel aztán nagy hetykén, a létrán át a ló hasába, visszaintegettünk a hátramaradóknak, a dárdáinkat ráztuk. Mindeközben persze csöndben kellett maradni, nehogy a gaz trójaiak meghallják. Mielőtt becsuktuk volna az ajtót, Burrus még kinyúlt, megmarkolta a ló szépen faragott, méretes... (Novella)

Jókai Anna
Elfekvő 5/5

A kórházat okkersárgára festették. Természetesen csak kívülről. A teremfalak fehérek maradtak. Kissé elhúzódott a munka. Tavasztól ősz elejéig álltak az állványok az amúgy is kicsi ablakok előtt. A betegek mégsem zúgolódtak. Hallgatták a beszűrődő utasításokat és a munkások hetyke válaszait. Nyikorgott a vödör és a lánc. Meg-megroppant a deszkapalló a kőművesek gumicsizmája alatt. Hol itt, hol ott kopogott a kalapács. A zajok biztonságot és reményt adtak. Aludni... - Most már leszakadóban volt a vihar. Az ajtót (Novella)

Bene Zoltán
Dialógus

Szomor Zsolt, hajdan szabadúszó értelmiségi, rövid ideig újságkihordó, még rövidebb ideig víz- majd pár nap erejéig gázóra-leolvasó; fél esztendeig hivatalsegéd, olykor-olykor nevelőtanár, egész hosszan népművelő, egyszer-egyszer könyvtárnok, s ki tudja, még micsoda; szóval Szomor Zsolt – akkoriban már meglehetős ideje egy megyei napilap firkásza – hajlott arra, hogy titkos mestere (R. J.) nyomán így kezdje majd írását, mikor hajnal... (Novella)

Jókai Anna
Elfekvő 4/5

A kórházat okkersárgára festették. Természetesen csak kívülről. A teremfalak fehérek maradtak. Kissé elhúzódott a munka. Tavasztól ősz elejéig álltak az állványok az amúgy is kicsi ablakok előtt. A betegek mégsem zúgolódtak. Hallgatták a beszűrődő utasításokat és a munkások hetyke válaszait. Nyikorgott a vödör és a lánc. Meg-megroppant a deszkapalló a kőművesek gumicsizmája alatt. Hol itt, hol ott kopogott a kalapács. A zajok biztonságot és reményt adtak. - Mindenesetre a lebegő (Novella)

Bene Zoltán
Családfa

Talán nem gondolnád rólam, árulta el Pósa Teónak szerfelett bizalmasan egy ködös téli estén, hogy hat testvérem van, magyarán hetedmagammal nőttem föl. Bátran szemembe mondhatnák, persze, hogy nem sír le ez rólam, mert kiállhatatlan természetem után inkább elkényeztetett egykének gondolna akárki. Te nem, Teó, azt tudom, mert te ezeregy esztendeje ismersz, s nem felületesen csupán, ahogyan az egyébként szokásban van ... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap