Novella

Lukáts János
A velünk élő „valahol”

Ha az író ilyen szavakat használ: „valahol”, „valamikor”, „valaki”, - biztosak lehetünk benne, nem a bizonytalanság szól belőle, hanem az a szándék, hogy minden hely, minden kor és minden személy magára vegye a leírtakat. Ha pedig könyve homlokára ragasztja – címnek, valójában programként olvashatjuk a szöveget. Azért magyarázatként – például kezdő olvasóknak – érdemes leírni: Radnai István Valahol c. kötete itt, bennünk játszódik, a mi lelkünk (Novella)

Jókai Anna
Elfekvő 3/5

A kórházat okkersárgára festették. Természetesen csak kívülről. A teremfalak fehérek maradtak. Kissé elhúzódott a munka. Tavasztól ősz elejéig álltak az állványok az amúgy is kicsi ablakok előtt. A betegek mégsem zúgolódtak. Hallgatták a beszűrődő utasításokat és a munkások hetyke válaszait. Nyikorgott a vödör és a lánc. Meg-megroppant a deszkapalló a kőművesek gumicsizmája alatt. Hol itt, hol ott kopogott a kalapács. A zajok biztonságot és reményt adtak. Aludni... - Az sóhajtott: (Novella)

Balogh Bertalan
A fegyvertartásról

Ha arra gondolunk, amit Dzsingisz kánról mondtak a kortársai, hogy birodalmában (pedig nem volt kicsi) egy szűz lány egy zacskó arannyal nyugodtan elmehetett a birodalom egyik határától a másikig anélkül, hogy bántódás érte volna, minden barbárságról szóló mesét nyugodtan kinevethetünk. A kereszténység-hullám, és egyáltalán a valláshullám, ami Európát, sőt az egész világot meg akarta "szelídíteni", végül olyan világot ered... (Novella)

Jókai Anna
Elfekvő 2/5

A kórházat okkersárgára festették. Természetesen csak kívülről. A teremfalak fehérek maradtak. Kissé elhúzódott a munka. Tavasztól ősz elejéig álltak az állványok az amúgy is kicsi ablakok előtt. A betegek mégsem zúgolódtak. Hallgatták a beszűrődő utasításokat és a munkások hetyke válaszait. Nyikorgott a vödör és a lánc. Meg-megroppant a deszkapalló a kőművesek gumicsizmája alatt. Hol itt, hol ott kopogott a kalapács. A zajok biztonságot és reményt adtak. Aludni... - Peresznyés bácsi nagyot kiáltott: (Novella)

Jókai Anna
„Iskolajárás”

Két esztendeje, hogy nem tanítok már. Helyette „rendhagyó irodalomórák” keretében látogatom – szíves meghívásra – az iskolákat. Így enyhítem azt a letagadhatatlan nosztalgiát, amelyet tanári múltamra visszatekintve érzek. Mondják is gyakran az emberek: hiába, meglátszik rajtam, hogy pedagógus voltam… Elismerően mondják, nyilván a kontaktusteremtésre, a hallgatóság „szintfelmérésére” céloznak vele. De bizony azt is dicséretnek szánják, máskor, amikor felsó... hajtanak: szerencse, hogy (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Menekülés a "Fény országából"

Egy letűnt korszakról írni nem mindig hálás feladat. Az embereket inkább a jelen érdekli, És igazuk van. Hogy ezek után miért idézem fel mégis a Ceauşescu-korszakot? Talán egy régi adósság törlesztéseképpen. Mindenesetre megragadom az alkalmat, és megpróbálom felvázolni menekülésem történetét. - HURKOT VETNEK - Helyszín Nagyvárad a ’80-as évek körül. Itt, helyesebben, Várad környékén dolgoztam magyar- és romántanárként. Húsz-negyven kilométerre a lakásomtól, vagyis viszonylag (Novella)

Jókai Anna
Elfekvő 1/5

A kórházat okkersárgára festették. Természetesen csak kívülről. A teremfalak fehérek maradtak. Kissé elhúzódott a munka. Tavasztól ősz elejéig álltak az állványok az amúgy is kicsi ablakok előtt. A betegek mégsem zúgolódtak. Hallgatták a beszűrődő utasításokat és a munkások hetyke válaszait. Nyikorgott a vödör és a lánc. Meg-megroppant a deszkapalló a kőművesek gumicsizmája alatt. Hol itt, hol ott kopogott a kalapács. A zajok biztonságot és reményt adtak. Aludni... (Novella)

Rozványi Dávid
Családregék: A dróthuszár

Kedvesemnek, feleségemnek, gyermekeim anyjának, aki egy ötöd évszázadon át kitartott mellettem, jóban, rosszban - és mindenkinek, aki becsülettel végigharcolta a XX. század háborúit és békéit. - Régen történt, még a kilencvenes évek elején… Szép nyári nap volt, szép volt a fiatalság, amikor a Kedvesemmel biciklire szálltunk, hogy bejárjuk a Duna-kanyar évezredekről mesélő útjait. Évezredekről és évekről meséltek a tájak, amiket magunk... (Novella)

Szerkesztő A
Arany Sas Díj pályázati mű: Bányász Viktorné - Voloncs Erzsébet : Kálvária? Száműzetés?

A legelső gyermekkori emlékem a magyarok bevonulása Erdélybe, 1940 őszén. Én akkor csak négyéves voltam, de tisztán emlékszem arra a nagy örömünnepre, a boldog készülődésre, ahogy szedték elő az elrejtett magyar zászlókat. Akiknek nem volt, készítették a magyar zászlót. 1920-tól román világ volt Erdélyben.Trianon utáni időt úgy nevezték egyszerűen, ha beszéltek róla: a régi román világ. Húsz év hosszú idő, nekünk sem volt magyar zászlónk, édesanyám a varrónővel varratott egy zászlót, hírtelen (Novella)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Szép karácsony, szép zöld fája...

Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban, karácsonyfát állítottak föl a szentélyben, az oltár mellett s kerestek valami alkalmi kis rongyost, aki a mennyei fenyőt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett Félegyházának Szegedtől kölcsönkér... ni. Futotta a kiskunoknak a maguk emberségéből is. (Novella)

Bene Zoltán
Ellenforradalom

A kakas sután kalimpál a lábaival, amikor a nagymama elkapja, s a hadonászni készülő szárnyakat összefogva, hozza kifelé a tyúkudvarból. Nagy, vörös kakas, a kisfiú áhítattal vegyes félelemmel nézi. Hányszor hajigálta meg kővel, mogyoróval, csak úgy koppant a hátán! De a kakas fel sem vette. Legfeljebb, ha megrázta magát, fél lábra állt, nyújtogatta a nyakát a kisfiú felé, csőrét kitátotta és különös hangot adott ki, mintha nyikorogna... (Novella)

Jókai Anna
„Tanítani”

Nekem a legtöbb gondot az okozza, hogy az irodalmat tantárgyként tanítjuk. A köznevelés interjúja. Vati Papp Ferenc beszélget Jókai Annával - V. P. F.: A tanítás nemcsak kiegészítő foglalkozása, szenvedélye is egyben. Bizonyára csak véletlen, de mindenképpen jellemző: amikor a közelmúltban a lakásán jártam, hogy az itt következő beszélgetést magnószalagra vegyem, íróasztalán az írói létnek sem jelét, sem jelképét nem láttam. Csak egy halom iskolai dolgozatfü... (Novella)

Balogh Bertalan
A fegyvertartásról

Ha arra gondolunk, amit Dzsingisz kánról mondtak a kortársai, hogy birodalmában (pedig nem volt kicsi) egy szűz lány egy zacskó arannyal nyugodtan elmehetett a birodalom egyik határától a másikig anélkül, hogy bántódás érte volna, minden barbárságról szóló mesét nyugodtan kinevethetünk. A kereszténység-hullám, és egyáltalán a valláshullám, ami Európát, sőt az egész világot meg akarta "szelídíteni", végül olyan világot ered... (Novella)

Szerkesztő B
Sztanó László: Rizikó

A fér­fi a he­ve­rőn ül, új­sá­got ol­vas. Mel­let­te az asz­ta­lon fé­lig telt po­hár. A fér­fi, anél­kül, hogy fel­néz­ne az új­ság­ból, he­ves moz­du­lat­tal fe­lé­je nyúl. El­vé­ti a moz­du­la­tot. A po­hár nagy ív­ben le­rö­pül az asz­tal­ról. Tar­tal­ma hos­­szú, vé­kony tó­csa­ként öm­lik szét a par­ket­tán. A fér­fi egy­ked­vű­en fel­néz az új­ság­ból. „Hm. Há­rom null a ja­vad­ra” – gon­dol­ja. „Vesz­tés­re ál­lok.” Is­mét ol­va­sás­ba me­rül, de kis­vár­tat­va le­dob­ja ma­ga mel­lé az új­sá­got. – A fe­ (Novella)

Bene Zoltán
Simon Bolívar látogatása

Miután Simon Bolívar 1830. december 17-én Santa Marta szigetén föladta a harcot a tüdővésszel vívott utolsó háborújában, mindazok, akik korábban is számtalanszor megcsalták és semmibe vették, még egyszer utoljára fittyet hánytak az akaratára: nem vetették tűzre írásait és kiterjedt levelezését. Hajszálra így járt Dénesffy Dénes is. Igaz, az ő levelezése kiterjedésében messze elmaradt Bolívaré mögött. Fontosságában nemkülönben. Mindösszesen ... (Novella)

Jókai Anna
Egyetértés

A naplót a jövő naptári évtől kezdve én vezetem. Így döntött a kollektíva, s én bizakodva vállaltam. Indoklás: a tavalyi naplóban kiértékeléskor a bizottság sok helyesírási hibát talált, s az idén sem volt a javulás szembeszökő. Például így írta Szabolcsiné: „Minősítési munkája – dolgozóink szabája.” Sehogy se akarta megérteni, mi a különbség a két ja-ja között. Még rímel is! Munkája – szabája. Pedig elvégezte a nyolc osztályt, estin, verelytékesen. Helyesbítek: verejtékesen. Nálam ilyesminek (Novella)

Lukáts János
Átszállás Zürichben

Ez a könyv 2011 tavaszán egyszerre jelent meg Párizsban franciául, és Budapesten magyarul, - ilyen azért ritkán történik íróinkkal, könyveinkkel. Hendi Péter különös pályát befutó alakja a magyar irodalomnak, elbeszélései, útirajzai, tárcanovellái évtizedek óta vannak jelen folyóiratainkban, egy rövidebb válogatással már a Két dióhéj c. kötetben is szerepelt, 1987-ben. Ez a negyedik prózakötete. Hendi beutazta Európát és a világot, maga akaratából, vagy részben magáéból. Nagyreményű jogásznak (Novella)

Lukáts János
Csillagvadászat

„A vágyam szinte égig ér, Lenéz rám a Göncöl-szekér”, - ezt a verset tizenhárom éves koromban gondoltam ki. A folytatás elmaradt, és most ezt a két sort mondogatom magamban. Már miért is ne mondogatnám, amikor valóban lenéz rám a Göncöl-szekér, mind a hét csillagja ott ágaskodik szemközt, a diófa tetején. Az égen nagy rend kezd kialakulni: a hold ma kimenős, a csillagok kedvükre ragyognak, már a Tejút is kezd szétfolyni (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Az Otthon-fa

Vén bükkfa volt, szíjas, kemény./ Úgy állt az Úristen előtt,/ mint aki már sokat látott./ Sokat látott és belenőtt/ viharba, télbe, küzdelembe/ már évszázadokkal ezelőtt,/ úgy állt az Úr színe előtt.// Valami nyugtalan viharkamasz/ egy éjjelen/ valahogy fél kézzel odakapott./ Az öreg jajdult egy nagyot,/ megremegtek a fák és a hegyek.// Reggel, mikor vadászni mentem,/ ott feküdt. Átléptem rajta./ S néhány nap múlva megje... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap