Novella

Fehér József
Mezei ének

Azon a tavaszon vándorbatyut kötöttek a békák, akkora volt a szárazság. Éhesen őgyelegtek az ér medrében a gólyák és jobb híján egy-két sovány tücsökkel is beérték. Kémlelték az öregek az eget és reménykedtek, de a feltámadó szél sem hozott esőt, csak az utak vastag porát terítette szét. Szomjazott a föld, szenvedtek a növények, beesett az állatok horpasza. - Nem terem az idén – mondták a férfiak, és magára hagyva asszonyt és gyereket, a... (Novella)

Orosz T Csaba
Nagyerdő

Történt egyszer, még a "jóságos" Habsburg iga alatt, hogy Simonyi óbester és egész bandériuma a debreceni határban táborozott. Simonyi igencsak kedvelte hű harcosait, akik sokat morogtak az ellátmány miatt. Azért zúgolódtak a jó katonák mert az óbesternek a Burgból küldetett francia szakács szakasza volt, akik nem nagyon értettek a magyaros ízekhez. Főtt a feje szegény óbesternek , hogy hogyan kellene ilyen kevés pénzből jó magyar étellel jóllakatni egy egész ezredet. Végül aztán kiöt... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Királyi audiencia

Azt mondják, a történelem megismétli önmagát. Lehet, az mindenesetre biztos, hogy az erdélyi dilemma sokak számára ma sem lezárt kérdés. Néha kimondták, gyakrabban nem, de a szívekben változatlanul ott bujkál: miért nem élhet a gyermek ősei országában? Kormányunk válasza elég lakonikus: eddig a határ, punktum, faggassuk inkább a történelmet! Hát én kifaggattam, s vele megboldogult apám elsárgult, 1940-ben írt... (Novella)

Orosz T Csaba
Nagyerdő

Történt egyszer, még a "jóságos" Habsburg iga alatt, hogy Simonyi óbester és egész bandériuma a debreceni határban táborozott. Simonyi igencsak kedvelte hű harcosait, akik sokat morogtak az ellátmány miatt. Azért zúgolódtak a jó katonák mert az óbesternek a Burgból küldetett francia szakács szakasza volt, akik nem nagyon értettek a magyaros ízekhez. Főtt a feje szegény óbesternek , hogy hogyan kellene ilyen kevés pénzből jó magyar étellel jóllakatni egy egész ezredet. Végül aztán kiöt... (Novella)

Fedák Anita
Holdviola

A háború szó soha nem hangzott el közöttük. Az, hogy a Nőnek menekülnie kellett Ukrajnából, mert az ottani helyzet egyre kritikusabbá vált, elég fájdalmas téma volt a Nőnek. Igyekeztek is elkerülni mindent, ami arra emlékeztette volna. A szerkesztőség nyomdája, ahol a nő dolgozott egyik délután egy Molotov-koktél bedobása után teljesen leégett. A másnapi kiadásra tervezett újság fóliája a Nő kezében volt. Ő volt az aznapi ügyeletes szer... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Szép karácsony, szép zöld fája...

Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri divatot kezdtek a városunkban, karácsonyfát állítottak föl a szentélyben, az oltár mellett s kerestek valami alkalmi kis rongyost, aki a mennyei fenyőt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett Félegyházának Szegedtől kölcsönkérni. (Novella)

Kalász István
Döntés

Egy fáról volt szó, több nincsen, mondta az oktató. De ők még vágni akarnak, na, és a férfi pénzt dobott a terepjáró motorháztetejére. Tegye el, mondta az oktató, egyetlen fát sem szabad kivágni. Még ezeket sem lett volna szabad, ő csak megengedte, feketén. Mert… A másik férfi újabb pénzt tett a többire, és ki a franc tudja meg, mondta, az oktató hallgatott, nézte a pénzt. Az egyik férfi beindította a fűrészt, elindult a fák felé. Miért engedi, kérdezte a tanár, ezeknek? Az oktató azt ... (Novella)

Orosz T Csaba
Az Ördög maga

Felix Felixovics, méltóságát feledve rohant a fogadórembe. •Jön, most lépett a nagykapuhoz! Valagyimir, Dmitrij bújjatok el!! •Úgyis a pincébe viszed, ahogy megegyeztünk – legyintett fáradtan az arany sujtásos kabátban nyugodtan üldögélő tekintélyes férfi. •Ne ugrálj már Felix, őrizd meg a nyugalmad, különben megérez valamit ez az ördög! – mondta a másik előkelő úr. •Hacsak nem tudja máris! – riadt meg a Félixnek nevezett ideges ember. •Szedd össze magad! (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: Miben lakik a magyar tündér?

Szó ki nem mondhatja, milyen büszkén ballagtam haza az alsó utcákon keresztül. Ahogy kiértem a városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg csősz, nagy tasla kalapban, kampós botjával vállán, mint valami furcsa madárijesztő. Nagyon megrökönyödve tátogott felém: - Minden jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője, vagy csak a lelked? - Én hát, Gyurka bácsi, mit figurázik kend velem? Erre... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - Szóló szőlő

Mióta az eszem tudom, mindig éltem-haltam a szőlőért. Ma is azt tartom, hogy nem teremtett ahhoz fogható gyümölcsöt az Úristen. Ha úgy volna benne módom, mint ahogy nincsen, ma se enném lágy kenyeret sose szőlő nélkül. Gyerekkoromban is az volt a legnagyobb örömöm, mikor édesapám a vállamra csapott: - Nyergelj, legény, kimegyünk Galambosba. Megnézzük, zsendül-e már a szőlő. No, a nyergelés hamar megesett. (Novella)

Orosz T Csaba
Szín

Úgy emlékezett Vadimnak hívták. Mióta az a bikafejes lovag fejbeverte a csataszablyája gombjával alig emlékezett valamire. Villanások, különös képek rajzottak csupán a fejében kusza összevisszaságban. Talán ez volt az élete. Nem emlékezett honnan indult és mióta fut, csak egy dolog járt a fejében a zagyvaságon kívül. - Meg kell mentenem a királyt!!! – zakatolta benne valami állandóan felülírva minden egyéb parancsot. De, hogy milyen ... (Novella)

Szerkesztő A
Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?

A napsütéses hosszú őszre kegyetlen tél következett abban az esztendőben. A nagy hófúvások betemették a malomházat, nem lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok voltak, mint a hétköznapok, lelkes állat nem vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom, mint hallgatni a szelek üvöltözését. A szelek nagyon oda voltak szokva a padlásunkra, s én már a szavukról megismertem, melyik az é... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc: A gyémántcserép

Mire kiértünk a télből, én már annyira előhaladtam a tudományokban, hogy úgy olvastam a kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára valami újat kívántam. Piacról, boltból ha újságpapírban hoztunk valamit, arra én mindjárt rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy nyomtatott papirost visz a szél az utcán, az után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam. Szülém nagyon örült a... (Novella)

Szerkesztő B
Móra Ferenc - A másik Csaló

A másik Csaló neve: Pétör. Írhatnám Péternek is, de akkor mi lesz a történeti hitellel? Pétör az ő neve, senki se hívja másnak, és ha valami TudatLAN ember Péternek szólítja, arra nem ért. Tudom magamról, mert én már kipróbáltam. Bent jártam az iskolájukban, és Megkérdeztem, melyikük az a híres Péter: ötvenkét gyerek közül egy se vállalta. Nem a hírességet, Hanem egy Péterséget. Ezt abból hiszem, hogy arra se állt föl senki, mikor azt mondtam: (Novella)

Orosz T Csaba
Az istentelen Rimóczy

Hogyan születnek a hősök?... - Rimózczy tizedes intézmény volt. Senki nem tudta pontosan, mikor és hol sorozták be a szálas jászkun rögöt.Talán már ő sem. Firmányosan mosolygott, ha erről kérdeztük. - Azt csak az isten tudja, hadapród úr, meg József Ágost őfensége aki ott volt, amikor mundérba dugtak - válaszolta hunyorogva, és nem lehetett tudni, hogy viccel-e vagy igazat beszél. Erős röge, támasza volt ő a magyar földnek, mely (Novella)

Fehér József
Nehéz teher

Még tündöklőn sütött a kora-délutáni nap, amikor Hunyák Pali bezárta maga mögött a zsúptetős, öreg ház léckapuját és rákanyarodott a faluból kivezető, poros útra. Etus nénihez, édesanyja nővéréhez indult látogatóba. Az idős asszonyt egy hete leverte lábáról a betegség, azóta Pali édesanyja ápolja. Se anyjáról, se nagynénjéről semmi híre, így hát elhatározta, hogy útnak indul Etus néni tanyájára. Gyalog megy, hiszen mindössze néhány kilométer. Ezért még (Novella)

Orosz T Csaba
Amulett

Nod ordítva rohant át a kis tisztás másik oldalára. A lovára támadó éhes vérmedvét kardja híján egy jókora husánggal próbálta elijeszteni. Lova Gent is ki akarta venni a részét a védelemből, hiszen már egy perce két lábon állt, támadó pózban a medve felé fordulva. Mikor az állat észrevette gazdáját újra leereszkedett a fenyegető pozícióból és lassan, szemét a ragadozón tartva, Nod felé lépkedett. Hasznos stratégiának bizonyult, mert így a... (Novella)

Fehér József
Kasza Mari mosolya

Isten háta mögötti, aprócska település volt Körtvélyes. Vertfalú, fehérre meszelt házaiban néhány százan, ha éltek. Egy-két módosabb gazdát leszámítva, cseléd népek laktak ott, akik kevéske fizetségért még a gyermeküket is elállították szolgálni. Mire felnőtt ember lett belőle, megszokta már, hogy „más keze-lába”. Békésen tűrte hát a sorsát egész életén át, nem lázadt soha semmi ellen. Évszázadokon át csendesen folydogált a falubeliek élete,... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Átutazóban

A vasúti étterem füstös volt, benne a levegő kibírhatatlan. Az ételszagok azonban ingerlőek, a gyomornedvek győztek, így már nem tudtak visszafordulni. A két srác, átutazóban volt a városban. Ebben a nyári melegben a Balatonra igyekeztek, csak lekésték a korábbi vonatot. A következő egy óra múlva megy, addig legalább megisznak egy jó hideg sört, indokolták az idő eltöltését. Kovács Miklós és Suhajda Feri már három éve ismerték egymást. Ott a... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Isten áldja, mérnök úr!

Július, hőség, gyér forgalom egyrészt, városi központi park, fák, virágok, madárcsicsergés másfelől, mint fő helyszíni elemek. Idő: dél.A parkban zöld mellényes alkalmi közmunkások dolgozgattak. Amint megkondultak a ha­rangok, egy árnyékos fa alá heveredtek. A közelben, egy padon szakállas, napszemüveges fér­fi ült és olvasott. A lába előtt kistestű kutya lesett a falatozó parkgondozók irányába. Tiszta csendélet, festő ecsetjére... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap